1. |
Re: megismeres (mind) |
13 sor |
(cikkei) |
2. |
Tamas: (mind) |
32 sor |
(cikkei) |
3. |
boldogga tenni (mind) |
28 sor |
(cikkei) |
4. |
Re: tart, ameddig tart (mind) |
27 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re: megismeres (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Tamas,
Egy gondolatot szerintem hozza kellene meg tenni ahhoz, amit onmagunk es a
masik megismereserol irtal: hogy a megismeres egy folyamat, aminek nincs/nem
lehet vege, hiszen az emberek valtoznak, alkakitjak oket a tapasztalataik, a
korulottuk torteno dolgok, emberi kapcsolataik es ok maguk is. Ha nyitottak
vagyunk es beszelgetunk (mint pl. itt), es ha feltetelezzuk, hogy az ilyen
beszelgetesek gazdagitanak bennunket, ezzel a gazdagodassal egy kicsiket
valtozunk is (ha nem igy volna, felesleges volna az egesz). Ezert meg ha
ismerjuk is magunkat es a masikat egy adott pillanatban, a majdan
bekovetkezo valtozasokat mar nem tudjuk megelolegezni.
Ilo
|
+ - | Tamas: (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> P.S.: Egy tovabbi gondolat: van-e ertelme egy kapcsolat erdekeben nagy
> kompromisszumokat kotni ? Mi a fontosabb, a kapcsolat mindenaron valo
> fenntartasa, vagy az ember eletminosege ?
Nekem ez igy egy kicsit altalanos :-) A megfelelo arany kerdese ez talan...
a kapcsolat mindenaron valo fenntartasa ugyan rontja, de a jo kapcsolat
fenntartasa javitja az eletminoseget, azaz jobb esetben a ketto nincs igazan
ellentmondasban. Aki mazochista, vagy onfelaldozasi komplexusa van, vagy
valami hasonlo, annak pedig javitja az eletminoseget a rossz kapcsolat
fenntartasa :-) Masreszt persze bizonyos szinten kompromisszumokat kell
kotni, elvegre nem a klonoddal elsz egyutt :-)
Vurai Tamas:
Ez a ket cel ebben a megfogalmazasban szerintem kisse felreertheto, mert azt
sugallja, hogy ezek tudatos celok, holott nem azok. Az allatok valoszinuleg
nincsenek tisztaban a szex es az utodok megzsuletese kozotti
osszefuggesekkel, ergo az egyeni allat meg csak kozosulni sem az utodok
kedveert kozosul - csupan arrol van szo, hogy bizonyos viselkedesi formak
javatjak a faj tulelesi eselyeit. Az emberek sok mindent egyszeruen az orom
kedveert csinalnak (kirandulas/utazas, beszelgetes, muveszet, finom
kajak...). Jobb esetben a gyereket is.
Zolesz:
- Szep dolog a kitartas, de nem egeszen vilagos, hogy ezt mire alapozod. Ui.
a felveteseinket (hogy elofordul, hogy a hazassagot koto ember legjobb
szandeka ellenere is tevedhet) nem cafoltad.
- En szemely szerint sokkal komolyabbnak tartom az elettarsi kapcsolatot,
mint a hazassagot - tobb felelosseget igenyel. Ugyanis kevesbe van lehetoseg
beleulni abba a bizonyos kenyelmes fotelba, amit Rhea emlegetett.
- Ez az "Adjatok a csaszarnak, ami a csaszare" emlekeim szerint valahogyan
inkabb az adofizetesre, mintsem a hazassagra vonatkozott...
Ilo
|
+ - | boldogga tenni (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Tamas!
> Arra akartam ramutatni, hogy a masik ember boldogga tevesi kiserlete sokszor
> abbol fakad, hogy egy sajat belso hianyt akar potolni az ember. Abbol akar
> meriteni, hogy masok pozitivan reagalnak ra, hogy adni es segiteni tud,
amibo
l
> szerzi az onertekeleset es joerzeset, ami igy nem lehet hosszu tavon
sikeres.
> A (tartos) boldogsag nem masnal, hanem sajat magunknal kezdodik.
Azzal egyetertek, hogy belulrol jon a bekenk, de ahhoz, amit elotte
mondasz, lenne annyi kiegeszitesem, hogy a masik _mindenaron_ valo
boldogga tevesi kenyszere lehet olyan potcselekves, amilyenrol Te
beszelsz.
En nem erzem ugy, hogy ha adok egy masik embernek valamit magambol,
aminek o orul es lathatoan jobban erzi magat tole, akkor azzal a sajat
zavaros onertekelesemet akarnam helyrepofozni. :) Egyszeruen csak adunk,
mert az oromet okoz, mindket felnek.
Egyebkent nem olyan konnyu olyan embert talalni, aki "vevo a cuccunkra",
igy hat termeszetes emberi dolog, hogy ha rabukkanunk neha egyre, annak
orommel adjuk.
Megkerdezhetem, mely pszichologusok allnak Hozzad kozel? :)
Rhea
|
+ - | Re: tart, ameddig tart (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szia Tamas,
> > Masoknal a parkapcsolat "tart, ameddig tart" szemleletet latom,
> > szintugy nem tudok azonosulni ezzel.
>
> Ket felol lehet ezt megkozeliteni. Egyik az, amikor nem sokat jelent a
> kapcsolat valakinek, az a hozzaalasa hogy ha ez nem mukodik lesz masik.
> Ezt en sem talalom tul hasznosnak.
Erre utaltam...
> Az en megkozelitesem az, hogy ha siman megszemleled es osszefoglalod azt,
> amid _valoban_ van, akkor nem tudsz igazan mast mondani, mint azt, hogy
> nem tudod hogy meddig fog tartani a kapcsolatod, legyen az akar mennyire
> is jo. Es igy mi mast is mondhatnal, mint hogy "tart, ameddig tart".
> Utobbi eset egyaltalan nem zarja ki azt, hogy eld meg minden percet es
> elvezd azt, hogy ne a multbol es a jovobol elj, hanem itt es most.
Azt pl. meg hozzatehetem, hogy a magam reszerol minden tolem telhetot
igyekszem megtenni, hogy minel tovabb tartson, torodom a parommal,
gondozom a kapcsolatunkat, es elhataroztam, hogy ezt fogom tenni
akkor is, ha alaposan osszeveszunk, no meg azt, hogy elkoteleztem magam
a parom mellett.
Kivancsi vagyok, az egyhazi eskuvokon elhangzo fogadalmakrol mi a
velemenyed? :-)
Gazso
|
|