Nekem lenne egy problemam. Egy lista:

1. Kauzalitas hipotezise
2. Altalanos relativitas elmelet
3. Fizika ellentmondasmentessege

  Egyikre sem tudok kiserleti cafolatot. Viszont a harom egyszerre nem lehet
igaz, mert a kauzalitasbol kovetkezik, hogy nem tudok idoben visszafele
utazni, mig az alt. rel. keretein belul ez megengedett (Kerr fekete lyukak).
Azaz kiserletileg egyelore nem tudom egyiket *sem* cafolni, de megis
tudom, hogy valamelyik kesobb kiegeszitesre fog szorulni. Lehet, hogy ezzel
addig kell varni, amig eljutunk a legkozelebbi Kerr fekete lyukig, es
megprobalunk a kozepen atrepulni, de mar most tudom, hogy valami nem
stimmel. Ettol meg mindharmat  hasznalhatom, mert 'gyakorlatban' igazak.
  Ugyanezt el lehet mondani az alt. rel. es a kvantum mechanika
osszehazasitasara, csak az nem olyan szemleletes...
  Amugy meg en szeretnem kulonvalasztani a 'tudomanyos igazsag' (ami egy
objektiven jol definialhato dolog) es az 'igazsag' (ami viszont egy
totalisan szubjektiv dolog) fogalmat. Szerintem nem szabad a ketto
koze egyenlosegjelet tenni ugy altalaban. Persze aki ugy erzi, az
*maganak* odarakhatja, de ne varja el, hogy mas is igy gondolja. Szubjektiv
ertekiteletem szerint arrogans barmilyen filozofiai iskolanak kisajatitani
az 'igazsag' definialasanak jogat. Tessek egy jelzot elebiggyeszteni,
hogy tudja az ember, melyik iskolabol jon az ember.

Gyula

Math:
a regi ertelmetlen kerdesek temahoz visszaterve, csak
most jutottam adaig, hogy valaszoljak.

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: ertelmetlen kerdesek ( 104 sor )

[M. Janos kerdezte :]
>>>> a Napig, ahonnet finom meleg es feny aramlik hozzank.
>>>> A fotonok kb. 8 perc alatt ernek ide. Mondhatjuk-e, hogy
>>> a foton kibocsatas utan 4 perccel az energia (fotonok) epp
>>>> feluton vannak? Ha igen, ...
>>>>....

[math: ]
>>> Nem mondhatjuk el, ezert ez sem ellentmodas.
 ....
[kota jozsef :]
>>Miert ne modhatnank? Hol mashol lennenek? ...

[math:]
> En ugy ertelmeztem ezt a paradoxont, hogy a hullamodellbol
> indul ki, es...  feluton sem lehet meghatarozott helye. ...

Szerintem, ha egyik kepben (hullam) a foton nincs ott, a masik
kepben pedig ott van, az eleve ellentmondas. Ha feluton odaallok,
mint egy autostoppos es az adott pillanatban becsukom a tenyerezem,
akkor lenyegeben harom eset lehet: 1.) a foton a markomban marad
2) nem marad, ures marad a markom 3) hol ez tortenik, hol az.
Namarmost, ha az 1. eset van, akkor nehez azt mondanunk, hogy
a foton nem volt ott.

Az adott esetben a kinyitott markunknak persze jo nagynak kell
lennie. A Fold a Naptol 150 millio kilometerre van. Akkor a fel-
uton jelentse azt, hogy valahol a Naptol 70 es 80 millio km-re
levo ket gombhej kozott -- ez fogja a markunkat jelkepezni. Ha
az adott pilllanatban gyorsan tukroket teszunk mindket gombhejra,
akkor a fotont bizony csapdaba ejtettuk. Tessek, ki lehet probalni
 ....

Ha hullammodellben gondolkozunk, akkor a foton hullamfuggvenye
a felut korulre koncentralodik. A hely hatarozatlansaga nem azt
jelenti, hogy a foton barhol lehet.

Masik fuggo kerdesunk a keletkezes hogyanja. Math, persze hogy
mondhatod, hogy az antiproton sem keletkezik, hanem csak atalakul
--- az elmult napokban nekem az a kenyszerkepzetem tamadt, hogy
legszivesebben a szotarbol is szamuzned a keletkezes szot:)
Mintha rogton a kreacionizmus tenne be a labat? Annyira azert
nem kell felni a kreacionizmustol :)

Valoszinuleg kicsit maskeppen ertettem az univerzum keletkezes
kerdeset, nemcsak nyelvtani kerdeskent. Lehet, hogy egy nemletezo
macska szinerol vitatkozunk.
A labdapattogtatos hasonlatodat ragozva, szerintem a kerdes az,
hogy ha netan megis akad egy ajto azon a falon, vagy maskeppen a
fal moge tudunk pillantani, akkor mi van ott. A logikad mintha azt
sugallna, hogy akkor biztos egy ujabb szobaba kerultunk, ahol tovabb
folytathatjuk a pattogtatast a kovetkezo falon. Holott ...fogalmunk
sincs mi van a fal mogott.

udv
kota jozsef

>Ebbol en azt ertem hogy szerinted termeszeti torvenyben nem szerepelhet
>veletlenszeruseg. Ami pedig, amennyire en tudom, nem igaz (de legalabbis
>vannak eros elmeletek amelyek szerint nem igaz).

Vannak elmeletek amik azt tartalmazzak, hogy az elmeleten belul nem lehet
meghatarozni dolgokat. Ez nem feltetlenul 'termeszeti' torvenyt jelent,
hanem az elmelet hianyossagait :-)
(Persze tudom hogy egyelore nincs jobb.)
A 'Termeszet' valahogy azert csak eldonti mi legyen es nem kocka dobassal...
A 'torvenyszeru' jelentese az en olvasatomban azt jelenti ami mindig,
mindenhol ugyanugy kell hogy vegbemenjen.
Minden jokat!
Laci

Ha jok az informacioim ez nem elsodlegesen bazaltnal fordul elo. Ilyen
jellegu problemaket nemelyik voros homokkovunk okozhatott, azok kozott
ugyanis vannak magasabb radiokativitasuak, mar az 50-es- 60as evekben
megtiltottak ezek alkalmazasat epitesben.

> az alábbiakat írta a következő üzenetben:
news:...
>  wrote:
> >   Az mar csak adalek, hogy tudtommal Magyarorszagnak nagy problemaja,
> > hogy a barnaszen/lignit urantartalma magas. Ha ezt elegetik hoeromuben,
> > akkor a szen kieg, az uran feldusul. Egyes pletykak szerint ilyen
> > kohosalak bekerult hazgyari epitkezeseknel a betonba (szabalyok
ellenere).
> > Ennek az a kovetkezmenye, hogy ilyen hazakban a *radon* koncentracio
> > tul magas (mert a radon az Uran-238 bomlas soraban benne van).
> >   Meg egy adalek a nemet TV musorhoz: mi egyszer mertunk radon
koncentraciot
> > az Astorianal es az eu. hatarertek felett volt :-(
>
> kb 1-2 honapja lattam a tv-ben, talan az ablak cimu musorban, hogy vannak
> olyan teruletek Mo-on, ahol gyanusan magas a rakban megbetegedettek
> aranya, amit a lakohazakban felszaporodo radonra vezetnek vissza. azt
> hoszem talan bazalt vagy hasonlo alapanyaggal burkoljak a hazakat, es
> onnan ered. tud errol valaki tobbet?
> homer
>
>

Sziasztok!

Csupan a Kegl Tibor altal adott cimrol jutott eszembe egy kerdes, ha megengedit
ek.

Van egy olyan problemam a gravitacios mezovel, pontosabban a hipotetikus gravit
onokkal, amelyet nagyon
megkoszonnem, ha valaki feloldana.

A BME listajan is szo esett mar rola, de csak erintolegesen, egy masik tema res
zekent, igy nem foglalkoztunk
vele.

Van egy bolygonk egy holddal, ezek vigan keringenek egymas (tomegkozeppontja) k
orul. Jon egy nagyobb kisbolygo
es palyara alla a bolygonk korul, mondjuk eppen ugy, hogy nem zavarja a mar meg
levo holdat, csak eppen egy "uj
csaladtag" lesz.

Ekkor nem tortenik semmi olyan, mint az elektromagneses hullamok eseteben. Nem
vonodik el energia sem a
bolygotol, sem a meglevo holdtol amiatt, hogy van egy uj hold, amit a bolygo a
mar meglevo holdjan kivul meg
vonzani kenyszerul. Nem fogja emiatt a bolygo kevesbe vonzani a mar meglevo hol
dat, sem a hold a bolygot,
ellenben a radioadoval es a radioval, amelyek eseteben merhetoen szamit, hogy h
any radio veszi az ado adasat.

Mit jelent ez? Es ha mindezt gravitonokkal, gluonokkal stb. probaljuk magyarazn
i, akkor gaz van, mert az uj hold
erkezesekor hirtelen meg kellene szaporodnia a bolygo gravitonjainak es gluonja
inak, de hogyan? Es hol volt az
az energia, amibol valamilyen rejtelyes modon keletkeznek az uj gravitacios res
zecskek? Az uj hold nem hozhatta
magaval a reszecskeket, mert a sajat gravitacios mezeje a sajat tomegevel arany
os, nem a bolygoeval, amellyel
osszefutott.
Ha a reszecskek sugariranyban szaguldanak kifele a tomegekbol, igy ervenyesitve
 a gravitacios hatast, akkor
egyreszt ennek a tomegen belul lassabbnak kene lennie, masreszt fel kellene gyu
lemlenie a vonzott tomegekben, de
nem teszi ezt, mert a gravitacios hatast nem arnyekolja a tomeg, akkor viszont
hogyan adja jatszik szerepet a
reszecske a gravitacios hatasban, ha megcsak erintkezesbe sem lep a vonzott tom
eggel, nem lassul, nem ritkul.
Tenyleg, van mar kiserleti igazolasa annak, hogy a gravitacios hatas fenysebess
eggel terjed, vagy csak ugy
gondoljuk, hogy ha a feny fenysebessegu, akkor a gravitacio is. Elmeletileg tud
juk, de sikerult mar kiserletileg
igazolni?

Kapcsolodo problemam: Hogyan lehet a feny elektromagneses hullam? Az elektronok
at es az elektromagneses,
magneses teret tekerccsel torzitani tudom, az elektronsugar elhajlik, a mezo de
formalodik, de a feny nem, hiszen
akarmilyen eros terrel is inzultaljuk a lezernyalabot, nem hajlik el. Ellenben
a gravitacios mezo eseteben, ami
elhajlitja a fenyt, bar ugy tudom ezt is csak egyetlen alkalommal igazoltak kis
erletileg, legalabb is nem
hallottam tobbrol.

Hogyan lehet mindezt feloldani?

Koszonom, Endre

>vannak olyan teruletek Mo-on, ahol gyanusan magas a rakban
>megbetegedettek aranya, amit a lakohazakban felszaporodo radonra
>vezetnek vissza.

A fiatalabbak kedveert: 1960 korul iskolakirandulason, egy
gyogyfurdoben kulon kiemelte a tanarunk, hogy a vize nagyon
egeszseges [=gyogyito], mert nagy mennyisegu "radon emanaciot"
tartalmaz. Vagy gondoljunk az akkor divatos "friss, ozondus hegyi
levego" kifejezesre. Akkoriban az Ezermester alapjan
ozongeneratorokat epitettek a barkacsolo kedvuek a lakasba. Ma meg
ez is fo ellenseg. Minden nyomtatoban ozonfiltereket latni.
Valtoznak a nezetek. Pedig nem is vagyok annyira oreg. :-)
Udv, Peter.