Egy kis jonagy ellentmondas Maci irasaban:
A=
>Nem eleg, hogy Isten nem egyparameteres, de nagyobb
>bonyolultsagu, mint te, vagy az egesz emberi tudomany.
>Emiatt sem "megismerheto", tudomanyos, merestechnikai
>modszerekkel.
>Bevallom, tudomanyos modszeressegben jobbak vagytok nalam.
>Ennek ellenere nem tudsz annyi egyenletet, definiciot,
>fuggvenyt felirni, hogy az megadna Isten szemelyenek a
>kiszamithato cselekveset.
viszont:
B=
>De meg is tudja mutatni magat! Ezt kerni kell.
>Es ahhoz, hogy legyen valasz, eloszor meg kell terni
>Istenhez.
nos, mikeppen ertsuk ezt? Talan nem isten viselkedesenek egyik jellemzojenek
leirasa? Talan nem egy szabaly, amit erdemes kovetni, mert LEIRJA isten
viselkedeset? Vagy mondhatjuk hogy legalabb egy valoszinusegi szabaly?
Igaz-e, hogy B="Ha megtersz istenhez, es kered, akkor nagy valoszinuseggel
(netantan 1 valoszinuseggel) megmutatja magat"
Ez a B szabaly isten viselkedeset irja le? Nagyon ugy tunik, hogy ezt akarod
mondani. ha ugyanis nem irna le isten viselkedeset, ha nem volna igaz
legalab valamilyen valoszinuseggel, akkor nem mondtad volna, vagy ha mondtad
volna, mi ertelme volna annak, amit mondasz?
Zarojelben: termeszetesen errtelmezheto a fenti BA allitasod ugy is, es mi
szivesene rtelmezzuk ugy, hogy aki megtert istenhez, azaz megszuletett benne
a hit isten letezeseben, az mar eloiteletesen latja a vilagot, es meglatja a
semmiben is isten jeleit. Ez esetben a fenti B allitas valoban nem isten
viselkedeset irja le, csak akkor eppenseggel nem valasz arra a kerdesre,
amire valasznak szantad, hogy "Hogyan lehet Istent megismerni?".
Ha viszont valasz arra, akkor bizony ez egy szabaly, amivel leirod isten
viselkedesenek egy reszet, ezzel ellentmondasba kerulsz az A allitasoddal.
Hat szep kis galiba.
Egyebkent ezzel az ellentmondassal nem vagy egyedul. Ez az ellentmondas
jellemzoje a vallasoknak, es a vallasok, hitek ertelmetlensegenek egyik
legjellemzobb vonasa. Mirol van szo?
Egyik oldalon a vallasok, hitek, amikor kritika ala kerulnek, amikor
szamonkernek toluk, akkor a Tamas altal valasztott strategiat valasztjak,
azt mondjak, hogy a transzcendencia nem igazolhato, nem ismerheto meg. Hogy
ezalatt mennyire szigoru igazoast ertunk, az valtozo. Tamas azt allitja,
hogy tudomanyos igazolas nem adhato. Valojaban semmifele egzakt igazolas nem
adhato. Altalaban korulbelul valami ilyesmit mondanak, hogy isten egzakt
modon nem igazohato, nem ismerheto meg. Az, hogy isten 'szivvel" ismerheto
meg, azt is jelenti, hogy nem egzakt modon. Nem lehet egzakt szabalyokba
foglalni, nem lehet modellezni, stb.
A masik oldalon, amikor a hitterites folyik, amikor csabitjak az embereket a
hitre, amikor a hit elonyeirol van szo, akkor ezzel teljesen ellentetes az
istenrol alkotott kep. Hiszen mire volna jo egy olyan isten, amelyik
nemismerheto meg, amelyrol semmit nem tudunk mondani, aki nem viselkedik
szabalyszeruen, aki megragadhatatlan? Nyilvan nem jo semmire. az embereket
azzal lehet a vallas fele csabitani, ha ismeretet kapnak valamirol, ha azzal
a valamivel tudjak iranyitani, rendszerezni a vilagot, az eletuket. Ez pedig
elkerulhetetlenul szabalyokat jelent. Legalabb valoszinusegi modellekt kell
tudni adni, meghozza nagy valoszinuseggel mukodo szabalyokat. Csakhogy ezek
is modellek.
Igy tehat a vallas csapdaba kerul, ugyanis egyik oldalon ahhoz, hogy
ertelmes legyen az emberek szamara, muszaly ismeretet adnia, masik oldalrol,
hogy elkerulje a lebukas veszelyet, viszakoznia kell attol, hogy hittetelei
valoban ismeretek legyenek, mert akkor szamonkerheto dolgok lennenek. A
vallas tehat egy oriasi szelhamossag. A tudomany ezzel szemben mit kinal?
Tudats kinal, de ennek minden kovetkezmenyet vallalja: a tudas igazolasat is
vallalja, es a kudarc eseten vallalja, hogy visszavonja, amit allitott. A
vallas hasonloan ismeretet kinal, ugyanugy allit dolgokat, ugyanugy a vilag
rendezesehez szukseges dolgot kinal fel, hiszen ha nem ezt kinalna, akkor
nem volna ertekes, amit ad. Ha csak pszichologiai eszkoz lenne, vagy csak
muveszet, akkor nem lenne helye a vilagban. Ezert kenytelen ugy tenni,
mintha ismereteket adna. Viszont mivel nem valodiismereteket ad, ezert a
kritikat, az ismeret ellenorzeset nem vallalhatja fel.
Egy biztos, ha nekem mondanak valamit, hogy: "a vilag ilyen es ilyen, isten
ilyene s ilyen, erdemes ezt es ezt csinalnod", akkor ez szamomra akkor
ertekes, ha azokat az "ismereteket", amikre ezek a kovetkezmenyek
tamaszkodnak, ellenorizni tudom. Hangsulyozom, hogy a bazistudats kell
tudjam ellenorizzem, nem pedig a "megteresi utasitast". En a megteres elott,
megteres nelkul akarom tudni ellenorizni az ismereteket. Az nem elfogadhato,
hogy az ismeretet ugy tudod ellenorizni, ha eloszor megtersz, azaz eleve
igaznak fogadod el oket.
Masreszrol pedig nem ezen a megteresi vallalkozason belul, hanem mar elotte
is akarok ellenorizni alapismereteket, amire tamaszkodik.
Egy pelda erre: Lehet, hogy hajlando vagyok kiprobalni magamon egy
gyogyszert, de nem ugras a semmibe alapon. Peldaul azert sem, mert tul
kockazatos dolog. Ezert elozetesen nekem igazolni kell a gyogyszerrol
bizonyos dolgokat. Peldaul sikeresnek kell lennie allatkiserletekben, tudni
kell, hogy mi a hatsmechanizmusa, kell lennie elkepzelesnek arrol, hogy
hogyan fejti ki hatasat. Nem szabad, hogy gyanuba keruljon mas karos
hatasmechanizmus, ami veszelyes ram nezve, stb.
math
|
Tamas:
>> Ha a transzcendens ugy avatkozik bele a vilagba, hogy
>>az csak a hivo szamara es zreveheto, akkor ezzel >>szuksegkeppen meg a hivo s
zamara sem kulonboztethetomeg
>> az, hogy tenyleges beavatkozas, vagy belelatasrol van-
>>e szo, hiszen az objektivitashoz kell egy igazolas. Ha
>>pedig van igazolas, akkor az mar a nem hivonek
>>is igazolas.
>Notoriusan elfelejted, hogy arrol szol a tortenet, hogy
>erzekelesbeli kulonbseg van... Aki erzekeli, annak van
>igazolas -- aki nem, annak nincs. Es ezt logikailag
>nagyon konnyu -- hogy ne mondjam trivialis -- megerteni
>annak is, aki nem rendelkezik a tobbleterzekelessel.
Nem notoriusan elfelejtem, hanem tulajdonkeppen itt mar nem kovettuk rendesen,
hogy melyik esetrol van szo. Szoval akkor bontsuk ket lehetosegre az esetet.
1) Isten csak a hivok altal erzekelheto modon avatkozik bele a vilagba.
2) Isten a hitetlenek szamara erzekelheto modon is beleavatkozik a vilagba.
A 2) Eset egyszeru, hiszen tekintuk azokat a beavatkozasokat, amit a hitetlen i
s erzekel, es maris igazolhato a hitetlen szamara isten.
Nezzuk az 1) esetet. Eloszor is megallapithatjuk, hogy amennyiben isten ugy ava
tkozik be a vilagba, hogy a kozvetlen beavatkozas a hitetlen szamara kozvetlenu
l nem erzekelheto, az azert eleg szuk jelentosegu beavatkozas, ez esetben isten
bar valoban beavatkozik, de nem igazan jelentos resze a vilagunknak, praktikus
an egy hitetlen vilagkep kielegitoen mukodik, tehat ez esetben bar isten van, d
e nem igazan erdemes a vallasokkal foglalkozni evilagi eletunket illetoen.
Namost az esetet megvizsgalva. Eloszor is bar felteteleztuk, hogy itt tobbleter
zekelsrol van szo, a kerdes ugyanakkor az, hogy hogyan tdja a hivo maganak igaz
olni azt, hogy tobbleterzekeles, es nem belemagyarazas, hallucinaciorol van szo
. Ez volna az elso kerdesunk.
math
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: club.kfki.hu)
|
