Kedves Péter!

hix.nyelv #243, :
> Tudnatok segiteni nekem, hogy mindez hetfore meglegyen?

A jelentések az Értelmező kéziszótárból valók, az eredetek pedig az 
Etymologisches Wörterbuch des Ungarischenből. 

"lant"
<Jelentés> 1. Domború hátú, fogólapos, ősi pemngetőhangszer. 2. Különösen 
ókori (tárgyú) ábrázolásokon: líra. 3. (irod) Ez a hangszer mint a költői 
tevékenység jelképe. "Leteszi a lantot": (tréf) felhagy valamely 
tevékenységgel. 
<Eredet> Arab "al-'úd" 'fa, aloé; citera, lant' > régi francia "lëut" > német 
"Laut". Első előfordulása: 1405k "lauth"

"levente"
<Jelentés> 1. (rég irod) Daliás harcos. 2. (rég) A Horthy-korszakban a 13-21 
éves ifjakat kotelező katonai előképzésben és (...) nevelésben részesítő 
szervezetnek a tagja. | (rég biz) Ez a szervezet, ill. ennek foglalkozása, 
kiképzési órája.
<Eredet> Újperzsa "lävänd" 'szabad, fügetlen; (önkéntes) katona; kalandor' > 
oszmán-török "levent, levend" 'önkéntes (elsősorban török tengerészetnél); 
csavargó'. Első előfordulása: 1586 "Leventas" (latinos végződéssel)

"orom"
<Jelentés> (vál) 1. Építmények magas, (csúcsosan) kiemelkedő felső része, 
teteje. "A bástya ormán". | Hegyorom. 2. (Ép) Oromfal. 3. (Ép) Orommező.
<Eredet> Az finnugor "orr" szó "or" változatának "-m" képzős származéka 
(az "-m" képzőt vö. "álom"). Első előfordulása: 1202-3 "Orman" (helyraggal)

"sziksó"
<Jelentés> Szikes talajon kikristályosodó szóda [nátriumkarbonát]
<Eredet> "szik": bizonytalan eredetű, talán egy 'só' jelentéső ősiráni szó 
ugorkori átvétele, vö. oszét "cähh" 'só'. Első előfordulás: 1055 "Seku". 
"só": ugor v. finnugor alapszó. Első előfordulás: 1138 "Sahtu".  
"sziksó": önálló szócikke nincs.

"vörhenyő" = "vörheny", "vörhenyeg"
<Jelentés> Lázzal, kiütéssel járó fertőző gyermekbetegség; skarlát.
<Eredet> A "vér" szó "ö"-ző változatának képzése a "-henyő" ("-henyeges") 
képzővel (vö. "porít" > "porhanyó"), eredeti jelentése 'vöröses', majd az 
ilyen színű kiütések miatt történt a jelentéstapadás a "vörhenyő betegség" 
kifejezésben. (Ugyanígy járt a "skarlát" szó is.) A "vörheny" és a 
"vörhenyeg" főnevek az elsődleges melléknévi alakokból képződtek. Első 
előfordulás: 1416u "verheno"

"agg" 
<Jelentés> (vál) I. (mn) 1. (Nagyon) idős, öreg. 2. (rég) Nagyon régi 
(időkből eredő). "Agg mesék."  II. (fn) Agg ember. "Aggok háza."
<Eredet> Finnugor alapszó. Lehet, hogy ugyanaz az eredete mint az "ó" 
melléknévnek. Első előfordulás: 1372u "ag", "agg".


-----------
Ezekre történtek fent hivatkozások:

"líra" 1. (Zene Tört) Hárfaszerű, de jóval kisebb, kézben tartható ókori 
pengetőhangszer

"oromfal" 1. (Ép) nyeregtetőt lezáró (háromszög alakú) fal. 2. (ritk) 
Homlokzati fal. 

"orommező" (Ép) Oromfal (díszített) felülete.

"szikes" (mn és fn) Sok sziksót tartalmazó, gyenge minőségű (talaj, 
földterület). "Szikes legelő; öntözik a szikeseket".

(A levél magánban és listára is ment.)

Tisztelt Lista!

Néhány számmal ezelőtt kerültek szóba olyan magyar szavak, amelyekhez idegen 
képzővel járultak. Az akkor felsoroltakhoz szeretném hozzátenni a ma elibém 
került alábbiakat (Bárczi Géza gyűjtéséből):

* (XVII. sz.): "parasztikus", "bolondikus"
* (XVII. sz.): "hévizál" 'heveskedik', "németizál", "magyarizál", "komótizál" 
'komótosan cselekszik'
* "pipatórium", "kukullotórium" 'kukucskáló, megfigyelő hely', dorgatórium, 
"klipiklapatórium"; "szilvórium"
* "Palócia", "Tócia", "Cigányia", "Sehonnia" [gondolom ez utóbbiból jött 
Petőfi "sehonnai bitang embere"]

---------

Szintén ma találtam egy adatot az egyes sportágak igéinek képzésére szolgáló 
"-Ozik" vs. "-Ol" képzők használatához. A "raftingol" 'vadvizitutajozik' szót 
csak "-ol" képzővel hallottam még eddig.