Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX NYELV 203
Copyright (C) HIX
2002-08-25
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re[2]: Hot line vs. hotline (mind)  54 sor     (cikkei)
2 Use case (mind)  13 sor     (cikkei)
3 Jelolt vs jeloletlen. Volt: Mozgo hotdogok (mind)  60 sor     (cikkei)

+ - Re[2]: Hot line vs. hotline (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Attila!

hix.nyelv #2002, Mártonfi Attila:

> A pickupos példád sajnos nem áll, ugyanis helyesírási szótárakban nem
> találtam, egyedül Bakosban van nyoma, de ott kötőjellel 

Most nem vagyok otthon, nélkülözöm a könyvtáramat, a "pick(-)up" esetén 
helyesírási referenciaanyagként az angol-szótáramat használtam. Ebben a 
kötőjellel írt "pick-up" angol címszót egybeírva oldják fel 'lejátszófej, 
_pickup_; dzsip; <biz.> lotyó'. Sajnos ezirányú személyes emlékeim már 
kopottak, régi hifi-magazinokat sem tudtam fellapozni [valamint nekem is 
ez a változat rémlett], ezért elfogadtam ezt a megoldást, annál is 
inkább, mivel a másik, '<személygépkocsi alvázra épített> kisteherautó' 
jeletésű "pickup" szót egybeírjuk. 


> érdekes módon a brit érdekeltségűek voltak kötőjelesek, az amerikaiak
> egybeírósak. 

Az egybeírás-különírás terén eltérő helyesírási elvek élnek igekötős 
igékből keletkezett főnevek esetén, past participle-s utótagú (pl. 
"medium-sized"), ill. más utótagú összetételek stb. esetén


> Ugye, jól értettem az előző hozzászólásodban, hogy te is fordítottnak látod
> a tendenciát? 

Ha ez a kérdésed erre a mondatodra való visszautalás: "csak az eddig 
kodifikáció a leghatározottabban ellentétesek ezzel [vi. az egybeírt 
alakokkal]", akkor az alábbit válaszolhatom. (Ha nem jól értettem a 
kérdésedet, akkor, kérlek, tedd fel újra.)

Szerintem ezeket idegen szavaknak tekintik, és az általános elveknek 
megfelelően az idegen nyelvben bevett alakjukat tüntetik fel a szótárak. 
A régi Bakos-féle "pick-up" 'hangszedő' ~ mai "pickup" 'kisteherautó' 
szembenállás egyben történetiséget is mutat: régente a brit változat volt 
a magyarba kerülés szempontjából a normatív, ma inkább az amerikai. 

Valóban szükség lenne a dolog átgondolására. Kérdés, lesz-e olyan, aki 
megteszi? Igazából a "hot line" írásának módja csak keveseket érint, az 
"on-line"-é egy fokkal többet. Lesz-e, aki egyrészt az egészet egy 
rendszerként fogja át (tehát az "e-mail" helyesírását nem elsősorban az 
"email" 'zománc' szó fogja befolyásolni, hanem az "on(-)line" és a 
társai); másrészt ezen a csak jövőben hipotetikusan köznyelvesülhető 
zsargonszavak kedvéért átgondolja pl. az MHSz.-be, Idegen szavak 
szótárába került szóanyagot, megváltoztatja a frissen kodifikált alakokat 
(pl. "e-mail"), ill. a régi több évtizedes beidegződéseket (a Bakos 
szerinti "pick-up"-ot)? 

Szerintem a nyelvileg tudatosabb közvéleménynek vállalnia kellene azt az 
ódiumot, hogy -- biztos elvi háttér mellett -- bizonyos kérdésekben 
szembehelyezkedik az _ad hoc_ módon kodifikált alakokkal, így jelezve az 
igényt a megoldásra.
+ - Use case (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> is van igy. Nagysokara jottem viszont csak ra, hogy ez mit is jelent
> valojaban: azt, hogy egy program nem csupan egyetlen dolgot tud,
> hanem hasznalhato pl, jelszo megadasara, a jelszo modositasara,
> rendeles felvetelere, rendelesbol egy tetel torlesere, stb, ...
> Minden egyes ilyen funkciot egy "use case"-nek neveznek. Tudtok-e
> erre jobb szot, mint hogy funkcio?

  Nemigen, ámbár helyettesíthető magyar szóval. A "használati eset"
tömény idiotizmus, engem a The Sims magyar doksijára emlékeztet.
Iszonyatos.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
CIRKAL = Setalas kozben hozzavetolegesen folbecsul.
+ - Jelolt vs jeloletlen. Volt: Mozgo hotdogok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sikerült tegnap túllépnem a sorlimitet, így csak most tudom ezt
elküldeni. Minthogy az előző hozzászólásom kiegészítésének tekintem, a
Láng Attila D.-nek is mellékelem, mert elég fura helyzet lehetne
válaszolni valamire, aminek a kiegészítéséről még csak tudomása sincs.

A NYELV 0201-ban írta La'ng Attila D. >:
>Máris nyelvtani szerkezetet alkottál, ahelyett hogy dobál egy más után szó
>-k nyelv tan viszony nélkül.
Ne tegyünk egyenlőségjelet a közé, hogy nyelvtani szerkezetet alkottam és
hogy morfológiailag jelölt szerkezetet alkottam. A kettő ugyanis 
nem ugyanaz. Az alany és a minőség-mennyiség jelzők ugyanis rögtön
jelöletlenek (ahogy a határozószókkal kifejezett határozók is). Nem 
véletlenül okoz gondot az ezek alkotta összetételek elválasztása az
ugyanilyen szókapcsolatoktól (gondolok itt leginkább a napsütötte vs. 
traktor szántotta típusokra). A jelzőket jelöli a szórendi hely (nem
véletlen, ha elmozdul a jelzett szó elől, és mögé kerül, rögtön 
értelmezővé és így jelöltté válik), az alanyt azonban csak a maga teljes
jelöletlensége. Ezek a példák még mindig rendszerszerűen 
jelöletlenek, de ha továbbmegyünk, láthatjuk, hogy tulajdonképpen bármi
lehet jelöletlen. Merthogy:

(1) Az összetett szavak jelentős csoportja abban különbözik az azonos
nyelvtani viszonyt kifejező szintagmáktól, hogy a viszony 
morfológiailag jelöletlen.

Ez idáig rendben van. De nézzük meg ezt az állítás kicsit jobban. Valójában
az (1) három állítást tartalmaz:

(2) Bizonyos esetekben szavak olyan szorosan kapcsolódnak egymáshoz, hogy
összetett szónak tartjuk őket.
(3) Bizonyos esetekben egyébként morfológialag szokásosan jelölt viszonyok
morfológialag jelöletlenek.
(4) A (3) definiálta halmaz (valódi) részhalmaza a (2) definiálta
halmaznak.

A (3) igazából az egyetlen egyértelmű állítás. A (2)-kal már komoly gond
van (tulajdonképpen számomra állítás volta is kétséges), ugyanis 
nincs olyan egyetemes (nem 'minden nyelvre érvényes', hanem 'a nyelvészet
minden részdiszciplinájára érvényes' értelemben) szódefiníció*, 
amelynek segítségével kreálható lenne egy összetettszó-definíció.
(Egyébként a helyesírási szabályzat sem ad homogén 
összetettszó-definíciót, csak felsorol néhány esetet, és azt mondja, ezek
alkotják az összetett szavak csoportját, tehát egybeírjuk őket.) 
Mivel azonban a (2) jelen tudásunk szerint nem értelmezhető tökéletesen,
ezért a (4) igazságértéke is meglehetősen kétséges. Ha márpedig feltesszük,
hogy a (4) nem igaz (magyarán az összetett szóság és a jelöletlenség kicsit
szétcsúszik), akkor máris semmi gond nincs a szivattyú nélküli
higanygőz-egyenirányító gyártás írásmóddal, hiszen a rendszer sehol nem
sérül.

*A szóságnak feltételéül szokták szabni a absztrakciót, a
lexikalizálódottságot, a közbeékelhetetlenséget, valószínűleg ezek mentén
lehetne kialakítani azt a szódefiníciót, amely a helyesírás számára is
használható, az ezek által definiált halmaz látszik ugyanis legközelebb
állni a jelenlegihez. A dolgot bonyolítja, hogy a helyesírás számára olyan
megfogalmazásokat célszerű tekinteni, amelyek praktikusan, egyszerű
tesztekkel ellenőrizhetők.


Üdv: Attila

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS