sziasztok!

elnezest, de karacsony ota nem tudok irni a HIXre, ezert csak freemail-os cimro
l tudok irni. a dolog rejtelyes, de 
nem Y2k problema.:)

seti: valaki irta, hogy esetleg nem azt szamolja, amit hirdetnek. hat persze ne
m garantalhato, de mivel mindenfajta 
frekvenciaeloszlasok jelennek meg a kepernyon, valamit ki kell szamolni, mert v
altozik a kep. namost hogy mindezt 
azert tegyek, hogy atvagjak az embereket, az enyhen paranoias gondolat. en muko
dtetem.

Isvara:
ahogy mas is irta, az ember eredetenek forgatokonyvevel kapcsolatos ketsegek jo
gosak, soha senki nem allitotta, 
hogy a tudomany tevedhetetlen, es meg az is igaz lehet, hogy a tudosok emberek 
es gyarlok. mindebbol 
szamomra az a konkluzio, hogy a tudomany sem tokeletes, node nincs jobb. mas ko
nkluzio szerintem nem jogos.

vegul egy provokativ temafelvetes:

Rudolf Carnap: A metafizika kikuszobolese a nyelv logikai elemzesen keresztul 
                                             Tudomanyfilozofiai szoveggyujtemen
y, Aron kiado, 1999. 
                                                         reszlet a 14. oldalrol


Ezzel szemben a metafizikai nyelvhasznalatban az "isten" szo valami tapasztalat
 felettit jelol. A szot a 
leghatarozottabban megfosztjak a testi vagy a testiben lakozo
szellemi leny jelentesetol, es mivel semilyen uj jelentest nem adnak neki, jele
ntesnelkulive valik. Persze gyakran 
ugy tunik, mintha az "isten" szonak adnanak jelentest a
metafizikaban is. A felallitott definiciok azonban alaposabb vizsgalat utan lat
szatdefinicioknak bizonyulnak; 
ugyanis vagy megengedhetetlen szokapcsolatokhoz
(amelyekrol kesobb lesz szo), vagy mas metafizikai szavakhoz (pl. "osok", "absz
olutum", "a feltetlen", "a 
fuggetlen", "az onallo" es hasonlok) vezetnek, elemi
mondatok igazsagfelteteleihez azonban sohasem. Ennel a szonal meg a logika alap
kovetelmenye, nevezetesen, a 
szo szintaxisara, azaz az elemi mondatban elofordulasi
formajanak megadasara vonatkozo kovetelmeny sem teljesul. Az elemi mondatnak it
t "x egy isten" formajonak 
kellene lennie; a metafizikus azonban vagy teljesen
elutasitja ezt a format anelkul, hogy masikat adna, vagy ha elfogadja, akkor ne
m tunteti fel az x valtozo szintaktikai 
kategoriajat. (Kategoriak pl.: targyak, a targyak
tulajdonsagaim a targyak kozotti viszonyok, szamok stb.) 
Az "isten" szo mitologiai es metafizikai hasznalata koze esik a teologiai nyelv
hasznalat. Itt nincs a szunak sajat 
jelentese; akik hasznaljak, ingadoznak a ketfele jelentes
kozott. Nehany teologus istenfogalma kifejezetten tapasztalati (a mi elnevezesu
nkkel "mitologiai"). Ebben az 
esetben nem allunk szemben latszatallitasokkal, a teologus
azonban abban a hatranyos helyzetben van, hogy ilyen ertelmezes mellett a teolo
giai allitasok tapasztalatiak es 
ennelfogva a tapasztalati tudomany iteloszeke ele
kerulnek. Mas teologusoknal kifejezetten a metafizikai hasznalatot talaljuk meg
. Ismet masoknal pedig nem 
egyertelmu a fogalom tartalma, akar azert, mert neha az egyik,
nelha a masik nyelvhasznalatot kovetik, akar azert, mert vilagosan fel nem fogh
ato kifejezesekben beszelnek, 
amelyek emlitett szint magukon hordjak. 

... 

A logikai analizis tehat ertelmetlennek nyilvanit minden olyan allitolagos isme
retet, amely a tapasztalat fole vagy 
moge akar jutni. Ez az itelet ervenyes mindenekelott az
egesz spekulativ metafizikara, a tiszta gondolkodasbol vagy a tiszta intuiciobo
l szarmazo mindenfele allitolagos 
ismeretre, amely a tapasztalatot nelkulozhetonek veli. De
az itelet vonatkozik olyan  metafizikara is, amely a tapasztalatbol kiindulva, 
specialis kovetkeztetesek segitsegevel 
akarja megismerni azt, ami a tapasztalat mogott, avagy
ezen kivul van (igy pl. az organikus folyamatokban hato, de - a felteves szerin
t - fizikailag felfoghatatlan 
"entelechia" neovitalista tezisre; az "oksagi visozny lenyegere"
vonatkozo kerdesre, ha az tul akar lepni az egymasutanisag bizonyos szabalyossa
gainak megallapitasan; a 
"magabanvalo"-rol szolo fecsegesre). Tovabba, ervenyes ez
az itelet a normak vagy ertekek egesz filozofiajara, minden normativ diszciplin
akent felfogott etikara vagy 
esztetikara. Ugyanis egy ertek vagy norma objektiv
ervenyessege meg az ertekfilozofusok felfogasa szerint sem verifikalhato vagy d
edukalhato empirikus allitasokbol, 
ezert (ertelmes allitasban) egyaltalan ki sem fejezheto.
Maskeppen szolva: vagy megadjak a "jo", "szep" es a normativ tudomanyokban alka
lmazott tobbi predikatum 
empirikus ismertetojegyeit, vagy nem. Az elso esetben
ilyen predikatumot tartalmazo allitas tapasztalati tenyt rogzito itelet lesz, n
em pedig ertekitelet; a masodik esetben 
latszatallitassa valik; ertekiteletet kifejezo allitas
azonban egyaltalannem alkothato. 

