Tisztelt Hangosok!
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: szivargasi aram  ( 81 sor )
> Idopont: Thu Oct 18 04:04:22 CEST 2001 HANG #1275

Kedves Zoli !

> Orulok hogy reklam kiadvanynak szant irasodat ha nehezen is de kiegeszited
> masok szamara is tanulsagos irassa .Mert egyebkent pont a lenyegre nem
> tertel ki elso irasodban  .
Az elso irasom lenyege a jelenseg muszaki jellegu kapcsolatanak a
felhivasara
vonatkozott. A szivargasi aram letere akartam folhivni a figyelmet egy
peldan
keresztul.

Pl. A kettos szigetelessel mi a helyzet mivel
> eleg sok ilyen keszulek van forgalomban .A toroid transzformatorokat nem
> valasztottad kulon pedig ezekre nem igaz a vasmagon atfolyo aram
> mivel abban
> az iranyban nincs hova elfolynia . S most az is kiderult hogy a szekunder
> fele is folyik aram amirol szinten hallgattal .Ha ezt a
> gondolatot folytatom
> akkor az is nyilvanvalo hogy a legtobb keszulekben ez utobbi fog szerepet
> jatszani nem a vasmagon keresztul folyo aram , igy a toroid
> transzformatoros
> keszulekek es a kettos szigetelesu keszulekek eseteben is . A ritkabban
> elofordulo vagy esetleg regebbi konstrukciokban ahol egyszerre
> ervenyesul az
> egyszeres szigeteles a nem toroid transzformatorral ott viszont celszeru a
> transzformatort elszigetelni a keszulek haztol mivel a szivargasi aram nem
> hasznal a hangminosegnek .
Nem volt szandekomban reszletekbe menoen elemezni a szivargasi aramok
forrasait es hatasmechanizmusat, mint ahogy a fenti soraid sem tartalmazzak
azt teljesseggel.

> A szivargasi aram kb ugyanakkora a vas iranyaban is mint a szekunder
> iranyaban . De a vasat konnyen tudjuk szigetelni .Kiveve ha szandekosan
> akarjuk rontani a minoseget .
De meg ez sem elegseges megoldas, hiszen nem teszel emlitest az induktiv
uton kialakulo fold aramokrol.
 Meg egy nagyon fontos dolog: azert ne keltsuk azt a latszatot, hogy a
szivargasi aramok felelosek a halozati trafok teljes hangzasi problemaiert.

> A nehanyszor egy er minimum 15-20 er emlekeim szerint de ha erdekel
> megszamolom , s az erek sem tul vastagok a koteg atmerohoz merten .A
> tavolsag pedig az eromuvektol Bp hataraig sokszorosa annak a tavolsagnak
> amit utanna egyeres kabelen tesz meg az aram . Vegul is igazad van ez a
> lenyegen nem valtoztat csak az alabbi sor veszti ertelmet :
> >>Egyebkent, mint koztudott a villamos energiaszolgaltatas az eromutol a
> >>konnektorig egyeres kabelekkel van telepitve .

Rendben van nezz utana. Es annak is, hogy milyen konstrukcioja van a
nagyfeszultsegu tavvezetekeknek.


Koszonettel Bese Attila
http://www.tele-data.hu/aliscaorange

AZ ELEKTRONCSOVES EROSITOK TITKAI - 3.

