Hello,
meg egy OFFTOPIC dolog tolem. Az erositom utan meg kell valnom a CDjatszomtol i
s.
Yamaha CD-X593 ProBit . Keveset hasznalt stb. kb. 1 eves. Iranyar 69.000.-
Pozitivumok: full tavirany, fekete haz, sarga kijelzo, digit hangeroallitas, fu
lhallgato kimenet
Optikai, koax digitalis kimenet, hangero allithato, tobbfokozatu kijelzofenyero
, kikapcsolassal
Szokasos CD szerkeszto funkciok, 25 trackig. kozvetlen track-gombok az elolapon
.
Negativumok(?): a hangeroallitas minden (digit, analog, fules) kimenetre hat
Gagyi(-bb) irott CD-ket a regi Philipsekhez hasonloan, finoman szolva ;-) nem t
amogatja.
INFO-k (vakitas, a szo szoros ertelmeben IS):
http://www.albacomp.hu/hifi/yamaha/cd.htm
http://www.albacomp.hu/hifi/yamaha/wiprobit.htm
NZoli
|
Tisztelt Hangosok!
> Felado : [Hungary]
> Temakor: Philips CD 304 ( 13 sor )
> Idopont: Thu Jun 29 08:23:38 EDT 2000 HANG #825
Kedves Felix!
> Minden el nelkül,nevezd meg azokat a
> Cd-jatszokat amelyekben rendes öntveny
> mechanika van mert a ma gyartottak
> közül en nem ismerek ilyet.
Ne trefalj, velem szamtalan ilyen van. De nem a kommersz kategoriaban, ahogy
irtam. Tipus felsorolas nelkul ott vannak a TEAC mechanikák, a nagy
DENON-ok, a Philipsnek is ketfele uj ontott mechanikaja van, stb.
Ami az oreg Philipsekben kulonleges az az, hogy az egesz keszulek ontott
vazra epul.
> Egyebkent 14bit jobbra ,14bit balra
> a Philips CD 304 ugy verte le a 20bit-es
> Denon 3540-es gepet mint a szel, pedig
> aztan abban minden van ami szep es jo.
Ezt en el is fogadom, hiszen mindig is azt allitottam nem szukseges 16
bitnel nagyobb felbontasu keszuleket hallgatni az egyebkent is 16 bites
lemezekkel.
Magam is egy ocska 16 bitest hallgatok, mert jobb hangu, mint a nagyobb
felbontasu lenyegesen modernebb masinak. De azert legalabb 16 bites legyen,
ha mar a lemez is az.
Udvozlettel Bese Attila
|
Attila irta:
>Az ominozus Philips gepek detektora es hibajavito rendszere
>nem tudja azt, mint az uj muanyag-fem kombinacioju szinten
>Philips laserek es IC-k.
Na most mar teljesen meg vagyok zavarodva. Eddig ugy tudtam, hogy a
hibajavitas konkret eljarasa a legkorabbi kezdetektol kotablaba,
illetve szines konyvekbe van vesve, attol elterni nem lehet, hiszen
a CDket eszerint gyartjak, es a masodpercenkenti parszaz megengedett
hiba miatt egyszeruen lejatszhatatlanok lennenek a Cdk, ha a
hibajavitas nem pontosan azt csinalna, amit a szines konyvek szerint
kell. Mi a valosag? Tenyleg vannak eltero hibajavito rendszeru
lejatszok?
> Felado : [Hungary] irta jo regen:
>Te is nagyon jol tudod, hogy az ilyen tesztek ugy ahogy vannak hulyesegek.
>Te magad irtal mar rola tobbszor, csak ott eppen a Neked nem tetszo
>eredmenyt hoztak ki. Ugyanis csak megfelelo berendezes kell es az eredmeny
>garantalt. Konnyen lehet olyan keszulekeket bevonni a tesztbe, hogy a CD
>veszitsen, vagy forditva.
Ki torodik vele, hogy nekem mi tetszik? Arrol volt szo, hogy hamis
eredmenyt hozott a tesztjuk. De nem ertem hogy ezt miert irtad?????
Gozom nincsen mennyire megbizhato ez a teszt, mert en is csak annyit
olvastam rola, mint amit megirtam. Bar itt nem hifistak teszteltek,
hanem cihologusi disszertacio reszere keszult, valamint jo hiend
cuccrol irtak, nem pedig fuldugorol es nevtelen cuccosokrol. Ettol
meg lehetne becsapos. De nem ez a lenyeg. Ami miatt megutkoztem az
az, hogy nem lehet csipobol "minden" tesztet leugatni azert, mert
vannak hamis tesztek _is_. _Minden_ ilyen teszt hulyeseg lenne?
Neked, meg nekem sincs semmikeppen elegendo infonk ezzel a teszttel
kapcsolatban. A jomultkor persze hogy leszoltam az ismertetett
tesztet. De ott voltak erosen gyanus reszletek kozzeadva. No meg
aztan tobb jogalap van azt a tesztet gyanuba hozni, ami eros
ellentmondasban van evtizedes elegge kiterjedt tapasztalataimmal. A
Pennas Dankot hozom peldanak, rendelkezesere all minden, ami
szem-szajnak ingere mindket mediumhoz beleertve a negymilkos
keszulekeket, es minden jo, draga tweek, kabelek, allvanyok stb. Es
egy percre sem jut eszebe a CDt egy napon emliteni az LPvel. Nekem
sem. A pilota a garazsban tartotta elcsomagolva a Cdjatszojat, mig
el nem adta. Nana, hogy lazongunk az olyan tesztek ellen, ami mast
bizonyit, mint a szamunkra bizonyitott valosag. No de forditva?????
Es Te most akarsz LPjatszot venni?
> Felado : [Hungary] irta szinten jo regen:
>> Az Ur hangja: [jelen esetben Darvas Lacie]
>> "Mondottam ember eloszor hangladat vegy!"
>> [Aztan megis magnot (manapsag CDjatszot) vesznek :-(]
>> Szoval ebben vannak kulonfele ideologiak!
>Ez igy igaz. Mint ahogy az is, hogy a hifiben is
>megdolnek neha orokervenyunek hitt dogmak, foleg
>azok, amik a szuk cucalista piac korulmenyei kozott
>keletkeztek....
Akkor is voltak mas "dogmak".
Tiefenbrunn szerint ugye legfontosabb lancszem a feketelemezjatszo.
De en ma is a jo hangladanak tulajdonitok nagyobb fontossagot.
Mert minoseg/ar aranyban ez a leggyengebb, tehat erre kell tobbet
aldozni.
Mert, ha nincs jo hangladank, nem tudjuk a tobbi cuccost otthon
kenyelmesen tesztelni megvasarlas elott. Mert ha hangladat kell
cserelni, a nagyobb ara miatt azon bukunk a legtobbet. Mert abbol
ritkabb az olcso, de elfogadhato. Persze en nem gyotrodtem meg
goromba hangu CDjatszoval, [hiszen nem CDzek] ezert nem erzem a
boromon a CDjatszo vasarlas gondjait. Valamint imho _m_i_n_d_e_n_
hifi eszkoznek jonak kell lennie, meg a kabeleknek, allvanyoknak is,
tehat nem a magam szempontjait tekintem fontosnak, hanem az
atlaghifis helyzetebe probalom beleelni magam. Mosorforras van
jopar. CDjatszo, tuner, magno, muhodveveo, lemezjatszo, MP3 jatszo,
DVD jatszo, TV, stb. Ha jo hangladara aldozunk, akkor mindezeket
elvezetesebben hallgathatjuk. Joval elvezetesebben. [Elfogadhato
erolkodo nem annyira draga es ritka.]
>(Amugy nehezen tudom elkepzelni, hogyan lehet
>hangladat venni az erosito alapveto parametereinek,
>egymashoz valo "viszonyanak" ismerete nelkul.)
Az baj. Mert akkor ugyanezen az alapon erolkodot sem tudunk venni a
hangszoro alapveto parametereinek ismerete nelkul. Elofokot sem a
vegfok bemenoszintjenek ismerete nelkul, pikapot sem az eloerolkodo
erzekenysegenek ismerete nelkul, stb. :-)
Semmi kulonbseg nincs akozott, hogy vegfokhoz veszunk hangladat,
vagy hangladahoz veszunk vegfokot? Dehogy nincs. Kivant szinvonalu
erolkodot altalaban sokkal tobbet talalunk, mint kivant szinvonalu
hangladat. Ezert nem szeretem csipobol a SE erolkodoket. Ha valaki
ilyent vesz, akkor eleg keves hozza passzolo hangladabol valogathat.
A legfontosabb parameter a hatasfok lesz, aminek nem sok koze van a
hangminoseghez. Sokkal konnyebben lehet jobb erolkodott venni, mint
hangladat. A hangladak a leginkabb "hangszerek".
De tul van dimenzionalva a problema. Manapsag szinte minden erolkodo
es hanglada 8 ohm koruli. Illesztesi gond nincs. [Ebbol a
szempontbol. Mert a jo hangfalkabel csodakat tesz.] Majd olyan
erolkodot veszunk [ez konnyebb] amelyik eleg kakaot ad a mar megvett
ehesebb, vagy energiatakarekosabb hangladanak.
Udv, Peter.
|