> Felado :  [Romania] irta:

>Szoval nem akarok nagyokosnak tunni, de engem nem lepett meg annyira
>az egesz katasztrofa. Marmint szamomra vilagos volt, hogy elobb
>utobb kerul egy (jo)par megszallott, aki felhokarcolot vesz celba.

Eleg sok katasztrofa es terrorista filmet lathattunk, persze
rendszerint szerencsesebb vegkifejlodessel. Talan hasznunkra is
valhat ez a tragedia. Mert akar arra is ebredhettek volna az
amerikaiak, hogy New York helyen egy hatalmas godor van csak, es
radioaktiv eso. Ha nem tegnap, akkor tiz, vagy husz ev mulva, az
idopont nem sokat szamit. Es ez barkit fenyegethet. Nem sokkal
nehezebb egy atombombat becsempeszni, mint egy hajorakomany kokaint,
azt meg hetente megteszik. Talan ettol a borzalomtol "felebrednek"
az illetekesek, es a meg nagyobb baj megelozheto. Mas, ha csak az
elvi lehetosegrol tudunk, es mas, ha mar kemeny vesztesegek is ertek
emiett.

Kerdesem a szakertokhoz: Mekkora ma a nem a legfejlettebb
technologiaval elkeszitett kisebb hatoereju atombomba? [Tul nagy nem
lehet, ha relativ kicsi raketakkal, repulogepekkel hordozhato.]

Udv, Peter.

Sziasztok!

Nehany otlet megfogalmazodott bennem.

>Nem hiszem, hogy ezek a felismeresek forradalmasitanak a
>felhokarcolo-epites mernoki tudomanyat. Inkabb le kellene tenni az
>ujabb modern Babel-tornyok epiteserol.

Szerintem a felhokarcolo-epites teljes reviziojara szamithatunk, bar
bizonyos, hogy a nagyobb szilardsagu epuleteket nehezebb lesz ilyen
magasakra tervezni, mivel a nagyobb szilardsag feltehetoleg nehezebb
szerkezetekkel valosithato meg.

Ugy gondolom, hogy a WTC eseteben csak a fuggoleges tartok voltak eleg
erosek, ezert allta ki az oldaliranyu becsapodast. De ezek a tartok is csak
az eredeti rogzitett helyzetukben tudtak funkcionalni, az osszeomlaskor
kimozdultak, es elcsusztak egymas mellett, illetve eldoltek. A vizszintes
tartok, es fodemek szilardsaga ettol lenyegesen elmaradt, rogzitesuk
torekeny volt. Ha rogzitesuknel fuggolegesen elcsuszhatnanak a
tartooszlopokon, akkor elnyelhetnek a lefele csuszasuk kozben a razuhano
szinek mozgasi energiajat. Ehhez gondolom valami koztes szilardsagu, es az
oszlopokhoz simulo ekeket kell beepiteni a fodemek rogzitesei ala, amelyek
deformacioja nyeli el az energiat.

>A tervezesi cel az volt, hogy par emeletet gyorsan ki lehessen
>uriteni pillanatok alatt,  de nem az egesz epuletetet.

A kiuritest egy, vagy tobb (strandszeru) csuszda beepitesevel meg lehetne
gyorsitani. Ezek ot-tiz szintet ivelnenek at egy menetben. Persze a vizes
kenest ki lehet egesziteni teflon, rozsdamentes acel, vagy hasonlo
boritassal. A viz mindenesetre hasznos a fenekunk hutesere, illetve az
esetleges tuzhatasok ellen, bar az oltonyunket vasaltatni kell utanna,
tehat normalis kozlekedesre ez az ut nem idealis. Mivel New York amugy is
hires a hazakat ekesito tuzletrairol, talan meg illeszkedne is a
hangulatahoz a kivul elhelyezett csuszdak latvanya. Ha az epulet minden
oldalan van csuszda, akkor azok kozul bizonyara marad hasznalhato akkor is,
ha a kozbenso szinteket elboritotta a tuz, es nemelyikuket elkaszalta a
repulogep.

>Azt viszont nagyon draga arnak tartanam, ha oldal iranyu elteritessel
>probalnak meg a progressziv tonkremeneteltol megovni az ilyen epuleteket,
>mert akkor az a kornyeken vegezne elkepzelhetetlen pusztitast.

Ha nehany ilyen tormelekkihullasi iranyt elore lehetne tervezni, akkor oda
az epulet korul parkositott reszt lehetne kialakitani, ahol nem
tartozkodhatnak emberek, illetve ezeket a teruleteket is az elsodlegesen
kiuritendok koze kell sorolni. A bejarat elotti teruletet viszont
nagyszilardsagu esovedo vedene a tormelektol is. Ugyancsak fontos a fold
szine alatti menekuloutak tervezese. A WTC eseteben volt ilyen.

A fodemek felso feluletet viszont lehetne ugy alakitani (nehezen olvado
anyagbol), hogy az esetleges benzint elvezesse a tartopillerek kozelebol,
illetve az epuletbol. A felette levo padlo ugyanakkor hamarabb megolvadna,
igy nem tartana sokaig az ego benzint. Vagyis a tuzben a padlo atalakulna
lefolyo csatornakka. Ezek a padloba epitett csatornak persze normal esetben
is kihasznalhatok szelloztetesre, legkondicionalasra, kabelezesre. Arra
azert figyelni kell, hogy a leo:mlo:  benzin ne a csuszdakra, es foleg ne
csuszdakba folyjon. :)

Ezeken kivul a tuzolto rendszert ugy kell modositani, hogy a kritikus
tartoszerkezetek intenziv vizhutest kapjanak, igy az ego benzinnek is
tovabb ellenallnak.

Udv: Takacs Feri

Kedves Sipi!

>esetleg megvalosithato-e nagyobb mennyisegu vizzel toltott cellak
>beepitese, amik komolyabb rongalodas eseten felszakadva a kezdodo
>tuzet azonnal eloltana, vagy legalabb fekezne?

Hallottam egy riportban, hogy ilyen viztartalyok voltak a WTC-ben is a
szervizszinteken kb. tiz szintenkent (nem emlekszem a pontos szamra). Az
ezekbol taplalt automata tuzoltorendszer mukodott is, legalabb is azokon a
helyeken, ahol nem volt tuz. Ennek mindenesetre megvolt az a kedvezo
hatasa, hogy menekulesre osztonozte az embereket. Es allitolag ezek a
szervizszintek nagyobb szilardsagu fodemekkel is voltak ellatva, de mint
lattuk nem elegge. A tarolt viz pedig tovabbi terhelest jelentett az epulet
osszeomlasanal. Gondolom egyebkent, a normalis  egyenletes nyomasu
vizellatas miatt is szukseg van ezekre a tartalyokra, hiszen nem lehet a
foldrol megnyomva taplalni az osszes vizcsapot ekkora
magassagkulonbsegeknel.

Kedves Sandor!

A merenylet altalad emlitett vonzatai inkabb mar a VITA temakorebe
tartoznak, de negy mondat erejeig megemlitem, hogy teljesen elszeparalt,
kulon bejaratu pulotafulkevel ellatott repulogepeket nem lehetne ilyen
modon felhasznalni, hacsak a repulogep iranyito szemelyzete nem terrorista.
Ilyen gepet legfeljebb a foldon lehet elfoglalni, de ez mar legkesobb a
felszallaskor kiderulne. Ilyen gepek egyenlore nincsenek, de egy repules
kozben kotelezoen zarva tartando (esetleg menet kozben eleve blokkolt) eros
ajto is jo szolgalatot tehet. Na persze megoldando, hogy az iranyito
szemelyzetnek is legyen mosdoja, fridzsiderje, etelmelegitoje.

Udv: Takacs Feri

ezt talaltam:
http://www.cryingvoice.com/Evolution/index_mag.html