Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1530
Copyright (C) HIX
2001-07-11
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Kedves Tudomanyosok! (mind)  6 sor     (cikkei)
2 RE: evolucio (mind)  51 sor     (cikkei)
3 X. bolygo (mind)  20 sor     (cikkei)
4 Re: naprendszer bolygoi, repulesi dinamika (mind)  13 sor     (cikkei)
5 RE: naprendszer bolygoi, repulesi dinamika (mind)  28 sor     (cikkei)
6 Re: Energiasporlas (vonat). (mind)  14 sor     (cikkei)
7 Re: bolygo (mind)  14 sor     (cikkei)
8 AC/DC (mind)  15 sor     (cikkei)
9 re: Pluto (mind)  20 sor     (cikkei)

+ - Kedves Tudomanyosok! (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Oromteli hirrel szolgalhatok: megtalaltak Nefretetet! (Legalabbis az elet es
tudomany szerint.) Az idaig Idos Holgynek elnevezett mumia valoszinuleg
Echnaton felesege, Nefretete.

Udv.:
Akos
+ - RE: evolucio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Haliho!
Kicsit megkesve valaszolok az alabbi levelre, mert nem voltam emilkozelben
az utobbi hetekben.

Aggod Jozsef irta:

> >Nem a 30 vagy 40 ev a lenyeg, hanem az, hogy mivel az 
> >evolucio (a genek tovabborokitese) szempontjabol egyedul az
> >utodok sikeres nemzese es felnevelese szamit, ezert a genjeink 
> >pusztan ebbol a szempontbol szelektalodtak.
> >Az evolucio szempontjabol egy embernek negyven evnel tovabb 
> >elni tenyleg nem kivanatos - nem karos vagy ellenjavallt, csak 
> >felesleges, mert addigra altalaban felnevelte az utodait, tehat 
> >egyszeruen nincs tobbe szukseg ra.
> 
> Na nezzuk, hogy miert van szukseg az oregekre:
> Nem tudom, hogy az oskorban mennyire akadalyozhattak az oreg 40-esek a
> fiatalok erevenyesuleset, de ha a mai viszonyokat nezzuk, akkor a
> szaporodas szempontjabol kifejezetten kedvezo lehet a nagyszulok lete.

Az evolucio vitajanal semmi ertelme a mai viszonyokat nezni, sot meg az
oskorit sem igazan. Az evolucio tul hosszu idoskalan mukodik ahhoz, hogy
nehany tizezer eve megtortent valtozasok ertekelheto modon befolyasoljak.

> Tehat a hosszan es egeszsegesen elo nagyszulok elonyt jelenthettek.
> Persze ha a "nagymamak" az egesz horda csemeteire vigyaztak valogatas
> nelkul,  akkor ez a szelekcios elony csak attetelesen 
> ervenyesulhetett. (Bar igy is meg lehet magyarazni, hogy miert 
> elnek tovabb a nok, mint a ferfiak.)

A nok tudomasom szerint azert elnek atlagban tovabb, mert egyszeruen jobban
birjak a gyurodest. Jobb a stresszturo kepesseguk, a betegsegekkel szemben
ellenallobbak, stb.

> Az a him pedig, amelyik tovabb elt, az lehet hogy az evek haladasaval
> egysegnyi ido alatt kevesebb gyereket nemzett, de meg igy is 
> tobb gyerekre volt eselye mintha fiatalon halt volna meg.

Csak hogy nevelte fel? Amint nem volt eleg eros a gyerekei taplalasahoz es
megvedesehez, azoknak annyi volt, akar ehenhaltak, akar a fiatalabb es
erosebb himek oltek meg oket, miutan az anyjukat elraboltak es magukeva
tettek.

> Ha a termeszetfilmeket nezzuk, akkor egesz kulonleges tulelesi es
> szaporodasi strategiakkal talalkozhatunk, es mindegyik 
> mukodik. Peldaul 1-2 utod nagyon gondosan felnevelve, vagy 1 millio 
> utod, amibol csak 1-2 no fel.

A foemlosoknel azert mar lenyegesen szukebb a valasztek, es - nyilvan nem
veletlenul - inkabb az elso esethez all kozel.
Peter
+ - X. bolygo (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kerdes volt itt:

>varhato a Naprendszerben meg egy (tobb?) bolygo
>felfedezese a Pluton tul?

Ajanlom a temaban a Szegedi Csillagvizsgalo honlapjan
(oktatas-szakdolgozatok)
az egyik, iden szuletett szakdolgozatot (a X. bolygo problema).

Udv,
Szatmary Karoly

*******************************************************
Dr. Szatmary, Karoly assoc. prof.
Astronomical Observatory, Dept. of Experimental Physics
University of Szeged, Dom ter 9, Szeged, H-6720 Hungary
tel./fax: (+36) 62 420154, tel.: 62 544666
e-mail: 
http://www.jate.u-szeged.hu/obs
*******************************************************
+ - Re: naprendszer bolygoi, repulesi dinamika (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

On Mon, 9 Jul 2001, Nemes Marcus wrote:

> Sziasztok!
> 
> Ket kerdesem lenne: varhato a Naprendszerben meg egy (tobb?) bolygo
> felfedezese a Pluton tul?

Hogyne, mar meg is tortent, az illeto egitestek (nem hivjak bolygoknak)
alkotjak a Kuiper-ovet.
(pl: http://seds.lpl.arizona.edu/nineplanets/nineplanets/kboc.html )

udv
fu
+ - RE: naprendszer bolygoi, repulesi dinamika (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Ket kerdesem lenne: varhato a Naprendszerben meg egy (tobb?) bolygo
>felfedezese a Pluton tul?

