Szia, es bocsanat a kesoi valaszert - voltakeppen nincs idom, es le is
iratkoztam. 
1. Magyarorszagon eloszor 1848 (!!) soran koveteltek a nok politikai jogokat
(termeszetesen ekkor nem sajat erdekeik ervenyesitesere, hanem a hon es a
kozjo erdekeben), de az amugy demokrata forradalmarok a noktol meg meglevo
politikai jogaikat is elvettek (forendu ozvegyek megbizott utjan
szavazhattak), holott mar a negyvenes evek soran mar felmerult az a
gondolat, hogy az emlitett pol. jogokat ki kellene terjeszteni (vo. pl. A no
hivatasa, szerk. Fabri A., Bp. 1999). 
A "tulajdonkeppeni", szazadforduloi szuffrazsett mozgalmat Mo-on a
Feministak Egyesulete kepviselte, amelyben munkasnok is reszt vettek ugyan,
de amely fuggetlen volt a munkasmozgalomtol. Ok lattak el a munkasnok
kepviseletet is, a munkasmozgalom ezt ui. nem tette meg igazan. Ott
panaszkodtak ugyan arra, hogy a nok nehezen mozgosithatok, de tenylegesen
nem tamogattak a szocdem noket a munkaban. A noi erdekek masodlagosnak
szamitottak az osztalyerdekekhez kepest, a noi valasztojogot pl. 1905-ben
taktikai megfontolasokbol nem tamogattak es feltek attol, hogy a be nem
szervezett munkasfelesegek a konzervativ partokat tamogatjak. (vo. pl. S.
Zimmermann: Frauenbestrebungen...in: Szerep es alkotas, szerk. Nagy B. es
S.Sardi M., Bp. 1997.) Egyebkent a sajto sem munkasmozgalminak latta a
szuffrazsetteket (en speciel korabeli hetilapokat nezegettem). 
2. A munkasnoknek "csak" jobb palyakert (a mosonoi "palyarol" pl. a nok ugye
sosem voltak kitiltva) es munkakorulmenyekert kellett megkuzdeniuk, a
polgari nokkel szemben, akiknek raadasul azert is kellett harcolniuk, hogy
egyaltalan munkat vallalhassanak (ezt a munkasnok eseteben a szokas es a
szukseg megoldotta). Azonban amennyiben uj munkalehetosegekert harcoltak,
mindket csoportot _sajat retegeben_ azzal vadoltak, hogy elveszik a ferfiak
munkajat es lenyomjak a bereket. Egyes elvtarsak pl. "csaladi berekert"
harcoltak, hogy feleseguk otthon maradhasson (igy nem konkurencia) es
legfeljebb bedolgozast vallaljon (ami kozismerten a legrosszabban fizetett
es legkiszolgaltattabb munka), mas szoval a nokkel kapcsolatban teljesen
"hagyomanyos"  elkepzeleseik voltak. 
Meg egy erdekes konyv a temahoz: Helene Volet-Jeanneret: La femme bourgeoise
a Prague (doktori ertekezes, Lauseanne-i Egyetem).
Na, es most reszemrol tenyleg logoff. 
Ilona

Sziasztok !

LThetatrej/tt egy +J, magyar, ingyenes tssrskeres  szolgsslat a WEBen. Hirdethet
benne bssrki, akssr Szlovsskissb<=l, Romssnissb<=l vagy msss orszssgb<=l is.

A come:
http://randevu.hypermart.net

Egyszersqrt benne keresni, hirdetni Thetas a rosszul vagy mssr rThetagen feladott
hirdetThetased t/r/lni.

Ramona:
>Akinek az abortusz nem nagy szam /vannak itt egyparan, ahogy
>tapasztalom/
>az nezze meg! De most komolyan! Kivancsi vagyok utana a
>velemenyukre.

Lattam a filmet. Eleg lehangolo. Nem vagyok abortusz parti, helyette szex
es fogamzasgatlas parti vagyok. A ketto nem zarja ki egymast. De vannak
esetek amikor szukseges az abortusz. Az utcan egy csomo olyan no no
szaladgal, akik atestek abortuszon. Ettol meg lehet elni vidaman es
egeszsegesen. Sajnos olyan is van, hogy a kezet, labat, mellet kell
leoperalni valakinek, ezzel meg hatranyosabb kelyzetbe kerul mint az
abortuszon atesett no, megis meg kell csinalni az elete erdekeben. Es ha
eppen komaban vagy altatasban van az illeto es donteni kell a mutetrol, kit
kerdeznek meg? A hozza legkozelebb allo, valoszinuleg az erdekeit kepviselo
csaladtagot. Ha ez a tudatlan leny egy magzat es donteni kell a sorsarol,
kit kell megkerdezni? Talan nem azt a not, akinek a testeben novekszik?
Dehogynem. Pontosan ez tortenik az abortusz elott.
Meg kellene vegre kerdezni egy not is, hogy vajon o az abortusz utan
gyilkosnak erzi magat? Mert nem hiszem hogy passziobol dontott a magzat
halala mellett.

Udv.: