On Tue, 13 Mar 2001  wrote:
>emiatt alakul ki a faziselteres. Igy viszont -hosszu es bonya kiszamolni- a
>dagalypup mikozben surlodik a tengerfenekkel, gyorsitja a Holdat es fekezi
>a Fold forgasat. Persze nem 100% a hatasfok, a Fold joval tobb energiat
>veszit mint amennyit a Hold nyer.

Errol az jut eszembe, vajon mennyivel fekezi a foldet ez?
Nem jon ki valami oriasi foldforgasi sebesseg ha visszaszamolunk
tobbmilliard evvel ezelottre?
A masik: ugy remlik hogy a Venusz eleg lassan forog. Nem lehet hogy ez
fekezte le? ...ja most jovok ra hogy nincs holdja. (talan a Nap-arapaly?)
Van valami egyeb effektus is ami fekezheti a Venusz forgasat?
Vagy csak egyszeru veletlen hogy olyan lassu?


udv
fu

Sziasztok!

Zoli, irod:
: 1. A negativ ellenallas feszultseg hatasara hot von el
:    a kornyezetebol.
Peltier-effektus.

: 3. Ha aramot pumpalunk at, inverz feszultseg esik rajta
:    a kozonseges ellenallashoz kepest.
:    Ha pedig sorbakotunk R-rel -R-t, rovidzarat kapunk,
:    mely  amiatt lesz zajtalan, mert a negativ ellenallas zaja
:    termeszetszeruleg negativ. :)

Lehet, hogy hulyen hangzik, de ez igy is van. Egy ellenallas termikus
zajteljesitmenye P=4*k*T*R*BW [Boltzmann-allando, abszolut homerseklet,
ellenallas, savszelesseg], tehat, ha R<0, a zajteljesitmeny is negativ
lesz. Egy konstans amplitudoju rezgokor a rezonanciafrekvencian
elmeletileg zajtalan. A gyakorlatban nincs konstans amplitudoju rezgokor
es az energia-utanpotlas sem t=0 ido alatt tortenik, ami fa'zis-zajt
general. Emellett a tranzisztor az elofeszito ellenallasok, a tapfesz es a
tranyo sajat zaja szamara keverokent uzemel es felkeveri ezeket a
rezonanciafrekvencia 2 oldalspektrumaba.

Talan egy alapveto tevhitet el tudok oszlatni, ami a -R ertelmezeset is
megkonnyit(het)i. Nem minden ellenallasnak van termikus zaja! Egy peldat
mar emlitettem, amikor a MOS-tranzisztor source-at tekerccsel
degeneraljuk. Az ettol megjeleno valos bemeneti ellenallas-novekedesnek
nincs zaja. Masik ilyen "klasszikus" pelda a bipolaris tranzisztorok
helyettesito kapcsolasaban az R_pi, ez is zajtalan.

Alapvetoen megkozelites kerdese az egesz: Bruno defininicoja szerint
ellenallas az, amire feszultseget kapcsolva aram folyik. Ezzel a
definicioval nem lehet az aktiv elemeket leirni, mert ezek maguk
generaljak a feszultseget, tehat nem illik rajuk feszultseget kapcsolni.

Eppen ezert tobbnyire ugy szokas definialni az ellenallast, hogy egy
ketpoluson merheto kapocsfeszultseg es a rajta atfolyo aram hanyadosanak
valos resze. Itt a ketpolus olyan iranyu feszultseget/aramot termel,
amilyet akar, vagy nem akar, osztani mindig lehet. :)

Zajtalan ellenallas, valamint negativ ellenallas csak a 2. definicio
szerint letezhet, mert csak itt mukodik a fazistologatasos "fekete magia",
ami a dolog elofeltele.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Tom kerdezte:

>Ha nem lehet eldönteni hogy a Föld megy fény s. közeli
>sebességgel a hajóhoz képest, vagy az űrhajó megy fény s közeli
seb.-el.
>a Földhöz képest, akkor miért pont az űrhajó sajátideje lassul le a
földéhez
>képest, és miért nem fordítva?

Jaj, ezt a problemat egy-ket evvel ezelott mar alaposan kitargyaltuk,
nem lenne jo ujrakezdeni. A lenyeg: a kerdes a specialis
relativitaselmelet keretei kozott nem oldhato meg, csak az altalanos
relativitaselmelet keretei kozott. Abban a testben (es ez az urhajo),
amelyben nagyobb tehetetlensegi ero lep fel (amikor az urhajo
visszafordul a fold fele), az "ido lassabban folyik". Ilyenkor a spec.
elmelet megoldasa (amire Tom hivatkozik) nem elegseges. Szoval a ket
rendszer nem egyenerteku, mivel a vilagegyetem ossztomegehez kepest az
urhajoban nagyobb tehetetlensegi erok lepnek.

Ferenc

Halihó!

>> Ugy remlik 1 m2 ~ 5000W, a teljes elektromagneses spektrum, ebbol csak
>> es kizarolag lathato feny 1000-1500W. Nos, szamolj utana.
> Nekem 1300W/m2 adatom van a vilagurre, ebbol a fold felszinere 1000W/m2
> marad. Ez a teljes energiasuruseg.
  En pontosan 1355W/m2 ertekrol tudok, amelyet a kovetkezokeppen
definialtak: "Azt a hoenergiat, mely a legkor kulso, sugarzasra
meroleges feluletegysegere jut solarallandonak nevezzuk, kozeperteke
1355W/m2."
  Es itt _hoenergiarol_ irnak, akkor mennyi a lathato feny ebbol?
  Mert a napelemek katalogusai eseten szoktak 600-1000W/m2 korul
hivatkozni, es a napelemek nem torodnek a IR tartomannyal, az UV nemigen
szokott eljutni a feluletukre, a maradek egyeb elektromagneses sugarzas
pedig messze nem erdekli a napelemeket.
-- 
Frank O'Yanco - Auth Gábor -=- Mobil/SMS +36203494743 /+36303687792
Age of The Penguin -=- SuSE Linux 7.1 -=- http://andromeda.pmmf.hu
Windows hibák:
WinErr 002h: Nincs hiba, egyelőre.

Idaig senki sem reagalt a "verdijas" feladatomra. Ez azt jelenti, hogy
mindenki lazasan dolgozik? Ha senki sem oldja meg, szegyenszemre a 9.-es
osztalyommal fogom megcsinaltatni.

 írta a következő üzenetben: ...
>Sziasztok!
>Megegyszer koszi a multkori feladathoz nyujtott segitsegeteket!
>Most van egy uj feladatom:
>
>Bizonyitsuk be, hogy egyetlen olyan szamrendszer van, amelyben van olyan
>haromjegyu szam, amelyik ketszer akkora, mint az ugyanezekkel a
>szamjegyekkel ugyanolyan sorrendben felirt tizes szamrendszerbeli szam.

x=a+10b+100c
y=a+eb+e*e*c

0 = 2x-y = a+(20-e)b+(200-e*e)c

Nem lehet 20-e es 200-e*e is pozitiv, mivel akkor a fonti egyenletnek nincs
megoldasa, hiszen a,b es c pozitivak. Vagyis e>14. Valamint e nem lehet
16-nal nagyobb vagy azzal egyenlo, mivel akkor

a+(20-e)b+(200-e*e)c <= a+(20-16)b+(200-256)c <=
<=a+4b-56c <= a+4*9-56*1 = a - 20 < 0

Tehat csak e=15 lehetseges, es ahhoz van is megoldas, pl. x=145.

SB