>Azt hiszem, hogy egy temarol addig kell beszelni, amig van rola
>mondanivalo, tehat en nem feltetlenul utoljara irok az atirasrol.
Talan elferunk meg itt vele a Concorde tema mellett. ;-)) (Bar azt
Benoe ugyesen parositotta a bocsanatkeres es az arc elvesztesenek
kerdeskorevel, igy csak kicsit off topic...)
>konzekvensen megprobalta pinyinben megadni olyan politikusok nevet,
>akiket korabban a lap igy sohasem szerepeltetett.
Ha mar korabban felmerult (szinten Fareast hozta szoba), hogy van
olyan tajvani (taiwani) politikus, aki az ott elfogadott WG helyett
Pinyinben irja/iratja at a nevet, talan ezt lehetne megragadni.
Ha elfogadjuk azt a tenyt, hogy a kinaiak tulnyomo tobbsege latin
betukkel Pinyinben adja meg a nevet, akkor tiszta sor, mindenkinek
illene ezt tiszteletben tartani. Akkor mar csak a foldrajzi nevek
kerdese maradna hatra. ;-))))
>Akosnak igaza van abban, hogy a cikk igy kovetkezetlen, de hat eppen
>az a gond, meg ha napiparancsban adja is az akademia, hogy holnaptol
>a pinyint kell altalanosan hasznalni, akkor is rengeteg problemat
>okoznak majd a kivetelek, illetve annak meghatarozasa, hogy legyen-e
>kivetel, s ha igen, akkor mi legyen az.
Kb. ugyanezt probaltam (rosszabbul megfogalmazva) irni en is korabban.
Egy laikustol nem varhato el, hogy tisztaban legyen a kinai atiras
kiveteleivel. A szakmabelieknek, pl. az ELTE kinai szakosainak eddig
kb. hatfele (regebben meg tobb) atiras kozott kellett tudni ide-oda
konvertalgatnia a szavakat. Erre korabban az idegen nyelvu
szakirodalom olvasasahoz volt szukseg, mivel nem volt egyseges atirasa
a kinai szavaknak, kis tulzassal minden nacio, aki csak arra jart,
csinalt maganak egyet.
Most, hogy van egyseges atiras a vilagon, nem lenne tul szerencses
ettol nagyon elterni. En talan meg szerencsesebbnek is tartanam, ha
kovetkezetesen szakitva az eddigi hagyomanyokkal, mindent Pinyinben
irnank at. A laikus olvasokat segitendo, ott ahol ennek hianya
zavarhatna a megertest (lasd. Peking-Beijing), (egy ideig) zarojelben
meg lehetne adni a korabbi atirast, igy ok zokkenomentesen megszoknak
az ujat, ami teszem azt idegen nyelven olvasva, neadj' isten Kinaban
jarva meg hasznosabb is lenne a szamukra a mostani rendszernel, a
szakmabelieknek meg nem kellene a nagy nehezen kivalasztott 213 fele
kivetel bemagolasaval lefoglalni az atirasi tablazatok magolasanak
megszunesevel felszabadult feles agykapacitas egy reszet. ;-)))
Ha hagyomanytiszteletbol megis lennenek kivetelek, akkor arra
szavazok, hogy minnel kevesebb legyen. Az ujsagirok_tobbsege_akkor is
rosszul irna at a szavakat, ha a "213 kiveteles" modon ternenk at a
Pinyinre, ahogy most nem veszik elo az atirasi tablazatot, ugyanigy
nem vennek elo a "213 elteres a Pinyin atirastol" c. kiadvanyt...
kbalazs
|
>Beiqin: "kabera, tokmagyarul" = pe'ityhi'n
>
>Udv: Bzs
>
Benoe:
>Re kiejtes: BEI QIN. A bei konnyu: nem bej es nem be'j, a ketto
>kozott. A "b" nem b es nem p, a ketto kozott. A hangsuly NEM a b
>betun van, hanem az "ej"-en. Az i nem i, nem j, hanem a ketto kozott.
>A Q nem ty, mint ahogy azt lemagyaritjuk, hanem a kovetkezo recept
>szerint kell eloallitani: vegy 40% gy-t, 45% ty-t, 15% dzs-t, es
>keverd oket ossze az szadban ZONGETLENUL. Azaz gondolj rajuk, de ugy
>mondd ki oket, hogy kozben a hangszalaidat nem rezegteted. Ha ket
>ujjadat az adamcsutkad kornyekere helyezed (noknel: kepzeld oda az
>adamcsutkat), a lenyeg, hogy ne erezz rezonanciat, amikor kimondod.
>Voila :-)
Koszonom Bzsnek es Benoenek a kiejtesi
magyarazatot. Nem csoda, hogy a botfulemmel
nem hallottam ketszer egyforman ejteni
a tulajdonostol, biztos mindig elcsabultam
valamelyik kozeli magyar hang fele:-)))
Majd gyakorolom...
Gabor
Kanton Fribourg:-))
|
