Kedves Tamas, kedves Math!
A hozzaszolasotok lenyege megegyezik: gyakorlatilag mindketten azt
allitjatok, hogy a filozofia nem felel meg a tudomanyossag feltetelenek, es
tulajdonkeppen nincs is ra szukseg. Elgondolkodtato, amit mondotok, es
teljesen megfelel a legeslegujabb kor letszemleletenek. - ami gyakorlatilag
nincs. Manapsag nem divat 'szemlelni a letet'. Szivesen vitatkoznek veletek
e kerdesben, de sajnos nem tudok, hisz a bejelentkezesemben magam is azt
allitottam, hogy a filozofia ma hallgat; nincs a kor tudomanyos ismereteit
is magaba foglalo letelmelete.
- Ebbol aztan arra is kozvetkeztethettek, hogy ilyenre nincs is szukseg,
illetve ilyet alkotni nem is lehet. Ez nem mas, mint o:nfeladas. Feladasa
annak, hogy a letet, a letemet, a maga teljessegeben valaha is megertsem.
Ezt diktalja ma a vilag minden lehetseges eszkozevel.
Azt mondjatok, hogy a filozofia nem tudomany?
Azt mondom, es ezt nem en talaltam ki, hogy a filozofia tobb mint tudomany:
a tudomanyok kiralynoje.
A tudomanyok a letezes egy-egy szeletevel foglalkoznak, az ott megfigyelheto
informaciokat gyujtik, rendszerezik. Felepitik es folyamatosan tokeletesitik
a vizsgalt terulet modelljet. A filozofianak kellene egyseges rendszerbe
foglalnia a tudomanyos ismereteket, (beleertve a megismeres celjat), hogy
ezzel vegsosoron magyarazatot adjon az egesz letezes okara, celjara is.
Tehat a filozofia: A letunkrol rendelkezesunkre allo ismeretek legmagasabb
foku
rendszerezese.
A filozofia az a tudomany, amely orzi a nagy EGYSEG emle'ke't, es ennek
megfeleloen torekszik arra, hogy a letet egyetlen nagy osszefuggo rendszerbe
rendezze. (Ennek analogiaja a fizikaban a nagy egyesites, amely ezt az
egysegesseget a fizika vilagaban szeretne megteremteni.) A tudos tehat
darabokban, a bolcs pedig egeszeben nezi, es latja a vilagot.
A filozofia, - ha jo -, semmivel sem kevesbe egzakt es ellenorizheto, mint
altalban az un. empirikus tudomanyok, hisz ugyanazon logika szerint,
ok-okozati elv alapjan magyarazza a kornyezetet, csak tagabb korben.
Nem akarom feleleveniteni a kemiai evolucioval kapcsolatos vitat, csak
utalok ra, hogy ott az empirikus tudomany az ellenorizhetoseg hatarat
meghalado allitasokat (valamikor, veletlenul, ki tudja hol es hogyan,
kialkult az
elet) tesz anelkul, hogy pontosan meg tudna hatarozni az ELET fogalmat.
(Ezzel csak azt szeretnem szemleltetni, hogy az empirikus tudomany sem
feltetlenul egzakt.)
Masreszt, ami az empirikus, vagyis erzekelesunk altal ellenorzott
megismerest illeti, annyit bizonyosan tudunk rola, hogy altala nem a vegso
valosagot, tehat nem a tulajdonkeppeni igazsagot fogalmaztuk meg. Mert ha
igy lenne, nem lenne fejlodese a tudomanynak, pontosabban nem lenne szukseg
a tudomany fejlodesere. A folytonosan fejlodo termeszettudomanyok
kenytelenek ujabb es ujabb, magasabb szintu renszerekbe foglalni az
ismereteiket.
Az empirikus tudomany egyik sulyos korlatja az 'eszkoz', amivel erzekeli a
vizsgalt kornyezetet, masik pedig maga az erzekeles, mert ugy vizsgalja a
kornyezetet, hogy kozben belenyul, mialtal valtoztat rajta.
A bolcselet az, ami mar ugy is kepes allitasokat tenni a kornyezeterol, hogy
gyakorlatilag nem 'nyul hozza', csak szemleli, nem kell neki semmilyen
eszkoz, (a beszednyelven tul) csak a megismero elme, sot, kepes magan az
'eszkozon', az elmen is felulemelkedni es kivulrol szemlelni.
Math:
>Valahogy igy: "en itt es most, ezt velem latni ott". Ezek, ha nem hazudok,
>akkor tenyek. tehat ezen tenyeknel az igazsag es hamissag egyertelmu.
Nagyon tevedsz. Az allitasodban egyetlen tenyszeru elem van, megpedig a
"ve'lekede's". Az teny, hogy latni velsz valamit, de hogy az a valami
valojaban mi...? Utalnek itt ujra a tudomany fejlodesere.
>Mindenesetre a tudomanyban van abszolut igazsag,
A tudomanyban kijelentesek vannak, amelyek nagyon is viszonylagosak - fokent
a megkozelites modjatol, eszkozetol fuggenek. Ahogy valtozik a megfigyeles
eszkoze, ugy valtozik a kijelentes is. Hol van itt abszolut igazsag?
>b) Amennyiben az erzekelest meghalado dolgokkal van dolgunk, akkor mi az
>ellenorizhetoseg?
A logika. Ok-okozati elv szerint kell levezetni, egymasbol szarmaztatni az
egyes allitasokat.
>Miert ne vehetne fel a tudat olyan allapotot, ami olyan dolgot modellez,
ami a >valosagbannem letezo?
Azert, mert nem lenne 'logikus'. (Lasd fentebb!)
Az anyag csak azt hozhatja letre, amire az ot mozgato torvenyek
predesztinaljak. Kovetkezeskepp az anyag nem hozhat letre olyan rendszert,
amely ezeket a torvenyeket meghaladhatna, mert egyszeruen nincs hozza
kepessege, vagyis olyan 'okozatot' nem illik feltetelezni, aminek nem tudjuk
megmutatni az 'okat'. Ilyen egyszeru, es ellenorizheto. Csak komolyan kell
venni az allitasainkat.
Udvozlettel: Gyiran Istvan
|
