Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX NYELV 193
Copyright (C) HIX
2002-08-15
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re[2]: "-d/-szt" igeparok (mind)  78 sor     (cikkei)
2 Re: Orvosi szoveg angolra forditasa (mind)  35 sor     (cikkei)
3 Re: Sajat... (mind)  8 sor     (cikkei)
4 az en sajat konyvem (mind)  26 sor     (cikkei)
5 sajat (mind)  22 sor     (cikkei)

+ - Re[2]: "-d/-szt" igeparok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Gábor!   

hix.nyelv #190, Szegedi Gábor:   

> 3. ijeszt->ijed?->ijedék?: a használatos főnév ijedtség 

A képzőket funkcionális szempontból két csoportra oszthatjuk: (1) 
produktívak, (2) improduktívak. Az utóbbiakra az jellemző, hogy nem 
képzünk velük új szavakat, csak régi alakulatokban vannak meg, és ott 
is visszaszorulásuk tapasztalható a produktív változatok mellett. 
Mind a "-d/-szt" igeképzők, mint az "-ék" főnévképző ilyen 
improdultív toldalék.   

Az "*ijedék" helyett egyébként nem az "ijedtség" használatos. Ui. a 
nem illeszkedő "-ék" képző legtöbbször a cselekvés eredményeként 
előállt dolgot, személyt jelölte (pl. "kaparék" 'amit lekapartak', 
"kotorék" 'amit kikotortak', még: "maradék, származék"). Így az 
"*ijedék" -- ha létezne -- talán 'félős [azaz megijesztett] állatot, 
embert' jelentene. A "rohadék" '<emberre alkalmazott szitokszó>' a 
szó átvitt jelentésében maradt fent, de eredetileg 'megrohasztott, 
elrohadt dolog' jelentése volt. A szavak kihalásának egyik utolsó 
lépcsője, hogy már csak állandósult szókapcsolatokban élnek. A mi 
családi nyelvünkben is van még egy ilyen "-dék" végű szó, aminek már 
az eredeti jelentését sem tudom (talán 'hízó <disznó>'), pl. intés a 
gyerekeimnek: "Ha sok édességet eszel, _dagadék_ leszel."   

Bár az "-szt"-t és "-d"-t egy képzőpárnak tekintjük, nem jelenti azt, 
hogy kötelező minden "-szt" végű igéhez "-d"-s változatnak lenni, 
ill. fordítva. Ez még a produktív képzőkkel sincs így: a "visít" 
mellett nincs "*visul" (ugyanígy "vonyít", "nyerít"). Ennek oka lehet 
az, hogy eredileg nincs pár, pl. az állathangok esetén az "-ul/ül" 
képző számára adódó 'hang kiadására késztet' jelentés olyan kis 
fontossággal bír, hogy nem volt igény ilyen szavak létrehozására. A 
másik oka az, hogy a pár tagjai nem egyidőben vesznek ki a nyelvből: 
az egyik hamarabb avul el, mint a másik. Így pl. a "köveszt" 'szárít, 
aszal' mellől a "kövül" kiszorította a "+köved"-et; ugyanígy: 
"szárad" : "+száraszt" ~ "szárít".   

> 4. jöveszt?->jöved?->jövedék: 

A "jövedék"-ről nincs konkrét adatom, de nyelvújításkorinak tűnik. 
Ui. ebből a jelentéskörből több "-ék" képzős szóról tudom, hogy ekkor 
keletkeztek. Ilyenek pl. a "hátralék, illeték, járadék, jutalék, 
százalék". A nyelvújítók az "-Adék" képzőt mesterségesen vonták el, 
mivel sokszor eltűnt már az "-Ad" képzős alapszó.   

Ilyen elvonás természetes úton is megtörténik: erre az egyik példa az 
igéhez járuló "-Alék" főnévképző ("adalék, főzelék, tartalék" stb.). 
Itt az "-Al" régi gyakorító képző (ld. még az "-AlOm" képzőben), 
melyhez járult az "-ék" toldalék. De ez az "-Al" igeképzőnk 
kiveszett, így feledésbe merült az "-Alék" összetett volta. De 
történetileg maga a "-szt" is összetett: az "-sz" imperfektív képző 
(vö. "alszik, eszik, tesz, vesz") és a "-t" műveltető képző (vö. 
"lebben" -> "lebbent") kapcsolata.   

> 5. téveszt->téved->tévedék? 

Ha vesszük az "ijed" -> "ijedelem" leszármazást, akkor a "téved"-hez 
megalkothatnánk a nem létező "*tévedelem" szót. Ugyanígy a 
"tévedhetetlen" mellől hiányzik az "*ijedhetetlen". Az "ijedés" és 
"tévedtség" szavak ugyan jelentéssel bírnak, de sokkal kevésbé 
szokásosak, mint a "tévedés" ill. "ijedtség". Nem minden elvileg 
képezhető szó jelenik meg a gyakorlatban. Ez lehet igaz a "*tévedék"-
re is. 

> 2. meneszt->mened?->menedék ... inkább a ment igéhez kapcsolható

Ugyanakkor van "menekül" igénk is, amely az alapját és jelentését 
tekintve is közel van a "menedék"-hez. Mindezen szavak a "megy" ige 
eredeti tövére, a "men"-re mennek vissza. Aki menekül, az folyton 
menni kényszerül, és a menekülése célja a "menedék". Azonban maga a 
"ment" is ide megy vissza: a "megy" ige "-t" műveltető képzős származéka, 
vi. eredetileg 'menésre bír' jelentésű, majd 'menekülésre bír', végül 
'menekít'. Az, hogy volt-e tényleg "*mened" 'állandóan megy, vándorol, 
menekül' ige, nem tudom, de valószínűsíthető, miként a "*menek/menék" 
'menedék' főnév is, mely a "menekül" és "menekít" alapja volt. Azonban 
lehet, hogy olyan korán avultak el, hogy már nem élték meg a nyelvemlékes 
kort.
+ - Re: Orvosi szoveg angolra forditasa (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Rob!

hix.nyelv #192, :
> Egy orvosi témájú szöveg angolra fordításához kérem elsősorban egészségügyi
> szakemberek segítségét.

> szövődménymentes 
Leggyakrabban a hátravetett "without complications" szerkezettel 
fordítható, pl. "szövődménymentes gyógyulás" 'recovery without 
complications'.

> (a beteg) szénhidrát-anyagcsere állapota stabil
Ez magyarul is neoplazmus, az "állapota" szó felesleges, így: "(the 
patient) has stable carbohydrate metabolism"

> egyszerhasználatos fecskendő
single-use syringe

> állapota alkalmas a repülésre
Ez így nemigen fordítható: egyrészt mert nonszensz (nem az állapota 
alkalmas, hanem ő maga), másrészt két eltérő dolgot jelethet: 
"repülőgépen szállítható" vagy "repülőgépet vezethet". Talán mindkét 
aspektust lefedi a "he/she is fit for flight", ill. hivatalosabban 
"his/her health status is appropriate for flight".

> a Magyarországon használatos HbA1c érték Európai Unióban használatos
> megfelelője, illetve az átváltási arány. 
Világszerte egyféleképp, százalékosan az összhemoglobin arányában 
szokás megadni.

Üdvözlettel,

Racskó Tamás

(Ment magánban is, listára is)
+ - Re: Sajat... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Gábor!

hix.nyelv #192, Szegedi Gábor:
> az én könyvem - az én saját könyvem (...) mi a különbség?

Pl. ha kiveszek egy könyvet a könyvtárból, az lehet "az én könyvem" 
(mivel a kölcsönzés ideje alatt hozzám tartozik), de nem lehet "az én 
saját könyvem".
+ - az en sajat konyvem (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Mondhatjuk azt, hogy:
> 1. a könyvem
> 2. az én könyvem
> 3. az én saját könyvem
---

1. Ha a birtokos nevmas nem kap ertelmi hangsulyt,
 (REMA pozicio) illetve mas logikai szerepe sincs,
  akkor altalaban elhagyhato.

2.
a./  Ha ertelmi hangsulyt kap, mindig kitesszuk!
 (  =  Az  ENYEM - nem mas konyve.)

b./  Ha kiteszuk a birtokos nevmast, TEMA
  pozicioban is hasznalhato, de ezt mar csak
  kiejtesben, az intonacio kulonbozteti meg.
(Tehat a szovegkornyezetbol mar adott, hogy
 most az en dolgaimrol van szo, erre csak
visszautalok. Az uj informacio, - es REMA -
hogy ezek kozul a KONYVEM.)

3. Mindketto ertelemben megerositheto
a tenyleges birtoklas tenye,   (pld. kepletes
vagy reszleges birtoklassal ellentetbe allitva)
de logikusan jellemzobb az   a./  esetre
+ - sajat (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Gabor irta:

>Mondhatjuk azt, hogy:
>1. a könyvem
>2. az én könyvem
>3. az én saját könyvem

>Mi a különbség, illetve melyik mire jó?
>Érzésem szerint az első esetben inkább a birtok a fontos, tehát
>az, hogy könyv. A második eset a birtokost hangsúlyozza: az enyém
>és nem másé.
>A harmadikban ugyanezt érzem. De akkor mi a különbség?

SZVSZ az, hogy a 3.-ban kulon hangsulyozom azt, hogy a kizarolagos
tulajdonomrol van szo.
Ha Tibetben, ahol elterjedt a tobbferjuseg, valaki azt mondja, hogy
"az en felesegem", ezzel nem zarja ki, hogy a felesegenek mas ferjei
is vannak. De ha azt mondja, hogy "a sajat felesegem", akkor ezzel
kihangsulyozza, hogy csak az ove, az asszonynak nincsenek mas ferjei
: - ))).

Ferenc

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS