Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX UTAZAS 590
Copyright (C) HIX
2002-01-13
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Nagy utazasunk eszakon - rovid flort Skandinaviaval 4. (mind)  155 sor     (cikkei)

+ - Nagy utazasunk eszakon - rovid flort Skandinaviaval 4. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

6. nap Stendorrens
Vasarnap elmentunk Nykoping ovarosaba es a 700 eve epitett varhoz.
Ma mar csak egyik oldala all a kapuval es egy nagy toronnyal. A
toronyban kiallitas az eroditmeny torteneterol, a szomszedban pedig
a Sormlands muzeum a regiot bemutato anyaggal. A vartol nem messze
van egy uzem hatalmas betontarolokkal. Akkor epulhetett, amikor meg
a svedeket sem zavartak az ilyen ugyek. Most mat inkabb
parkositanak, csobog a viz a szokokutbol, hogy valamit
helyrehozzanak a tevedesbol.
Otkozben a Stendorrens - koajto - nemzeti park fele megalltunk egy
19. szazadban epult kastelynal. Parkja napsuteses idoben kedvenc
hetvegi piknikezo helye a csaladoknak. Eppen valami gyerekzsurt
tartottak - kulonbozo kezmuvesbemutatokkal - gyakorlasi
lehetoseggel. Nagyon sok volt a mozgasserult, vagy mas modon
fogyatekos gyerek a szulok tarsasagaban. Valoszinuleg itt sincsenek
tobben mint nalunk, csak talan jobban kiviszik oket az emberek koze.
Maga a Stendorrens nemzeti park egy tengerparti sziklas terulet. Sok
kisebb-nagyobb sziklaszigetbol all, egy resze hidakon keresztul
jarhato be. A hidakon 300 kilogrammos sulykorlatozas van. Mindenki
nagyon vigyazott, nehogy a lehetsegesnel eggyel is tobb szemely
lepjen egyszerre rajuk. A parkoloban tablaval hivtak fel a
figyelmunket arra, hogy ne hagyjunk ertekes dolgokat az autoban. Ugy
tunik, mar ide is megerkezett a bunozes. A nemzeti park teruleten
lakokocsival ejszakazni, vagy satrazni is tilos. De a kepzeletbeli
hataron kivul - parkolotol 100 meterre - mar ervenyes a szabad
atjaras joga.
Ahogy mashol is, nagy informacios tabla allt a parkolo szelen
terkeppel, leirassal, kepekkel a novenyekrol, allatokrol.
Termeszetesen volt WC is. A vedett ovezetben is tobb helyen
piknikezo helyeket alakitottak ki padokkal, kukakkal, tuzrakohellyel
es elore odakeszitett faval - ahogy az autoparkolokban es mas
pihenokben is megszoktuk. Valoszinuleg azert ez a figyelmesseg, hogy
az erre jarok kenyszerbol, vagy veletlenul se bantsak a termeszetet.
A kellemesen meleg sziklakon kaveztunk termoszbol, ahogy masok is.
Hazafele megalltunk az aspai elagazonal, ahol harom rokirunaval
teleirt viking ko all tobb mint egy evezrede.
Alkonyat idejen elovacsoraztunk a Paradicsomban. A menu fustolt
lazac es fustolt hering volt fott krumplival, zoldsalataval. Kaptunk
fasirozott gombocokat is, hogy ne csak hal legyen. Az igazi vacsora
egy kis piheno utan kovetkezett. Az eloetel apro tengeri rak volt,
majd nagy voros edesvizi rakok kovetkeztek.
A vacsorat koveto borozgatas, sorozgetes kozben a svedek
mentalitasarol beszelgettunk. A deliek bizalmatlanabbak az
idegenekkel - persze azert is, mert ok kapnak beloluk tobbet.
Valoszinuleg a lefojtott erzelmek is okozzak, hogy viszonylag sok a
rasszista, sot fasiszta gondolkodasu van kozottuk. Tobben bealltak
harcolni a szerb haboruba is, hogy kielhessek szadista hajlamaikat -
meseltek hazigazdaink.
