2. resz: A korulmenyek
Ket nagy, feher Toyota Land Cruiser szallitotta a felszerelest,
vizet, uzemanyagot, elelmiszert es minket. Kullemre a ket auto
teljesen egyforman nezett ki, de a motorok kulonbozoek voltak. A
vezerautot negy-, a masikat hathengeres Diesel-motor hajtotta. Ez
a kulonbseg aztan a menetkepessegben is megnyilvanult, mert
sokszor elofordult, hogy ahol a vezerauto elakadt, ott a masik
gond nelkul atjutott. Talan mondanom sem kell, hogy mind a ket
kocsi kapcsolhato osszkerekhajtassal, felezovel es
differencialzarral rendelkezett, amelyekre a nehezebb homokos
terepen igencsak nagy szukseg volt. Szerkezeti felepitesukbol, a
motor es az eroatvitel celszeruen es egyszeruen kialakitott,
semmi foloslegeset nem tartalmazo kivitelebol jol latszott, hogy
nem a ma divatos, ugynevezett "terepjarokrol" van szo. Ha az
ember rabizza az eletet az autokra, akkor azonnal elsorangu
kovetelmennye valik a megbizhatosag es nincs jelentosege a varosi
autoknal elfogadott, leginkabb csak a kenyelmi szempontokat
szolgalo extrakra. Az egyszeruseg a jo minoseggel parosulva pedig
noveli a megbizhatosagot, hiszen a hibalehetosegek szama csokken.
Felszereles gyanant a kovetkezoket vittuk: vizet 7 szemelyre
fejenkent napi kb. 4 litert szamolva, 480 liter gazolajat
autonkent, elegendo elelmiszert, gazpalackot az esti fozeshez,
tuzifat, edenyeket, evoeszkozoket, satrakat, kamerat allvannyal,
nagy es kisebb homokvasakat elsullyedes esetere, ho- es
paratartalom-mero muszereket, fenykepezogepeket es szemelyes
holmikat. Ezt a rengeteg anyagot mind bezsufoltuk az autokba,
raadasul meg het embernek is helyet kellett talalni a csomagok es
dobozok kozott. Vegul sikerult elrendezni mindent es mindenkit, a
dobozok szama meg folyamatosan csokkent az uton, ahogy
felhasznaltuk a vizet es az elelmiszert. Nem vittunk, pedig a
biztonsag erdekeben talan szukseg lett volna ra, muholdas
telefont. A szokasos mobiltelefonok ezen a videken
atjatszoallomasok hijan hasznalhatatlanok.
A higienia kerdeset egyszeruen el lehet intezni: a magunkkal vitt
viz nem mosakodasra valo. Egesz lajtoskocsi kellene, ha a
sivatagban meg mosakodni is akarnank, igy aztan eleg egyertelmuen
adodott, hogy ezt a tevekenyseget az ut soran vegig nelkuloztuk.
De az az igazsag, hogy a homokvilagban nem is koszolodik az
ember, ugyanis nincs kosz. A homok es a sziklak tisztak, a videk
a bomlo szerves anyagok hianya miatt gyakorlatilag steril.
Az utazast egyaltalan lehetove tevo gepek es anyagok utan nehany
szo az utasokrol. A tarsasagot harom magyar, Andras, Jozsi es
magam, valamint negy arab, Khaled, Salama, Mohamed es Hasszan
alkotta. Andras szandeka szerint filmezett, Jozsi navigalta a
vezerautot a GPS-szel, en meg leginkabb a homerseklet es
paratartalom-mereseket vegeztem es kulonbozo koveket gyujtottem.
A vezerautot, melyben rajtam kivul meg Jozsi es Hasszan is
utazott Khaled vezette, a masikat Salama, Mohamed volt a tartalek
sofor es Hasszan a kiseronk a katonasag reszerol. Khaledrol es
Salamarol, ket soforunkrol csak a legnagyobb elismeressel tudok
szolni. Az a kepesseguk, hogy felismerjek a jarhato terepet es
azon optimalis utvonalat talaljanak, tajekozodasi kepesseguk es
autovezetoi kvalitasuk lenyugozott, termeszetes intelligenciajuk
pedig kellemes utitarsakka tette oket. Salama, a sivatag
gyermeke, tudott homokban kenyeret sutni, meg mert fogni egy
kigyot, hiszen ismerte, es erdeklodott minden irant, ami
korbevette. Siksagi beduin letere olyan sziklakra maszott fel
minden eszkoz nelkul, hogy az uto megallt bennem. Khaled mar
kisse europaizalt arab, nagyvarosi, nyelveket beszelo ember, aki
gyerekeit angol iskolaba jaratta es az arabok tobbsegevel
ellentetben valoban szerette a sivatagot. Tulajdonkeppen az
eletunket biztuk ra, de ez a bizalom soha, egyetlen percig sem
ingott meg bennem. Mohamed vegul alig vezetett terepen, mert a
masik ket sofor birta, de igazabol messze is volt meg tarsai
kepessegeitol. Hasszan, a fiatal katonatiszt pedig elete elso
hosszabb sivatagi utazasan vett reszt es bar alig tudott angolul,
azert sokat dumalgattam vele a monoton utazasok kozben a
nemzetkozi kezzel-labbal mutogatas szabalyai szerint.
Az aprilisi idopont mar tulajdonkeppen az utazasok idoszakanak
legvege. Meg nincs az a kibirhatatlan, a testet-lelket eltompito,
nyari meleg, amit 1986-ban eltem at a Szaharaban, de ha deli szel
fuj, a sivatag mar bemutatkozik. Ilyenkor negyven fok fele
kozelit a homerseklet, sot el is erheti. A legalacsonyabb hajnali
homerseklet, amit mertem 6,5 fok volt, a legmagasabb deli 35,2.
Biztos, hogy volt magasabb is, mert napkozben nem mindig volt
modom a meresre. A relativ paratartalom legalacsonyabb erteket,
11 %-ot a 4. es a 7. taborhelyen mertem. Tengerszint feletti
magassagunk 12 m (9. taborhely a Feher Sivatagban) es 897 m (az
Aqaba-hago felso vege a Gilf Kebiren) kozott valtozott.
(folyt.kov)
|
