Kedves Gábor, Attila!

hix.nyelv #199, :
> Szerintem ha a ló nyerít, akkor a nyerítés kerül végrehajtásra, vagyis
> nyerül, és nem a ló. 

hix.nyelv #199, Mártonfi Attila:
> Azt hiszem, megfordult a dolog -- már ha jól értem: mert borít =
> 'borulásra késztet', borul = 'magát borítja, borítódik'. 

Most beavatok mindenkit gondolkodásom bugyraiba: valószínűleg nem 
ugyanazt értem "késztet" alatt, mint ti. Ha én "vkit/vmit vmire 
késztetek", akkor arra gondolok, hogy én _nem cselekszem_, hanem az 
illető vki/vmi fogja megtenni. Ez pedig inkább a "borul(ok)"-ra illik: 
ekkor vmi/vki vmely ráhatásra történik. A "borít(ok)" esetén pedig én nem 
késztetek, hanem cselekszem. Ezért lett az állathangokhoz [nem] járuló "-
Ul" képző jelentése nálam '<általános alany> hang kiadására késztet'. 
Abban egyetértünk, hogy ez nem volt szerencsés, de ez csak egy mellékszál 
volt abban az érvelésben, hogy vannak esetek, amikor a rendesen 
együttjáró képzőpárok egyik tagjának nincs [gyakorlati] jelentése. És 
most éppen azon vitatkozunk, hogy hogyan kell leírnunk azt, aminek nincs 
[gyakorlati] jelentése :-))

Kedves Mária!

hix.nyelv #199, Ruzsáné Cseresnyés Mária:
> Roppant furcsanak talalom a "meghasonlik" iget. Ugy gondolom, hogy lehet
> valami koze a "hasonlo" melleknevhez

Ha valami hasonlít valamire, akkor _szakasztott_ ugyanolyanok. Ez utóbbi 
esetben is ugyanaz a jelentésbővülés játszódott le: ha valamit részekre 
osztunk, akkor a részek hasonlítani fognak egymásra. Emiatt fejezhető ki 
ugyanazzal a szóval a megosztottság és az egyformaság. A Döbrentei 
Kódexben egyébként még ez szerepelt: "_Hasonlik_ mennyeknek országa egy 
emberhez". Ekkor tehát még élt az igének az a jelentése, amelyből a 
"hasonló", "hasonlat", "hasonlít" szavak erednek. Míg az avuló félben 
lévő igekötős "meghasonlik" az eredeti jelentést őrizte meg. 

A szó egyébként a "hasad", "hasít" szavakban is megbújó "has-" fiktív tő 
továbbképzése. Ez a tő előbb "-m" képzőt kapott (vö. "ör(ül)" > "öröm"), 
így lett a "*hasom" (előbb főnév majd) melléknév. A "-lik, -lít" képzős 
alakokban az /m/ hang /n/-né hasonult, és ez a változás átterjedt az 
eredeti alakra is. Így ált elő a "hason" melléknév, amelyet "n"-nel írunk 
még akkor is, ha az eredeti módon /m/-mel ejtjük, mint a "hasonmás" 
/hasommás/ összetett szóban.

Kedves Gábor!

hix.nyelv #199, :
> Egy gyors kérdés: egyenértékü-e a fenn és a fent igekötöként is? pl.:
> fenntart vagy fenttart? 

Úgy tudom, a mai írott (irodalmi) nyelv csak a "fenn-" igekötőt ismeri, a 
"fent-" beszélt nyelvi és nyelvjárási alak. A "fent" azonban szerepelhet 
egybeírt határozós szerkezetekben (pl. "fentnevezett"), de itt nem 
igekötő. Ugyanígy igekötőként írásban "lenn-", "kinn-", "benn-" 
használatos. Bár egyes szavakban a mai hagyománytól eltérő alakok is 
kodifikáltak: pl. "bennlakó ~ bentlakó", "bennlakásos ~ bentlakásos".

> > Sőt ha a borul-borít, fordul-fordít, készül-készít párokat nézem,
> > az ul/ül-nek semmiféle késztető vagy műveltető szerepe nincs.
> Ez igaz. Azért használtam a "késztet" szót, mert hosszas gondolkodás után
> sem találtam jobb kifejezést arra, ha a ló "nyerít", akkor ki mit csinál
> akkor, ha "nyerül". Meg tudná valaki ezt fogalmazni, vi. van egyáltalán
> ennek az igének jelentése?

Az  -ít  végü igék tárgyasak, ezeknek az ul-ül- végü megfelelöik
a targyatlanok, (esetleg visszahatók)!  Ez azt jelenti, hogy
csak az -ít végüeknek lehet "késztet" jellegü jelentése, pld.:
tanít  =  tanulásra késztet;   épít  =  épülésre késztet, stb...