Persze hetkoznapibb dolgokrol is szo esett. Megtudhattuk, hogy a
sved hazakat ok voros szinunek latjak. A "festeket" rezgyartas
valamilyen mellektermekebol keszitik, amit liszttel es lenolajjal
kevernek ossze. Szep, vedi a fat, tobb reteget lehet egymasra
festeni, mert beissza a fa, olcso, ujrahasznositott, termeszetbarat
es persze sved. A mi megitelesunk szerint inkabb vorosbarna. De a
tobbi igaz. (Csak a finnek meg ne tudjak:)))
Ekkor derult ki az is, hogy nem hallom a tucskoket. Szerencsere
Vilniusban mar ujra jo volt a hallasom - vagy az ottani tucskok
alacsonyabb frekvencian zenelnek.
7. nap - Stockholm
Hetfon reggel indultunk tovabb a Paradicsombol (2986 km)
Stockholmba. Nagyon szomorkas volt az ido, felorankent eleredt az
eso, csak delutan sutott ki tobbszor a nap rovid idore.
Megkerestuk a nagy ingyenes parkolot a lilieholmeni metroallomasnal.
Zarva volt, mert eppen epitettek a helyere valamit - lehet, hogy
fizeto parkolot. Tobb kor utan vegul a belvaros egyik foldalatti
parkolojaban alltunk meg. Valami alagut-rendszernek, talan
ovohelynek epithettek valamikor. ŕrankent 550 Ft kertek. (A
varosnezes utan tovabballtunk innen a skanzensziget melletti
parkoloba, ahol egy ora 330 Ft, raadasul nem 0-24-ig, csak 17 oraig
szamolt az ora. Egyebkent lattunk orankent 50 koronas 1370 Ft
parkolot is.)
Eloszor az ovarost neztuk meg. A kiralyi palotanal eppen orsegvaltas
volt - zenekar, diszegyseg, zaszlovivo - ahogy az kell. Ja, es
persze rengeteg turista. Ha nem eredt volna el az eso az utolso
taktusnal, akkor egeszen szerencsesnek erezhettuk volna magunkat.
Aztan bejartuk a belvaros jo reszet.  Inkabb csak kivulrol
csodaltunk meg mindent, mert a templomokban is 4-500 forint belepot
kertek - volna - fejenkent. Egyedul a Kiska vagy mas neven nemet
templomban fogadtak bennunket orommel ingyen. A fenykepezesre is azt
mondtak, hogy csinaljuk nyugodtan.
Persze az igazi gond nem a sok belepodij volt, inkabb rossz ido.
Stockholmot latni es szetazni - csavarhatnank meg a Napolyrol szolo
mondast. Hiaba a hollandiai, daniai edzes korabban, nehezen
viseltuk, hogy allandoan eleredt az eso. A stockholmiak azt mondjak,
hogy altalaban szep ido van naluk, csak most eppen mi kifogtuk.
Aztan kiderult, hogy mindig ezt szoktak mondani. Szoval, surun esik.
Valoszinuleg a szomorkas hangulatu idonek is koszonheto, hogy a
varos tulsagosan most sem fogott meg. Nehany reszlet kivetelevel
tulsagosan ridegnek tunt a vastag falakkal, komor, piszkos barna,
szurke szinekkel. Utolag visszanezve kicsit mar kedvesebb emlek. Az
ido, no meg a kovetkezo program is sokat javitott az osszbenyomason.
A varosnezes utan elmentunk a Skanzenba egy affele nepszigetre. Van
rajta vidampark, biologiai muzeum, itt van a Wasa hajozasi muzeum a
kiemelt hajon. Eloszor arra gondoltunk, hogy bemegyunk, de az 1920
forintos felnott belepo elriasztott bennunket. Idonk sem volt igazan
ra - vigasztaltuk magunkat.
A penzunknek igy is talaltunk helyet, hisz a skanzen is 1644
forintba kerult fejenkent, de mindenkeppen megerte.
A penztartol egy sziklaba vajt mozgolepcson mentunk fel az elso
europai skanzen elocsarnokaba. Utkozben madarcsiripeles kisert
bennunket magnorol. Az egykori alapito 1891-ben azt tuzte celul maga
ele, hogy az egesz Skandinaviat bemutatja. De vegul igazan csak a
sved hagyomanyokat, orokseget tudta szinte maradektalanul
osszegyujteni, bar mutatoban finn katonai telep es norveg haz is van
benne. Persze igy is nagyszeru.
Elso latasra nagyon hasonlit a mi skanzenjeinkre, de ha belepunk az
elso hazban, muhelybe, boltba, parasztgazdasag udvaraba, malomba,
nyomdaba, kavehazba, vagy templomba, akkor nyomban kiderul, hogy
egeszen mas. Nalunk eleve nem is talalunk ilyen valtozatos
bemutatot, raadasul a stockholmi olyan mint egy hatalmas valodi
falu, vagy inkabb varos, ahol minden ma is el. A minimum, hogy a
teremorok az adott epulet stilusanak, a bemutatott korszaknak
megfelelo viseletben vannak. Pontosabban nem is csak teremorok, hisz
affele elokepkent nehol 3-4 szemely is eljatssza a csaladot a
latogatoknak. Fenykepezni is lehet, de legtobb helyen csak vaku
nelkul, mert feltik a hazak falara festett kepeket.
Az elokepeken tul a valosagban is mukodik a skanzenben talalhato
uvegfuvo, asztalos es lakatos muhely, a bolt, a kavehaz, a nyomda es
meg ki tudja micsoda. Az egyik haz elott ket lany kamaramuzsikalt,
az allando program szerint tancbemutatot is lathattunk volna, ha
korabban erkezunk. Egy delutan keves volt ahhoz, hogy az egeszet
bejarjuk.
Raadasul nem csak az emberek elnek, hisz a skanzen egyuttal
allatkert is. A haziallatok szabadon kozlekednek a porta keritesen
belul, a vadlibak pedig, ahol csak akarnak. Vannak medvek, farkasok,
lovak, marhak, birkak, van madar es majomhaz, akvarium, terrarium. S
persze vannak renszarvasok, javorszarvasok is. Termeszetesen egy
hatalmas szabadteri szinpadnak is talaltak helyet, ahol a nagyobb
satoros unnepeken tobb napos programokat szerveznek. Meg arra is
gondoltak, hogy a nyugosebb piciket egy ido utan nehezen cipelik a
szulok, ezert szabadon hasznalhato gyerekkocsikat tettek az ut
melle, hatha valaki nem hozott. A dolog akkor lesz valoban
tokeletes, ha majd esernyoket is tesznek ki mindenhova. Nekunk
nagyon elkelt volna, mert tobbszor is visszatertek a zaporok.
A magyarazo szovegek angolul es svedul vannak kiirva.
(www.skanzen.se  www.stockholmtown.com)
Este stockholmi baratainknal, Benignanal es Michaelnel aludtunk.
Vacsorara nagyon finom vegyes zoldseglevessel vartak bennunket.
Kicsit otthon ereztuk magunkat tole. A leves utan kovetkezo
szardinias, tejszines krumplirol mar megoszlottak a velemenyek -
sutoben sult vekony szeletekben, mint a rakott kaposzta. Ha nem lett
volna szardinia ize, talan tetszik is. (Persze a hiba az en
keszulekemben van!:))) Valami norveg palinkat ittunk hozza. Ahogy
mas itteni palinkakra, kenyerekre jellemzo, ebben is sok edeskomeny
volt.
Vacsora utan diakat neztunk hazigazdaink korabbi lappfoldi
kirandulasarol, husveti sieleserol, tengeri kajakturajarol. A
legerdekesebb a lapfoldi tura volt. Egy-egy hatizsakkal, halozsakkal
vandoroltak egy heten at a lakatlan, gyer novenyzetu, de megis
gyonyoru hegyek, vizek kozott. Ekkor dontottuk el vegleg, hogy
Jokkmokk utan teszunk egy kis kiterot eszak-nyugat fele.
A kovetkezo reszben az ut eszak-svedorszagi szakaszarol irok.
Gyorffy Arpad Nagyvazsony -  
www.badacsony.hu/kalauz
Foldi Utikalauz  - Informaciok a Fold nevu bolygo erdekes tajairol

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS