Isten az EU alkotmányában
Egy bekezdés a lelkekért
Senki nem gondolta, hogy ilyen sokáig lesz vitatéma Isten és az európai
kereszt
ény tradíciók szerepeltetése az egyesülő Európa tervezett alkotmányában és
anna
k bevezető szövegében, preambulumában. A hosszas háttéralkuk után született
leg
utóbbi változat szűkmarkú e tekintetben, ám a meccsnek még nincs vége...
Preambulum
"Hála istennek, van ennél nagyobb gond is" - örült és panaszkodott Balázs
Péter
magyar EU-nagykövet, amikor a HVG az iránt érdeklődött, melyek a
jellegzetes b
rüsszeli álláspontok abban, a sajtóban is többször felbukkanó
vitakérdésben, ho
gy hivatkozzon-e az alakuló EU-alkotmány a keresztényi tradíciók
meghatározó sz
erepére, avagy sem. A nagykövet legalábbis amondó volt, hogy az EU
alkotmányozó
szervét mind ez idáig "sokkal inkább a földi hatalom kérdései"
foglalkoztatták
. A 105 fős grémiumnak mindazonáltal menet közben szembesülnie kellett 133
euró
pai parlamenti képviselő írásos tiltakozásával egy, az Istenre való
esetleges u
talás tárgyában.
A protestálás eredménye is volt talán, hogy az egyház és az állam
szétválasztás
ában nagy praxist szerzett Franciaország exállamfője, Valéry Giscard
d'Estaing
által vezetett konvent május végén közzétett alkotmányverziójának
preambuluma n
em említi sem Istent, sem a kereszténységet. Ehelyett csak általánosságban
utal
Európa kulturális, vallási és humanista örökségére, amiben a görög és
római ci
vilizációkat és a felvilágosodás filozófiai áramlatait látja célszerűnek
megeml
íteni.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia - amint azt néhány nappal az
alkotmányte
rvezet nyilvánosságra hozatalát követő, június eleji nyilatkozatában
jelezte -
"aggodalommal értesült" a tervezetről. A főpapi kar egyenesen
nélkülözhetetlenn
ek mondja, hogy a "földrészünk kulturális azonosságát lényegesen alakító
keresz
tény örökségről említés történjék, különösen akkor, ha az európai kultúra
más g
yökereit a szöveg kifejezetten említi." Hasonlóan fogalmazott Josef
Homeyer, az
Európai Unió Püspöki Konferenciái Bizottságának (COMECE) elnöke is, akinek
til
takozásához csatlakozott a 127 protestáns, anglikán és ortodox egyházat
képvise
lő Európai Egyházak Konferenciája (CEC) is. A felszólamlásokat végül akként
vet
ték figyelembe, hogy kiemelték a szövegből a görög-római civilizációkra és
a fe
lvilágosodásra utaló részt. A harc az esetleges említés ügyében egyébként
ideje
korán megkezdődött: 2001 márciusában Portugáliában az Oportói Katolikus
Egyetem
en például Joseph Ratzinger bíboros, a Hi!
ttani Kongregáció prefektusa, a Vatikán egyik szakmai főtekintélye fejezte
ki a
bbeli határozott óhaját, hogy "az Isten előtti felelősség" is említtessék
meg a
z alkotmányban. Ellenkező esetben ugyanis - mondta - "a Nyugat saját magát
sebz
i meg, aminek a mértéke már patológiai jellegű".
Persze már ekkor jelentős volt az ellennyomás, minek nyomán a keresztény
lobbi
megelégedett volna akár egy olyan általános utalással is, amilyet például a
len
gyelek iktattak 1997-ben a maguk alkotmányába. A német Joachim Wuermeling
európ
ai néppárti politikus előterjesztette javaslat szerint ez így hangzott
volna: "
az unió értékeihez hozzátartoznak mindazok értékei, akik hisznek Istenben,
mint
az igazság, az igazságosság, a jó és a szép forrásában, valamint
mindazoké, ak
ik e hitet nem osztják, és eme egyetemes értékeket más forrásból
eredeztetik".
Veres András püspök, a már említett magyar püspöki konferencia titkára
szerint
ez a verzió egyaránt megszólíthatná az "ugyanabban az Istenben hívő - de Őt
más
képpen nevező - keresztény, zsidó és muszlim híveket, de a nem hívőket sem
disz
kriminálja".
Még ez is kimaradt azonban a legutóbbi alkotmányváltozatból. Nem beszélve
arról
, hogy a preambulum szövege a kereszténységre sem utal, márpedig - érvelnek
a h
itbeli tradíciók alkotmánybeli említése mellett kardoskodók - "az Európai
Unió
81 százaléka keresztény", de azért is, mert "a korábbi tervezetben üresség
táto
ng a megemlített görög-római civilizáció és a felvilágosodás között".
Ennél is sarkosabban fogalmaz Semjén Zsolt fideszes képviselő, aki a HVG
kérdés
ére azt mondta: "Történelemhamisítás lett volna az alkotmány korábbi
formájából
épp a kereszténységet kihagyni." Semjén és az előző kormány
kancelláriaminiszt
ere, Stumpf István 2001 végén, vatikáni látogatása során egyébként még
ígéretet
tett a Vatikán külügyminiszterének, Jean Louis Touran érseknek, hogy
Magyarors
zág minden fórumon a vatikáni javaslatokat fogja támogatni. Sőt Szájer
József,
a konvent fideszes tagja fel is szólalt az "istenes" változat mellett. Más
magy
ar EU-alkotmányozók viszont nem forszíroznák e formulát, mert - mint az
időközb
en kormányra került szocialisták küldötte, Vastagh Pál korábbi
igazságügy-minis
zter fogalmazott - "ez később sokféle értelmezésre adhatna okot". Vastagh
szeri
nt ugyanis, míg a római és a görög kultúrára, valamint a felvilágosodás
értékei
re való hivatkozás nem járt volna kortárs értelmezési veszélyekkel, addig
egy,
"a mai társadalomban is aktívan szereplő !
vallás néven nevezése később konfliktusokat okozhat".
Ám nem csupán az ateista oldal ódzkodna e megoldástól. Frances Kissling, a
Cath
olics for a Free Choice (Katolikusok a Szabad Döntésért) nevű, liberális -
péld
ául a nők abortusszal kapcsolatos jogaiért is küzdő -, a Vatikánnal élesen
szem
benálló katolikus szervezet vezetője szerint ugyanis korántsem csak
hagyományőr
zésről lenne szó. "Megtapasztaltuk, hogy a Szentszék kiváltságokat kíván
magána
k az ENSZ-ben, ezért egyre nagyobb aggodalommal tölt el, hogy hasonló
előjogoka
t és hatalmat kíván magának az EU-ban" - nyilatkozta nemrég, jelentős
vihart tá
masztva. Az ilyesfajta vélekedést egyébként az Európai Parlamentben (EP)
két hó
napja Noel Treanor prelátus, a COMECE főtitkára azzal próbálta megcáfolni,
hogy
az egyház "nem kíván teokráciát létrehozni", sőt még "az sem célja, hogy
vallá
sos közösségként definiálja Európát", s távol áll tőle, hogy "egy
hitrendszert
kényszerítsen rá".
Más megközelítések is akadnak persze ezzel kapcsolatban. Az ellenzők
gyakran id
ézgetik az egyébként katolikus Romano Prodinak, az Európai Bizottság
elnökének
vallásügyi szakreferense, a katolikus teológus Michael Weninger tavaly
ősszel a
z angliai Newcastle Egyetemen tartott előadását, amelyben kijelentette,
hogy "a
z egyház és állam következetes elválasztásának elve és a szekuláris állam
konce
pciója működésképtelen". Mi több, szerinte az európai integráció mára egy
harma
dik korszakhoz érkezett, s most a Szén- és Acélközösség, majd a Gazdasági
Közös
ség után "itt az ideje, hogy létrejöjjön egy új, vallási dimenziójú unió".
Tomka Miklós vallásszociológus ezzel kapcsolatosan természetesnek mondja,
hogy
az egyház mindig is megpróbált magának előjogokat szerezni, ám mindjárt
hozzáte
szi azt is, hogy a középkori felfogást, miszerint Isten országának földi
megval
ósulását politikai eszközökkel is ki lehet kényszeríteni, szerinte a négy
évtiz
eddel ezelőtt e tárgyban is állást foglaló második vatikáni zsinat
"erkölcstele
nnek mondta, s így az ma tulajdonképpen eretnekségnek minősül". Igaz, azt
Tomka
is elismeri, hogy a zsinati döntés "még nem teljesen itatta át az
egyházat". R
észben ezt támasztja alá, hogy a világi állam politikai befolyásolását is
célul
kitűző Opus Dei szervezet alapítóját, Josémaría Escriva de Balaguert
nemrégibe
n szentté avatta II. János Pál pápa (HVG, 2002. október 11.).
De nem csak az egyházi befolyástól való félelem indít egyeseket az
alkotmány Is
ten-telenítésére. Graham Watsonnak, az EP liberális frakciója vezetőjének
az a
fő érve, hogy "az EU sosem volt vallási projekt", céljai pedig kifejezetten
sze
kulárisak, így "teljesen felesleges a vallásra hivatkozni" benne. Gábor
György
filozófus-vallástörténész, az MTA Filozófiai Intézetének tudományos
főmunkatárs
a ezt azzal egészíti ki, hogy "nem az alkotmányozás dolga, hogy
történettudomán
yi kérdésekben állást foglaljon".
A kereszténydemokrata Surján László szerint az alkotmány preambuluma éppen
arra
való, hogy "a jogi szövegnek meg
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: www-cache.fi.datex-ohmeda.com)
|
