>Elmondana valaki, mi a Bluetooth, mire lehet hasznalni?
>
>Szeretnek lepest tartani veletek, 80 eves nyugdijas vagyok, de meg
>mindig sok minden erdekel.

A Bluetooth egy vezetek nelkuli kapcsolat szabvany kodneve, 2.4 GHz koruli frek
in dolgozik (masodpercenkent 1600-szor valt frekvenciat 1 MHz-es lepesekben biz
tonsagi es zajcsokkento szempontok miatt). nem tul gyors, 1 Mbit/secundum, de (
majdnem) konfiguraciomentes halozati kapcsolat hozhato letre vele kulonbozo esz
kozok kozott (szgep, telefon, PDA, nyomtato, fenykepezogep, mp3 lejatszo, stb.)
.
HuoC

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: euwebgate7qfe0.ssmb.com)

> Elmondana valaki, mi a Bluetooth,
Roviden: Egyfajta radio-frekvencia sugarzasi szabvany. 
> mire lehet hasznalni? 
Kulonbozo elektronikus eszkozok (telefon, szamitogep, video, TV stb.) 
egymassal valo kommunikaciojara, viszonylag kis hatokorzetben.
Reszletesebben: 
Mivel a kulonbozo elektronikus berendezesek kulonfele alkatreszei mas es mas 
modon kapcsolodnak egymashoz (vezetek, radiojel, infra) egyre bonyolultabb 
lesz ezek osszekotese, ezert a gyartok (Siemens, Intel, Toshiba, Motorola, 
Ericsson) kifejlesztettek egy specialis kis radioado/vevo egyseget, amelyet 
beepitenek a kulonbozo keszulekekbe.
A felhasznalok szempontjabol harom lenyeges kepessege van a Bluetooth-nak:
1. Vezetek nelkuli
2. Olcso
3. Nem kell torodni vele. Nem kivan semmi kulonleges beallitast, hogy 
mukodjon. Az eszkozok megtalaljak egymast es felveszik a kapcsolatot minden 
kulso segitseg nelkul.
Mukodesi frekvencia: 2.45 gigahertz, amelyet a nemzetkozi egyezmenyek 
felretettek az ipari, tudomanyos es orvosi eszkozok szamara. (ISM) = 
industrial, scientific, medical)
Mar rengeteg kulonfele eszkoz hasznalja ezt a savot, a garazsnyitotol a 
baby-monitoron at a cordless telefonig. A tervezes soran kulonos hangsulyt 
forditottak arra, hogy ezek az eszkozok ne zavarjak egymast me'gha azonos 
hatokorzetben vannak is.
A zavaras (interferencia) elkerulesere az alabbi modszert alkalmazzak:
1. Gyenge sugarzas. Altalaban 1 miliwatt. Osszehasonlitva egy mobiltelefon 3 
wattal sugaroz. A kis teljesitmeny miatt a hatokorzete egy Bluetooth 
eszkoznek 10 meter. Azonban ez a jelerosseg is "athalad" a falon ezaltal 
vezerelve a hozzarendelt eszkozt.
2. Frekvenica leptetes.  Az adott frekvenciateruleten 79 egyedi, es 
veletlenszeruen kivalasztott savot hasznal. Az adas frekvenciajat 1600 
alkalommal valtoztatja meg masodpercenkent. Mivel minden Bluetooth eszkoz 
automatikusan hasznalja a leptetest nagyon valoszinutlen, hogy ket ado legyen 
azonos frekvencian ugyanabban az idoben.  

Mukodese: amikor Bluetooth eszkozok kerulnek egymas hatosugaraba egy 
elektronikus kommunikacio veszi kezdetet amelyben megallapitjak egymasrol, 
hogy adatot kell megosztaniuk, vagy vezerelni kell egyiknek a masikat. A 
felhasznalonak semmifele beavatkozast nem kell tennie ezert. A kommunikacio 
letrejottekor az eszkozok -legyenek azok akar szamitogep reszegysegek 
(nyomtato, eger stb.) vagy a stereo berendezes- egy halozatot hoznak letre. 
Ez a PAN (personal-area network) szemelyes-teruleti halozat vagy piconet.

Technikai adatok:
Az eszkoz a piconetben osztozik egy kozos adat kommunikacios csatornan. A 
csatornanak osszesen 1 megabit masodpercenkenti (Mbps) kapacitasa van. A 
fejlec es kezfogasi informaciok kb. 20%-ot vesznek igenybe ebbol a 
kapacitasbol.

Europaban es az USA-ban a frekvenciasav 2,402 MHz tol 2,480 MHz pontosan 79 
darab 1MHz-es radiofrekvencias (RF) csatorna. Japanban 2,472 tol 2,497 MHz-ig 
23 RF csatorna.

Az adatcsatornak veletlenszeruen 1600-szor lepegetnek(ugralnak) 
masodpercenkent a 79 illetve 23 RF csatorna kozott.

Minden csatornat felosztottak 625 microsecond-nyi idoegysegekre (slots). 

Egy piconetben van egy master es max. het slave egyseg. A master a paros 
idoegysegekben, mig a slave a paratlan idoegysegekben sugaroz.

Az adatcsomagok (packets) max. ot idosegyseg (slots) szelesseguek lehetnek.

Az adatok egy csomagban (packet) 2,745 bit hosszusaguak lehet.

Jelenleg ketfele adattovabbitas letezik az eszkozok kozott: SCO (synchronous 
connection oriented) as ACL (asynchronous connectionless).

Egy piconetben lehet max. harom db. 64,000 bit masodpercenkenti SCO kapcsolat. 
Az idozitesi es utkozesi problemak elkerulesere az SCO kapcsolat a master 
altal fentartott idoegysegeket (slots) hasznalja.

A master max. harom SCO kapcsolatot tud fenntartani, egy, ketto vagy harom 
slave-vel.

ACL kapcsolatra azok az idoegysegek (slots) hasznalhatok amelyek nincsenek 
fenntartva SCO kapcsolatra.

Egy master es egy slave alkot egy ACL kapcsolatot.

Az ACL az vagy point-to-point (master egy slave-hez), vagy sugaroz minden 
slave-hez.

ACL slave csak a master felhivasara sugarozhat.

-- 
Udv:
Pista
---
Sent by KMail 1.8 from Hepike, SuSE 9.3, KDE 3.4, kernel 2.6.11-4