Ennek megfelelöen: a nyerít, sikít, stb. fajta igék jelentése, hogy
vlm. hangot ad ki, képez, hallat..., (ami tárgyas!) tehát számomra
teljesen nyílvánvaló, hogy ha lennének *nyerül, *sikul stb. igéink,
ezek nem mást, mint azt kellene, hogy jelentsék:
   (vlm. hang) "képzödik", "hallatszik"... !


" Telihold volt, mégis vészjóslóan csöndes éjszaka: még a kutyák
 hangja sem *vonyult. Csak a lovakból *nyerült ki néha a félelem.
 Már-már hajnalodott, mikor egyszerre *sikult fel az örtornyokból:
- Riadó! Itt az ellenség! - de máris a nyílvesszök *süvülö hangja
töltötte meg a vár levegöjét.
- Kitartás, katonák! - *ordult elö böszen a várkapitányból -
 - a védösáncok már *felállultak, és ha  Isten is úgy akarja,
  majd csak *megsegülünk! "           ;-)


    Zolly (Hixipixi)

"...mert magamat kigúnyolom, ha kell,
 Más ezt tölem úgysem türi el"  (Hixipixi)

Attila megjegyzése elindított egy ötlethangyát bennem. Milyen idegen
kifejezés van, ami több szóból áll, és már beépült  a nyelvbe? Az lehet a
Hot line nyelvi hivatkozási alapja. Azt hogyan alkalmazzuk a magyar nyelvi
környezetben (ragok, jelek illeszkedése, stb.)?

La'ng Attila ("Ivánnal különvéleményen vagyunk ez ügyben, szerintem az
alapalak
hotline" ) mintája a hot dog (sőt a matchmaker, manhunt, brainchild stb.)
nem oldotta meg egyértelműen a problémám, csak árnyalta ...
iván

------------------------------------
> Felado : Ma'rtonfi Attila
> E-mail :  [Hungary]
> Temakor: Re: Dog line ( 8 sor )
> Idopont: Mon Aug 19 04:13:14 CEST 2002 NYELV #198
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

A NYELV 0197-ban írta La'ng Attila D. >:
>  Hotline-olsz, egybe, nemde?
De ha az alapalak hot line, mint ahogy Iván állítja, milyen jogon
ránthatnánk egybe. Egy képzo még magyar szókapcsolatot sem tud egyberántani
(kivételek vannak, de tipikusan csak két képzo esetén írunk egybe, illetve
akkor ha a szókapcsolat összetételi taggá válik).

A NYELV 0199-ban írta La'ng Attila D. >:
>Feltétlenül egy szó például a hotdog,
Állejtési gyakorlatnak akkor javasolnám az MHSz. vagy akár Bakos
megtekintését (utóbbinál még egy hotos szerepel: hot spot), különírják.

> hiszen ha kettőbe írod, akkor az árusa micsoda?
Jó kérdés. Azt hiszem, szóközt tartalmazó szavakra nem lenne illő
alkalmazni a mozgószabályt (vö. New York-i, New York-párti), így a
hotdog-árus kilőve, marad a hot dogárus, a hot dog-árus és a hot dog árus;
az első egyértelműen szörnyű, az utóbbi kettő közötti választásra nem
mernék vállalkozni. A kötőjeles talán "szabályosabb", hiszen a Julianus
barát szobor típusa csak tulajdonnévi tagokra van hitelesítve (már a
használt Suzuki vásár is kiterjesztés a szabályzathoz képest), az
ugyanakkor a dog és az árus erősebb összetartozását sugallja, ezért nem
szerencsés. (Hasonlóan szerencsétlenek ezek: e-mail cím, e-mail címtár,
hogy szintén MHSz.-t idézzek, egyszerűbb lenne az élet, ha az email formát
kodifikálták volna, csak azt mondták, akkor össze fogják téveszteni a
zománccal.)

>  A hot line-olással ugyanez a helyzet. Ha a line-olás egy ige, akkor a
>hot annak a jelzője.
Az államokbelinek jelzője az egyesült, vagy az Egyesült Államokhoz járul
egy -beli képzőszerű utótag?

> Amint mondani szokom: magyar szövegben nem sétálgathatnak szavak póráz
nélkül, nyelvtani alakulat részévé kell válniuk.
Szerintem ebből a klasszikus állapotból egyre inkább mászik kifelé a nyelv.
Úgy vélem, kezdenek kialakulni jelöletlen szókapcsolatok, mert az ilyeneket
szónak nem merném nevezni: szivattyúnélkülihiganygőzegyenirányító-gyártás,
nem véletlen, hogy ezt épeszű, nem helyesírás-mániás ember így írná le:
szivattyú nélküli higanygőz-egyenirányító gyártás. De a kedvencem az [angol
nyelv és irodalom tanár] helyesírott változata: angolnyelv- és
-irodalom-tanár. Az ezek leírása iránti igény szerintem arról vall, hogy a
te elved és az ezen alapuló mozgószabály alól kezd kicsúszni a nyelv.


Üdv: Attila