A Román Államvasutak titka az általa biztosított utazás egyedi hangulatában
rejlik, elég, ha egy társaságban szóba kerül ez a téma, máris a
legabszurdabb anekdoták kerülnek felszínre. Ábel esete az alsókiskövesdi
állomáson kezdődött, valamivel azután, hogy a 6.25-ös személyvonatra várva
az órájára nézett, és megállapította, hogy a legnagyobb jóindulat ellenére
is mindjárt hét óra van. Idő azonban volt bőven, ezt az állomásfőnök is
közölte, először a hangosbemondón, majd személyesen egyenként mind a tíz
utassal, mivel a hangosbemondó a mondat közepén beadta a kulcsot. Az
állomásfőnök szerint a személyvonat fél kilencre kellett volna megérkezzen,
egyelőre azonban még csak valahol a hegy túloldalán kapaszkodik. Hiába, a
két napja tartó havazás mindenkinek betett.
Sajnálatos módon Alsókiskövesd nem tartozott a különösebb látványossággal
rendelkező községek közé, lakosai azonban több mint valószínű művelt emberek
voltak, máskülönben nem lett volna az állomáson öt plakát a múlt havi
kultúrhét programjával. Háromnegyed nyolckor Ábel már kívülről fújta a
rendezvény meghívottjainak névsorát, azt is meg tudta volna mondani, honnan
érkezik az Erdélyi népi varrottasok című előadást tartó tanár, de már a
kávészünetek időpontjai is a kisujjában voltak. Nagy meglepetésére azonban
még bele sem foghatott az általános iskola kórusa névsorának megtanulásába,
amikor az állomásfőnök újból megjelent, és közölte, hogy a 6.25-ös
személyvonat három perc múlva érkezik. És valóban, a 6.25-ös vonat
háromnegyed nyolc után három perccel a svájci óra pontosságával állt meg a
második vágányon. Ábel felült, és a tájban gyönyörködött. Nemsokára a kalauz
is megjelent, őt azonban nem hatotta meg a táj szépsége, ő Ábel jegyét
kérte. Ábel felmutatta azt, mire az ellenőr fokozatosan egyre összébb vonta
a szemöldökét, majd kibökte: "Nem jó ez a jegy." Ábelt ez nem kis mértékben
lepte meg, hiszen már többször is utazott ezen az útvonalon. "Nem ez a vonat
megy Székelykocsárdra?" - kérdezte, majd nyomatékosabban: "Nem ez a 6.25-ös
vonat?". "De - válaszolt a kalauz -, csak tegnap a hóvihar miatt nem tudtunk
átjönni a hegyen, meg kellett várjuk, amíg letakarítják előttünk az utat.
Szóval ez a tegnapi 6.25-ös. Az ön jegye pedig a mai vonatra szól, ami egy
órával mögöttünk jön."
Krónika, erdélyi magyar közéleti napilap, csütörtök, jan. 10

On Sat, 12 Jan 2002  wrote:

> - Hogy lehet felismerni a mergeskigyot?
> - Rancolja a szemoldoket.
>

Szia Kedves Pap Janos!

Te hogyan szoktad rancolni a szemoldokodet?
Mert en csak a homolokomat szoktam... :-)

-Es hogyan lehet folismerni a merges gombat?
-Arrol, hogy  foldhoz csapja a kalapját!



"Servire et amare"
Tisztelettel: Tóth József

rabbi + pa'pa

Sok-sok evszazaddal ezelott, a pa'pa kijelentette, hogy a zsidok vagy
elhagyjak Italiat, vagy kikeresztelkednek. A zsido kozossegben persze
hatalmas volt a felzudulas, tehat a pa'pa tett egy javaslatot: hajlando egy
allasi vitan reszt venni a zsido kozosseg vezetojevel. Amennyiben a zsidok
megnyerik a vitat, a pa'pa engedelyezi maradasukat, ellenkezo esetben
tavozniuk kell az orszagbol. A zsido kozosseg osszeult, es kivalasztottak
Moishet, az oreg rabbit, hogy kepviselje oket a vitaesten. Azonban Moishe
rabbi nem beszelt latinul, a pa'pa nem beszelt jiddisul, igy megallapodtak
abban, hogy "nema" vitat tartanak majd.
A nagy vita napjan a pa'pa es a rabbi egy percig ultek egymassal szemben,
majd a pa'pa felmutatta harom ujjat. Moishe rabbi ranezett es felemelte egy
ujjat.
Ekkor a pa'pa korbemutatott ujjaval a feje korul. Moishe rabbi a foldre
mutatott, ahol ult.
A pa'pa erre elohuzott egy aldozashoz szukseges ostyat es egy kupa bort.
A rabbi elovett egy almat.
Ezt latva a pa'pa felallt es azt mondta:
 "A vitanak vege. Elismerem veresegem. A zsidok  maradhatnak."
Kicsit kesobb a biborosok osszegyultek a pa'pa'na'l es kerdezgettek, mi is
tortent.
A pa'pa igy felelt: -Eloszor felmutattam harom ujjamat, a Szentharomsagra
utalva.
O erre egy ujjaval valaszolt, emlekeztetve engem, hogy attol meg mindkettonk
vallasaban egy az isten.
Ekkor az ujjammal korozve jeleztem, hogy Isten korulottunk van.
O a foldre mutatott, hogy Isten most is itt van velunk.
En elohuztam az ostyat es a bort, mutatvan, hogy Isten feloldoz a buneink
alol.
O elovett egy almat, hogy az eredendo bunre  emlekeztessen.
Mindenre volt valasza, mit tehettem volna?
Ugyanekkor a zsido kozosseg a rabbit faggatta, mirol volt szo.
Hat -felelte Moishe-, eloszor azt mondta, 'zsidok, harom napotok van
elmenni!', amire azt mutattam: 'Csak utanatok!'
Akkor korbemutatott,  hogy az egesz varost megtisztitja a zsidoktol, en meg
a foldre mutattam, mondvan,
'Nezze, Mr Pa'pa, egy tapodtat se mozdulunk!'
Aztan?- kerdezte egy asszony.
 -Ki tudja? -mondta Moishe rabbi.-Elovette az  ebedjet, erre en is az
enyemet.

Jean viccektol mar kiuteseket kapok .....
Ti nem unjatok meg???


Miért jó a noknek?

Mi hagytuk el a Titanicot elsoként.
Bármikor megrémíthetjük a férfi fonökünket rejtélyes nogyógyászati
rendellenességekre utaló kifogásokkal.
Flörtölhetünk a rendszeradminisztrátor pasival, aki mindig kijön, ha hívjuk,
és kedves hozzánk, ha tönkrevágjuk a számítógépet.
Egy kis sírással elkerülhetjük a gyorshajtási bírságot.
Sosem vágyakozunk egy rajzfilmfigura vagy videojáték-hos után.
A taxik megállnak nekünk.
A férfiak hamarább meghalnak, mi meg felvesszük az eletbiztosításukat.
Ha táncolunk, nem festünk úgy, mint egy béka a turmixgépben.
Ingyen italok.
Ingyen vacsik.
Megölelhetjük a barátainkat anélkül, hogy azt hinnék, melegek vagyunk.
Megölelhetjük a barátainkat anélkül, hogy kiderülne, ha esetleg TÉNYLEG
melegek vagyunk.
Egy új rúzzsal teljesen újjászületünk.
Az óvszer nem igazán számít nekünk a szex élvezetében.
Leélhetjük egész életünket anélkül, hogy valaha is csoportos zuhanyzót
használnánk.
Nem kell a magunk szórakoztatására finganunk.
Ha megcsaljuk a társunkat, sajnálnak, hogy "érzelmileg elhanyagoltak"
vagyunk.
NEKÜNK sosem kell kételkednünk, hogy az orgazmusa valódi volt.
Ha elfelejtünk borotválkozni, senkinek sem kell észrevennie.
Üdvözölhetjük a munkatársunkat anélkül, hogy valaha is megfognánk a seggét.
Ha pattanásunk van, tudjuk, hogyan rejtsük el.
Nem kell folyton lenyúlkálnunk, hogy ellenorizzük, megvan- e még a nemi
szervünk.
Ha sötétek vagyunk, sokan aranyosnak találják.
Képesek vagyunk egyedül felöltözni.
Van rá mentségünk, hogy legalább egyszer egy hónapban totálisan kurvák
legyünk.
Tudunk beszélni az ellenkezo nem tagjaival anélkül, hogy el kellene
képzelnünk meztelenül.
Ha 20 évvel fiatalabbal házasodunk, MINKET figyelmeztetnek, hogy idiótának
nézünk ki.
Vannak helyzetek, amikor a csoki VALÓBAN megoldja minden problémánkat.
A homokos pincérek minket nem idegesítenek.
Sose kell megbánnunk, hogy kilukasztattuk a fülünket.
Teljesen kiismerünk egy személyt a cipojére pillantva.
Sosem kell csalódnunk, hogy átvertek minket egy nagyobbítós melltartóval.
Tudjuk, hogy melyik pohár volt a miénk, a rúzsnyom alapján.
És foleg: mert NEM vagyunk FÉRFIAK!!!

>Egy fiatal ejtőernyős az első próbaugrásnál kétségbeesetten rángatja a különbö
z
>ő madzagokat. Hiába, az ejtőernyő nem nyílik ki.Zuhan, zuhan, egyszer csak - ú
g
>y 3000 méteres magassgban - szembetalálkozik egy emberrel.
>- Uram nem ért véletlenül ehhez a vacakhoz ?
>- Sajnos nem - feleli a másik - Én csak a gáztűzhelyt akartam begyújtani..

Markos-Nadas fele valtozat:

Egy csavo eloszor ejtoernyozik. Kiugrik a gepbol, meghuzza a madzagot, semmi. M
eghuzza a hasernyot, semmi. Meghuzza a combernyot, semmi. Egyszercsak latja hog
y alulrol folfele jon egy ember. Megkerdezi tole:
- Ember! Nem tudja hogy mukodik ez a vacak?
- Honnan tudhatnam? En csak egy egyszeru mubutorasztalos vagyok!

-- 
Szathmari Gabor


Powered by: RedHat Linux 7.2

Szeptemberben egy reggelen, rengeteg-emeletes
Kereskedelem-Centerben egyetlenegy ember sem
sejtette, de percek-telve teste elernyedve hevert
szerte-szerte.  Ezrek estek el!
Keleten eredt, elme-ereje vesztett fekete emberek,
hegyes fegyverekkel elvett felreppentett
szerkezetekkel, nem mentek el eme emeletek mellett,
  de - Nesze! - belementek...
Ezzel egy terjedelmes nemzetnek kellemetlenkedve.