Franciaorszag, 2000. junius-julius
9. resz
Expo/1
A rendezok szamara csodbe fulladni keszulo vallalkozas. Szamunkra meg igy is
tul nagy tomeg. Eloszor elterveztuk, hogy milyen pavilonokat akarunk
megnezni, azutan pedig megneztuk azokat, amelyek elott nem allt sor. Nem
igazan tudtam rajonni, mi vezerli az embereket, hogy sort alkossanak egy-egy
orszag pavilonja elott. A katalogusban nem emeltek ki egyiket sem
kulonosebben, a leirasok kozott sem volt olyan, amelyik annyival vonzobb
lett volna. Nem voltak feltetlenul hires, vagy felkapott orszagok sem. Igy
aztan nem is bankodtunk, hogy kimaradt egyik-masik. Hatalmas terulet volt,
rengeget pavilonnal - ket nap edes keves ahhoz, hogy bejarjuk. Eppen csak
csemegeztunk belole.
En gyerekkorom ota vagytam ra, hogy megnezhessek egy vilagkiallitast. Azota,
amiota elolvastam Feher Klara es Nemes Laszlo utleirast valamilyen amerikai
(vagy kanadai?) exporol. A hatvanas evekben lehetett - gondolom, akkor meg
sokkal nagyobb szam volt az ilyesmi, joval kevesebb nagy kiallitast
rendeztek, es mi magyarok vegkepp nem jutottunk el ilyen helyekre. Ok is
szuperlativuszokban beszeltek rola es bennem ez az erzes maradt meg maig
(ugy jartam, mint a Mona Lisa-val 20 evvel ezelott. Annyit hallottam mar
rola, hogy amikor a valosagban is meglattam, csalodast okozott.). Hogy
igazibol mit is vartam, azt nem tudom megmondani, de nem kaptam meg.
Elveztem az egeszet es orultem minden jo otletnek, de ennek ellenere az volt
a velemenyem, hogy nem egy nagy szam. Leginkabb meg egy utazasi kiallitashoz
hasonlitott, amikor mindenki igyekszik bemutatni a sajat orszagat. Illetve
meg ez sem igazan illett ra. Nem voltak szep tajkepek, vagy latnivalokrol
keszult fotok, inkabb csak izelito, felvillanasok az orszag sokfelesegebol -
attol fuggoen, ki hogyan ertelmezi ezt. A legkulonbozobb (rendszerint
mosolygo) arcokbol osszevagott diasorozatokat peldaul tobb pavilonban is
lattunk. Majdnem mindenhol voltak szamitogepek is, helyettesitve mas
kiallitasi targyakat. Ezeken aztan az orszag gazdasagi helyzetetol kezdve, a
rakhalaszat fortelyain at a modern muveszeti alkotasok bemutatasaig sok
minden szerepelt. A legzavarobb az volt a szamomra, hogy nem voltak
utalasok, vagy akar magyarazo szovegek, hogy amit latunk, miert latjuk.
Illetve miert pont ezt es pont igy tartottak fontosnak megmutatni. Nem
akartak kommunikalni velem, csak odahajitottak egy csomo
informaciotoredeket, hogy rakj ki belole, amit akarsz.
A magyar pavilonban, peldaul az egyik folyoson magyar talalmanyokkal
kapcsolatos dekoracio volt, elotte hires magyar feltalalok mellszobrai
jobbara nev nelkul - es minden esetben barmi fajta magyarazo szoveg nelkul
(megis miben voltak ok hiresek). A masik folyoson kofaragvanyok, es
festmenyek (szinten a helyszin, az alkoto, vagy barmi jelolese nelkul),
illetve regi csaladi fenykepek voltak Ennyi. Dontsd el, hogy mit lattal,
vagy mit akartak mondani neked. Erdekes modon, ezt az elvet kovette a
pavilon epitoje is. Szoba elegyedtunk az egyik "teremorrel" es megkerdeztem
tole, mit abrazol a magyar pavilon, mert a prospektus szerint ket ovo kezet.
O aztan mondott mindenfele velemenyt: viragszirmok, kagylo, vitorlas hajo,
stb. De hat a tervezonek csak van sajat velemenye, hogy megis mit alkotott -
kerdeztem. Hat persze, de nem arulta el, mert azt szeretne, ha mindenki maga
alakitana ki a velemenyet es az elkepzeleset. Erre mar csak azt tudtam
javasolni, hogy akkor legalabb tegyenek ki valami vendegkonyvet, ahova a
latogatok beirhatjak, hogy mit is gondolnak - kulonben, minek az egesz
titokzatossag. Nagyon tetszett neki az otlet, roppant eredetinek tartotta
(en inkabb termeszetesnek vettem volna, hogy mar letezik is ilyen konyv) es
fogadkozott, hogy megbeszeli a szervezokkel. Meg boven van idejuk, hogy
megvalositsak. Megegyeztunk, hogy tajekoztat a fejlemenyekrol. Kivancsi
vagyok, megteszi-e.
Persze azert sok jopofa dolgot lattunk.
A Christus Pavilon oldalfalai duplauvegbol voltak, a koztes resz elemenkent
mas-mas targgyal (fogkefe, vasforgacs, magnokazetta, toll, kulcsok, villak,
villanykortek, dugok, fakorongok, stb.) kitoltve. Erdekes otlet volt a
"Valtozasok kiallitasa" ugyanitt. Egy kis benyilo, a falai tele fulkekkel.
Minden fulkeben volt valamilyen targy. A nezelodok kivehettek valamit
emlekbe, hogy helyere ok tegyenek oda valami mast. Csomagolt kockacukor,
ragogumi, fogkefe, film, kituzok. Dani egy karabinert zsakmanyolt, Kristof
egy helyes kis dobokockat, en egy angol regenyt. Cserebe - utazasunk vegen
tartva - nehany egy forintost es egy adag pemetefu cukorkat hagytunk ott.
Valamelyik del-amerikai orszag pavilonjaban egy napenergiaval mukodo
kirandulocsonakot probalhattunk ki - persze csak allto helyeben.
A belga pavilon egyik sotet oldaltermeben szoboremberek bamultak, nekunk
hattal a a falra festett korpanoramat. Mivel teljes volt a sotetseg es csak
a tajkep felol jott egy keves feny, viszonylag nehez volt megkulonboztetni
az elo embereket a szobroktol, ha csak siman alldogaltak. Jo pofa volt.
Kulon vicc volt, hogy ha tul kozel mentel egyik masik "alldogalohoz", a
labainal allo kutya egybol ugatni kezdett rad.
A sved pavilonban egy agyhullammal mukodtetheto labda korul volt nagy
tolongas. Mi is kiprobaltuk, fejunkon elektrodakkal, de tul nagy volt a
tolongas ahhoz, hogy az ember igazan rajojjon, mivel is tudja jobban
mozgasba hozni a labdat - komoly koncentralassal, vagy (ahogy Dani szerint a
tabla allitotta) azzal, ha semmire sem gondolsz. Szivesen kiserleteztunk
volna vele, de mivel rajtunk kivul meg rengetegen voltak ugyanigy, hat
megfejtetlenul maradt a rejtveny.
Kinaban talaltunk egy merleget, ami azt jelezte, hogy a kulonbozo bolygokon
mennyi a testsulyunk.
Folyt.kov.
Orsi (Sarospatakrol)
** No problem, just challenge **
 / 
|