   Az új szemléletmód alapján kifejlesztett szimmetrikus bemenőfokozat és
VEZÉRELT SOROS STABILIZÁTOR - mint új fogalom - a 4. ábrán látható.
Különlegessége a kettős ( nem invertáló és invertáló oldali ) táp, mivel az
integrációból és a szimmetrikus elvből következően a táplálásnak is
szimmetrikusnak kellett lennie! További felhasználási lehetőség az
egyenfeszültségű erősítés ( oldalanként több mint 40 dB ), amely a
szimmetrikus technika távlati fejlesztését nagyban kiterjeszti.A kapcsolás
dinamikus müködését elemezve láthatjuk, hogy a bemenőcső kiszolgálását végző
áteresztőcső müködését maga a felerősített hangfrekvenciás jel is végzi!
Járulékos elöny még, hogy nincs rácslevezető ellenállás a földön ( ground ),
így az eddigi elvekhez képest ez valóban "szimmetrikus, földfüggetlen
bemenetű elektroncsöves erősítő".
BEMENETI FOKOZAT:  Elsődleges céljuk a beérkező hang frekvenciás jelek
felerősitése alacsony torzitás és kis zajszint mellett. A legegyszerübb
alapkapcsolás az MC elöerősítőkben található ( 5. ábra ).
Mondanom sem kell, hogy a legegyszerübb kiképzésű a legjobb hangú is egyben,
már csak azt az apróságot kell megoldani, hogy kitünő alkatrészeket
tartalmazzon és csöves stabil tápegysége legyen ( lásd tápegységek ).
Ugyanis a hangminöség növelésének már csak a tápegység felé van további
lehetősége!
Használatosak még a SINGLE END erősítőkből jól ismert AKTIV
MUNKAELLENÁLLÁSsal müködő ( újabb cső + alkatrészek! ), vagy a
nagyfrekvenciás technikából átvett KASZKÓD fokozatok ( 6. és 7. ábra ).
Alkalmazásuk nem a hangminöség javítása érdekében történik, hanem másodlagos
célokat szolgál. Alacsonyabb kimeneti impedanciát, vagy nagyobb erősítést a
szükséges negativ visszacsatolás biztosításáért. Itt hívom fel arra az
egyszerű tényre az érdeklödők figyelmét, hogy minden kimenőtranszformátort
tartalmazó csöves erősítőt - általában a nagy vezérlőfeszültség szükséglet
miatt - kaszkód, vagy több fokozatot tartalmazó kivitelben építenek meg.
Például a három fokozatot tartalmazó erősítők be és kimenő jelei ellenkező
fázisúak ( ami a negativ visszacstolás szempontjából viszont megfelelő ), de
az ősi japán hifi mondásnak ezért már nem felelnek meg:
" A jó erősítők két fokozatból állnak" ( a bemenő és kimenő jelek fázisban
vannak ). Megemlithetem még a DIFFERENCIÁL bemenetű - mérőmüszerekben
használt kapcsolásokat ( 8. ábra ), de az igényesebb hifi készülékekben nem
terjedtek el különösebben, mert az erősítésük csak a fele az
alapkapcsolásénak és még negativ tápot is igényelnek. Fázisfordítónak ( "
hosszúkatódos " ) átalakítva viszont nagyon sok készülékben megtalálhatók
( 9. ábra ).
Az egyszerű bemeneti erősítőfokozat jó hangzását kell tehát alapul venni,
amihez társulhat a szimmetrikus bemenet elönye ( külső zavarok elleni
védettség, nincs földelés ) és a stabil tápegység minöségjavító hatása is.
Ha kimenőtrafó nélküli O.T.L. kapcsolású erősítőt tervezünk, ez az egyszerü
a lapkapcsolás akkor is jól megfelel, mivel a kimenőcsövek direkt hajtják a
terhelést, nincs szükség nagy erősítésre. Tehát lehet az erősítőnk két
fokozatú, már
csak a fázisfordítót kell integrálnunk az egyszerű, szimmetrikus bemeneti
egységbe és az ősi japán hifi közmondás lehetelen feltételeit is
teljesítettük... ( lasd 4. abra )
FÁZISFORDÍTÓK ÉS MEGHAJTÓK:    Ellenütemű erősítők fontos, ha nem a
legfontosabb része a fázisfordító, amely az aszimmetrikus bemenőjelből
előállítja az egymáshoz képest fázisban 180 fokban eltolt szimmetrikus
vezérlést a két végcsőnek. A valóságban persze nem egyformák a a
fázisfordító csövei, a felerősített jelek, ezek fázisai és végül a
kimenőimpedanciájuk. Ezért itt van csak egyértelmű elönyük a SINGLE END
erősítőknek - nekik nincs szükségük fázisfordítóra! Az elmúlt évtizedek
alatt számtalan fázisfordító került kidolgozásra, az igénytelen katódin (
10. ábra ), a 9.ábrán látható katódcsatolt, az önbeállító ( 11. ábra ) és
még számtalan, több csövel müködő elbonyolított kapcsolás. Legnagyobb
problémájuk, hogy a kimenőjelek eltérését nem, vagy csak korlátozottan
tudják érzékelni ( csőöregedés, anódellenállások megváltozása, stb ), sajnos
sok kapcsolás már eleve aszimmetrikus is, így nem lehet egyszerű módon
áttérni aszimmetrikus üzemből szimmetrikusra. Ha a kapcsolások beállitó
potit is tartalmaznak, akkor joggal feltételezhetjük, hogy a kapcsolás
hosszúidejű, megbízható müködése több mint kérdéses ( 12. ábra ).