Kedves Bence!

hix.nyelv #856, >: 

> Peldaul Jung muveit olvasgatva a klasszikus szopar eseteben mar
> negyfele variacioval szembesultem. Van extra/extro, (vertalt) 
> illetve intra/intro - (vertalt) megjelenesi forma. 
> Szerintetek melyik a helyes?

  Ezek a szavak nem magyarázhatók meg a latinból (így nincs is eleve 
"helyes" alakjuk), mivel újkori, mesterséges szóalkotásokról van szó; 
így az a helyes alak, ahogy kitalálójuk megalkotta, ill. ahogy az 
elterjedt.  Eredeti Jungom nincs otthon, más releváns művekben az 
alábbi helyzetet tapasztaltam a |-verzió|, |-versio|, |-vertált| 
utótagokkal:

- csak |extrO-| és |intrO-| formákat ismer a Bakos-féle Idegen szavak 
szótára (2002), Magyar nagylexikon és az Orvosi helyesírási szótár;

- |extrA-| főcímszó, |extrO-| mellékcímszó, valamint |intrO-| szerepel 
Brencsán Új orvosi szótárában;

- A Duden--Aussprachewörterbuch az alábbi címszavakat hozza: 
|Extraversion|, |extravertiert|, |extrovertiert|, |Introversion|, 
|introversiv|, |introvertiert|;

- |extrO-| főcímszó, |extrA-| mellékcímszó, valamint |intrO-| fordul 
elő a Halász-Földes-Uzonyi-féle Német-magyar nagyszótárban (2003), a 
Webster's New Encyclopedic Dictionaryban (1996) és a szlovák iskolai 
idegen szavak szótárában (1988).

  Ez arra utal, hogy az eredeti alak |extrO-| és |intrO-| lehetett.  
Ehhez ideológiát is lehet gyártani, ugyanis e két előtag jelentése 
'kifelé', 'befelé' (mármint '-forduló').  Az |extrA-| ugyanakkor '-n 
kívüli, -n felüli; többlet; külső', az |intrA-| '-n belüli, -beli; 
belső'.

  A probléma ott van, hogy az |extroverzió| talán az egyetlen szó, ahol 
|extrO-| előtag található, így a sok |extrA-| kezdetű szó magához 
hasonlítja az |extroverzió|-t, eladdig, hogy Brencsán már elsődleges 
formaként hozza.  Hasonlóképpen van az |introverzió|-val is, bár itt 
más |intrO-| kezdetű szó is akad (pl. |introdukció|, |introitus|, 
|introjekció|, |intromisszió|, |introspekció|), így a hasonlító hatás 
kevésbé erős.

  Összefoglalva: szerintem |extroverzió| és |introverzió|, ugyanakkor 
használható az |extraverzió| is (szvsz még talán az |intraverzió| is 
"megbocsátható" pongyolaság).

  (N.B. Ez esetben nemigen beszélhetünk fordításról, hiszen Jung 
fordítójának nem kellett az |Extr?version| szó helyett egy magyar 
megfelelőt keresnie, csak magyarra kellett adaptálnia: ez pedig érinti 
a n. |-sion| szóvéget, de nem érinti az ezt megelőző hangtestet. 
Ezen kívül a tárgybeli "félrefordításról" semmi esetre sincs szó, ez 
csak akkor merühetne fel, ha az |extraverzió| és az |extroverzió| mást 
jelentene.  De bármelyik is a "helyes" alak, ettől függetlenül ugyanazt 
jelentik.)


> A masik kerdesem egy - feltetelezesem szerint - latin jellegu kerdes. Ha
> jol tudom, az individuum az alapszo, es eddig az individualis jelzot
> ismertem, most felbukkant az indivualis szo. 
> Elirasrol lehet szo, vagy letezik ilyen szo?

  Nyilvánvalóan elírás: az ilyen hibákat általában |haplológia|-nak, 
azaz 'egyszerejtés'-nek szoktuk mondani.  Ilyenkor az egymás utáni 
(vagy egymáshoz közel eső) hasonló hangsorok közül kiesik az egyik. 
(Magyarul belekavarodik a szóba az illető.)  Jelen esetben a második 
szótagi |di| interferálhatottt a harmadik és negyedik szótag határán 
lévő |id|-del, kiejtve azt.


> Vagy, hasonloan a vegetarius es vegetarianus esethez, egyszeru
> hitkerdes, hogy ki melyiket hasznalja? 

  Ez mindkettő szintén modern szóalkotás. Elviekben a |vegetárius| 
sokkal jobban megfelel a magyar nyelv "szokásainak" (vö. a VégSz. 
címszavai*: |antikvárius|, |funkcionárius|, |humanitárius|, 
|funkcionárius|, |imaginárius|, |legionárius|, |misszionárius|, 
|notárius|, |pártfunkcionárius|, |szektárius|, |unitárius|, 
|vikárius|), de a |vegetáriánus| az eredeti, lévén az angol 
|vegetarian| meghonosodásáról van szó.  Ha tetszik a |vegetárius| a 
|vegetariánus| továbbmagyarosodott formája.  Érdekes mód a VégSz. ismer 
egy ugynanilyen szópárt, a |szektárius| ~ |szektariánus|-t jelentésük: 
'szektás, szaktatag, szektahívő, vallási/politikai szektához tartozó 
(személy), arra jellemző'.

  Számomra a |vegetárius| és a |vegetáriánus| szó szinonim: ez utóbbit 
használom, az előbbit megértem.  De ha jól vagyok értesülve, az 
érdekelteknél jelentéshasadás lépett fel, valami finom megkülönböztetés 
van a két fogalom között: ennek mibenlétében nem vagyok biztos, valami 
olyasmi rémlik, hogy az egyik csoport eszik "átmeneti" jellegű étkezet 
(mint a tojás, a hal), míg a másik nem.

  Meg kell említsem, hogy az Értelmező kéziszótár (még a legújabb is) 
csak a |vegetáriánus| szót ismeri, a |vegetárius|-t nem.  Ez persze 
meglehet nem a |vegetárius| szót minősíti, hanem az ÉKsz. szerkesztőit 
(vagy a korpuszukat, amiből dolgoztak).

  (* A VégSz., amely a hatvanas években készült Értelmező szótár 
címszóanyagát dolgozza fel, a felsoroltam 11 |-árius| végű szó mellett 
csak 2 |-riánus|-t ismer: a |szektariánus|-t és a |vegetáriánus|-t.  
[Érdekes, hogy e kettőnél az |r| előtti mgh. hossza eltér.])