Regen -kb 20 eve- divatban voltak a hipotetikus 11.-12. nagybolygo
palyaelemeit joslo elmeletek. Aztan nagy csend lett. Uj nagybolygot
nem talaltak, es nagyon ugy nez ki hogy nincs is, ha lenne mar megtalaltak
volna. Talaltak viszont Kuiper-ovet, egy sor Pluto-szeru, bar annal joval
kisebb (par 100 km-es) objektumot. Hogy ezek milyen meret folott bolygok?
Szerintem mar a Plutot is csak "tortenelmi okokbol" lehet nagybolygonak
tekinteni -regen nagyobbnak hittek mint amilyen-, valojaban "csak" a
legnagyobb Kuiper-objektum. Hogy ezek nem nagybolygok az egyertelmu,
de szimpla ustokosnek tul nagyok.
Ilyen Kuiper-objektumbol jo soknak a felfedezesere lehet meg szamitani
a Pluton tul is.

>Amit viszont nem ertek: hogyan mukodik a (huzamosabb ideig kivitelezett)
>"hanyattfekve" repules? A gep ilyenkor nem teljesen vizszintes, es a motor
>vonoerejenek egy resze a gravitacios ero + a "lehajto" ero kompenzalasara
>forditodik, vagy van valami szarnytrukk is?

Ha a szarny repules kozben dol, mint a ventillator szarnya, akkor az
also-felso oldal utkulonbsege miattinal sokkal nagyobb felhajtoero is
ebredhet direktben, azaltal hogy a szarny lefele tolja a levegot.
Ezt a fel/leszallaskor ki is hasznaljak a gepek, pl. amikor "rafekudve"
kozelitik meg a leszallopalyat. Hogy miert nem mindig ezt hasznaljak
azt nem tudom. Tippelem, hogy stabilitasi okokbol.

udv: VAti
+ - Re: Energiasporlas (vonat). (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 irta, 2001. 07. 09, 19:33:31 +0000-kor kelt leveleben:

> Sziasztok! Engedjétek meg, hogy én is csatlakozzak a témához.
> Egyenáramból váltakozó-áramot előállítani nem is olyan nehéz és bonyolult
> dolog. Kommutátornak hívjuk, és sokhelyen alkalmazzuk. Tehát szerintem simán
> meg lehet oldani a visszatáplálást a villamos hálózatba.

Izeee... Fazishelyesen is olyan egyszeru egy idoben akarhogy mozgo
targyon?  

-- 
				SaGa
  SANDOR Gabor > a magyar TeamOS/2 tagja
gpg key fingerprint = 6D88 35BB 4607 F533 7419  210A 27F9 7270 0410 A7FA
+ - Re: bolygo (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> varhato a Naprendszerben meg egy (tobb?) bolygo felfedezese a Pluton tul?

  Nem, definicio szerint :-) Ertem ez alatt, hogy a 'bolygo', 'hold'
fogalmak, sot meg a 'csillag' fogalmak sem igazan egyertelmuek, mert
eleg folytonosak az atmenetek. Par eve agyamentek azt kezdtek el
magyarazni, hogy a Pluto nem is bolygo. Az. Azert, mert ugy tanultuk
iskolaban es nincs objektiv erv a mellett, hogy masnak hivjuk. 
  Pluton innen es tul lesz rengeteg ustokos, kisbolygo (egy megtalalasaban
en is reszt vettem :-) amit talalnak, de valami nagyon nagyot kene talalni,
hogy komolyan 'bolygonak' hivjak. Ennek meg egyre kisebb az eselye,
mert ahogy tavolodsz a naptol, egyre kevesbe kotottek a palyak, atutazo
vendeget meg megsem kene bolygonak hivni.

Gyula
+ - AC/DC (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Egyenáramból váltakozó-áramot előállítani nem is olyan nehéz és bonyolult
> dolog. Kommutátornak hívjuk, és sokhelyen alkalmazzuk. Tehát szerintem simán
> meg lehet oldani a visszatáplálást a villamos hálózatba.

Hat, egy kommutator meg nem csinal amplitudo- frekvencia es
fazishelyes szinuszt az egyenarambol. Nagy dog inverterek, tele 
tirisztorokkal meg bleho vasakkal meg zsaknyi vezerlo rendszerrel 
igen, de azok meg eleg dragak es lehet, hogy nem eri meg. A masik 
fele meg hogy a vonat fekezesekor  minden kereket fekezni kell (mert 
kulonben a 40 tele teherkocsi ugy eltolna azt a szegeny mozdonyt, hogy
a kereke se erne a sint) es csak a mozdony tudna visszataplalni, tehat 
igy is, ugy is az energia nagyresze hove alakul, azert a kevesert meg
nem erdemes elbonyolitani a dolgot.

Zoltan
+ - re: Pluto (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Marky !

> varhato a Naprendszerben meg egy (tobb) bolygo felfedezese
> a Pluton tul ?

Ha igen, akkor sem fogjak mar bolygonak nevezni. Nemreg volt 
hivatalos  vita arrol, hogy miszerint osztalyozhato valaki 
bolygonak vagy sem. A Pluto is eppenhogy megtartotta a bolygo
statuszat -- reszben tortenelmi okok miatt. 

Ha most fedeznek fel, talan a Pluto is mar csak TNO-nak mino-
sulne. TNO  = Trans-Neptunian Object. Ilyen Neptunuszon tuli
testekbol tobbszaz ismert es a szamuk idovel novekszik.
 
Ha jol olvastam, nemreg fedeztek fel egyet, amelyik kisebb 
ugyan mint a Pluto, de hasonlit a Plutora annyiban, hogy van 
kiseroje is. 

udv
kota jozsef

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS