Szerbusztok!
Talan akad, aki meg emlekszik ram, Ujj Reka vagyok Tucsonbol. Ugyaninnen
irogat neha Post Agi is.
Attilanak teljesen igaza van abban, hogy idonkent mas is billentyuzetet
ragadhatna, mint a mindig megszokottak. Nyilvan nem en vagyok az egyetlen
"hallga-tag".
Magunkrol az ujak (es a regiek) kedveert: lassan 10 eve elunk a Sonora
sivatagban egy magyarorszagi mertekkel merve nagy varosban. Ferjemet egy
itteni kemia professzor hivta meg dolgozni az egyetemre, aztan
ittragadtunk. Bence fiunk 14, Eniko lanyunk 10 eves. Mind a ket gyerek
ketnyelvu, bar a kisebbiknek az angol (amerikai) az erosebb. Itthon persze
igyekszunk a magyart tartani, de az iskola es a baratok-baratnok nagyon
nagy hatassal vannak a nyelvre is.
Minden evben rendez az egyik bevasarlo kozpont egy europai kulturalis
fesztivalt. Iden marc. 11-12-en lesz. Ilyenkor felallitanak egy szinpadot
es igyekeznek osszeszedni a varosban elo mindenfele nemzetek kepviseloit,
legalabbis annyira, hogy valamifele nemzeti dolgot adjanak elo. Mi mar
evek ota probaljuk a magyar gyerekeket osszeszedni es jatekfuzereket
tanitani nekik, amit itt eloadhatnak. Iden eloszor megprobaljuk a
"kicsiket" szinpadra vinni. A legfiatalabb 2 es 1/2 eves, es ha Enikot ra
tudom beszelni, hogy o megsem olyan nagy meg, akkor o lesz a legoregebb.
Korban hozza legkozelebb egy 5 es 1/2 eves kislany van. Ugy dontottunk,
hogy mi, anyukak is beallunk a jatekokba. Egyreszt igy vagyunk csak
elegen, masreszt igy a gyerekek is szivesebben csinaljak. Osszzesen 3
kisfiut es 3 kislanyt sikerult osszeverbuvalnunk hozza. Post Agi Levente
fia is persze, hogy koztuk van. Sot, iden a szervezes, proba-egyeztetes
hatalmas feladatat is nagyobbreszt atvallalta tolem, amit ezuton is
koszonok neki. A ruhakkal kicsit meg bajban vagyunk, bar Agi anyukaja mar
megkapta a megbizast mellenyek varrasara a fiuknak. A lanyoknak vannak
huzott szoknyak feher kotennyel, amit a korabbi evekben mar hasznaltunk.
Ezeket nem nehez meretre igazitani, csak felvarrni-leereszteni vagy eppen
cserelgetni kell.
Szoval most eppen ez a leendo eloadas tartja izgalomban egy kicsit az
itteni magyar kozosseget (legalabbis a kisgyerekes reszet). Nagyon sokat
koszonhetunk Post Aginak, aki mindig is lelkesen es ugyesen szervezte es
szervezi a gyerek-programokat.
Egy keresem lenne, kulonosen az ujonnan irokhoz: felejtsetek el az
ekezeteket. Legalabbis amig az OTTHON-ba irtok. En egyaltalaban nem tudom
ekezetesen lehozni a gepemre az OTTHON-t. Es csak onnan tudom, hogy TsCsa
nem is TsCsa, hanem ToCsa, hogy valaki mas ekezet nelkul emlegette.
Nagyon szivesen hozzaszolnek a most futo temakhoz, de nem nagyon van mit.
Letezik-e barmifele kollektiv erzes, tudat? Neha ugy erzem, igen, maskor
elkepzelni sem tudom, hogyan is fordulhat meg ilyesmi a fejemben. A II.
vilaghaboru koruli borzalmakra gondolni sem igazan merek. Bence fiam
mindenaron meg akarta nezni a "Saving Privat Briant" (bocs, nem tudom,
hogyan forditottak) c. filmet. Ki is kolcsonoztuk. En talan 2 percig
birtam, es nem is az elejen. Mindjart sirni kezdek, ha ilyet latok, amit a
gyerekeim nagyon furcsanak talalnak. Nyilvan szegyellem is magam kicsit
elottuk. De azt ok sem tudjak, hogy az ilyen es hasonlo latvanyok utan
napokig remalmaim vannak. Pedig ez a film nem is a koncentracios
taborokban tortent meg nagyobb borzalmakrol szol.
Most ennyire futotta. Nem tudom, mikor tudok ujra a szamitogep ele ulni es
irni. Egy het mulva mar 2 helyen fogok dolgozni, masfel honapig meg a
csaladomra sem fog tul sok idom jutni.
Udvozlet mindenkinek es ha valakinek szuksege van ra, itt kuldok egy kis
meleget: ......m.....e......l.....e.....g......
Ujj Reka
Tucson, Arizona
|
