tenyleg fontos kerdes hogymilyen energiakat hasznalunk,
hogy kevesbe szennyezzek kornyezetunket.
NAgyon jo lene ha a mindennapok soran felmerulo csodas
energiaforrasokbol csak egy is igaz lenne. Mint pl a par
evvel ezelotti csoda generator mi tobb energiat termelt
mint ami a meghajtasahoz kellett, vagy eppen a mindenki
alltal ismert Tesla motor, meg a nemreg itt is
propabandalt viz energia. Mi a valosag?
Energia kell, mert kulonben "megdoglunk".
HA ez igy halad akkor meg tenyleg.
NAgyszeru hasznaljunk ujjrahasznosithato energiat.
" ez persze mindent meg fog oldani"
NAp: Kb annyi feny eri a foldunk egesszet mit
energiaszuksegletunk 10000 -e. Hu akkor hasznaljuk
ki.nalunk is vagy 1013 w /mm ugy atlagosan szep idoben.
Boritsuk be a foldunk 1/10000 ed reszet napelemekkel vagy
kollektorokkal. Hisz ez akkor nem szennyez. Most akkor majd
az allatvedok jonnek. Azon felul hogy szerintem meg jo kis
beruhazas lene, mar csak ugy anyagilag is, meg maga az
epites se lenne eppen kornyezetkimelo.
Akkor nezzuk a szelet. HAt a nemeteknel kb 2600 szelermu
van es meg nyomulnak benne rendesen. Ezek osszesen annyi
energiat szolgaltatnak mint paks csucsra jaratva. NAlunkl
csak az a gond hogy azta 3.5 m/s os szelet nem lehet tul
jol kihasznalni. NAgyobb szel meg nincsen.
Vizienergiarol eleg ha csak ezunkbejut hogy ebben a
kerdesben mindig mindenki egy velemenyen volt az orszagban.
Geotermikus energiank van hasznaljuk is- a mol se
veletlenul vesz teruleteket ilyen helyen- nagyon jo ahol
van es ki is hasznaljak, csak eppen jo lenne ha
teknologiailag kicsit mashogy csinalnak.Nem arrtana a vizet
ujra vissza pumpallni a mellybe, amirol ugye sokszor itthon
elfeledkeznek.
HAt akkor?
HAt szerintem ezeket rohadtul ki kellene hasznalni a
toblett kolcsegek ellenere- meg csaladi kereten bellul.
NAgyon jo hogy a korny juniustol tamogatja a napkollektorok
epiteset igaz csak kis osszeggel. Mondjuk egy csalad
eseteben a megterulesi ido ugy 12-15 ev ami nem keves.
Jelenleg ugy teljes energiaszuksegletunk 2% szarmazik
rekurziv energtiabol, ez kb 2.7-3 szazalegra fog noni 2010
re. De pl nemetorszagban 2030 valamikorra bezarjak az
utolso nuklearis eromuvet is. mivel fogjak helyettesiteni?
Mindet szelenergiaval. Hat erre azert kivancsi lennek.
vissza a szenvegyuletekhez? Ez sse tul jo .
A kerdes fennal , mivel tovabb?
Ha tud valaki valamilyen megoldast feltetlenul szoljon.
Mindenemet penze teszem es beszallok.
he he he mi lehet egy egyetemistanak?
kajtor peter
ui: HA valaki hozza szolna, irja meg nekem is legyen szives.
|
-
 > tovabbitott cikkeket az "Eghajlat" cime alatt. Az
adatok talan tobbe kevesbe kozel a valosaghoz. De az mind
az ipari elohaladost vadolja. 1. A Fold legaramlasait a tengerek
vizenek homerseklete befolyasolja legnagyobb meretben.
2. Az ocean vizhomerseklet emelkedeset az oceanok alatti vulcani
emelkedett tevekenysegek okozzak. Legnagyobb meretben az u.n. El Nino es
a La Nina rendszeretelen valtakozasai okozza.
3. A vulcanos ill. sismic activity oriasian befolyasolva a Nap
folszinen torteno nuclearis akciok,amely rendkivulli meretuek az elmult
kb.evtizedben,s novekedok.
4. A tengerszint emelkedese csupan a tengerek vizeinek homerseklet
emelkedese az okozoka. 5. Egy liter H2O az
nem egy liter (1000 ml) szilarddafagyasa utan. (azert uszik a vizen es a
tobblet mennyisege a vizszintfolotti resze.De amint elovad,nem lessz
tobb mint egy liter (ismet 1000 ml). 6. Ha a sarki jeghegyek mind
elolvadnak nem leheto kapni eggyettlen molekula extra vizcseppett.
Tehat nem aradhatja el a szarazfoldeket. 7. A
szarazfoldket,hegyeket borito jegtakaro sem jelenthet oly veszelyt. Mert
figyelmen kivull hagyatott hogy azok a szarazfoldek evszazadokon at, nem
volt leheto a csapadek behatolasa a tajba. 8. Vilagszereti
emberi hasznalatra leheto vizek jelentik a legnagyobb problemat,mert az
aquafere vilagszeret s naponta oriasi mertekben van uritve. Pl.
Floridban ahol az evi atlag csapadek kb. 2 meter, gyakran a szaraz
evszakokban sok "sink-hole"-ok keletkeznek. Az az a foldalatti
koretegekbol kiuritet viz hianya a koretegek be-omlasait okozza, mind
egy craterek jelennek meg. 9. Volt az
Eszaki sark allandoan jegtakaro alatt.? Colombus ,nehany evvel Indiai
utjara indulasa elott nyugatfele, ment Icelandba tapasztalokert. Az osi
Vikingok (Erik Roda)ismert eszaki hajosok voltak,sok kb. 1000 eve meg
"New Funlandot es mas Eszak Amerikai reszket is latogattak bizonyara
faanyakogert. Colombus azon utjan kapott egy uti terkepet mely
mutatja pontosan a Greenlandi szarazfold hatarait,amit ma is csak
vilagurimuszrekkel leheto felmerni. Az u.n. kozepkor, amit nem
oknelkul 'sotet-kornak' is nevestek, mert a 12-15 szazadok egy kisebb
jegkorszaknak vannak bizonyitva.
10. Tehat ha ma eppen az utolso kis jegkorszak ellenkezojet
tapasztaljuk a Foldon ami kivallo lehetosegeket add az emberiseg
boldogulasara kulonosen az eszaki reszeken. A futesekre hasznalt
hydrocarbonok egeteset majd a jobb elet elolendisere leheto lessz
alkalmazni. 11. Persze a hydrogen energia alkalmazasa jo
otlet,de ki lenne kepes annak arat fizetni.
12. A cikk sem magyarazatokat, sem javaslatokat nem ad .Csupan vadolja
az ipari es gazdasagi elohaladasokat. Talan vissza az
okorszekerre,gyergyakra, es kozepkori nyomorultsagokra?! Sajnos vannak
akik az emberiseg elohaladasanak oraajt vissza ohajtjak allitania
multra.
--WebTV-Mail-23808-341--
|