... 

A metafizikai (latszat-) allitsok nem irjak le sem a nnallo (ebben az esetben a
z allitasok igazak lennlenek) tenyeket, 
sem a fenn nem allo (ebben az esetben legalabbis
hamis allitasok lennenek) tenyeket: nem a tenyallasok bemutatasara szolgalnak, 
hanem az eleterzes 
kifejezesere... A metafizika eseteben megis az a helyzet, hogy hogy a
muvek formaja alapjan alapjan a metafizika masnak mutatkozik, mint ami valojaba
n. A muvek ugyanis (latszolag) 
az egymassal alap-kovetkezmeny viszonyban allo
allitasok formajaval, tehat egy elmelet formajaval rendelkeznek. Ily modon, ann
ak ellenere, hogy tenylegesen nincs 
semmi ilyesmi, megis letrejon a teoretikus tartalom
latszata. Nemcsak az olvaso, hanem maga a metafizikus is ugy erzi, hogy olyan t
eruleten mozog, ahol az igazsag 
vagy hamissag a tet. Valojaban azonban a metafizikus
semmit sem allitott, hanem csak - a muveszhez hasonloan - kifejezett valamit...
 

... 

Velemenyunket, amely szerint a metafizika potmuveszet - es annak is elegtelen -
, az a teny is megerositeni latszik, 
hogy a muveszi adottsagokkal leginkabb rendelkezo
metafizikus, ti. Nietzsche, majdnem teljesen elkerulte a klt terulet osszekever
esenek hibajat, Irasainak nagy resze 
tulnyomuan empirikus tartalmu; peldaul meghatarozott
muveszeti jelensegek torteneti elemzesevel, vagy a moral torteneti-pszichologia
i vizsgalataval foglalkozik. Abban 
a muveben azonban, amelyben a legelesebben fejezi ki
azt, amit masok a metafizikaban vagy az etikaban szoktak, nevezetesen a "Zarath
ustraban", nem a felrevezeto 
teoretikus format valasztja, hanem nyiltan muveszi, koltoi
format.

math
math

Az idegenek rádió jeleit a 21 cm-es hullám hosszon keresik (ha jól tudom),
mivel ez a leggyakoribb sugárzás.
Ha én üzenni akarnák, akkor a háttér zajtól leginkább különböző hullámsávot
keresnék.

Kedves Janos !

>>A tervezhetetlenseg a bosszanto.

>De a veletlen tervezhato.
>Pld. az almaid, meg a forgalomban athalado jarmuvek, meg meg egy csomo
>minden zajszeru jelenseg 1/f frekvencia spektrummal jonnek.

Most nem tudom am, hogy az a'lmaimrol, vagy az alma'imrol 
volt-e szo. :)

Hogy tovabb forgassam: magahoz a tervezeshez is kell a veletlen.
Szerintem minden rendes tervezeshez altalaban elengedhetetlen az
otletszeruseg is, ami veletlenek, vagy alveletlenek igenybevetelet
feltetelezi.

(Lehet, hogy soha nem fogjuk megtudni, hogy amikor tervezunk, 
es veletlenszeru probalkozasokkal elunk - akkor valodi 
veletlengeneratort alkalmazunk, vagy a'lveletlengenerator
zakatol agyunkban)
 
Azt is felvetem, hogy pl. a biologiai evolucio talan
nem is termeszetes veletlenekkel operal, hanem el vannak 
rejtve a sejtekben ill. a szervezetben ugyes kis a'lveletlengeneratorok,
melyekkel biztosithato a kornyezethez valo alkalmazkodas
optimumanak hatekony megkeresese, es talan meg a
szaporodasban is szerepet jatszanak.

Pl. Amikor a parvalasztasnal sulyos dilemmak ele kerul az egyed,
olyankor gyorsan dontenie kell, hogy melyiket szeresse meg:
a lesutott szemu babaarcu dundit , vagy a karcsu,
buvolo tekintetu, felemelt fejjel magabiztosan lepdelot ?
Ilyenkor elonytelen lenne a hosszas gatyazas, lacafacazas, 
hiszen _a tett halala az okoskodas_ elve alapjan kipusztulhatna 
akar egy egesz faj is. :)
Elonyos lehet a szervezetben annyi redundancia, hogy legalabb 
vesztartalekkent uzemeljen egy megbizhato al'veletlengenerator.
Hatha a hidegfeju, gyors dontesek tamogatogatojakent hatterben
megbuvo valodi veletlengenerator mukodeset elnyomja, lehetetlenne 
teszi az onkivuletben teljesen szedzilalt, felborult 
hormonhaztartas. :)

A biologiaban annyi bonyolult, zsenialis titokzatos herkentyu, 
bizgentyu jott mar letre, hogy valoszinunek tartom -
a termeszet kulonfele biologiai a'lveletlengeneratorokat is 
lazan ki tudott razni a kisujjabol, ha egyszer szugseg volt 
rajuk.

A rend kedveert utolag irom, hogy a korabban ismertetett 
ihleto-alma-potyogtato a'lveletlengeneratorra - ihletet
egy konyv adott:

Frigyes, Szabo, Vanyai - Digitalis mikrohullamu atviteltechnika 
Muszaki konyvkiado 1980. 

A konyvben futoszalag helyett lepteto-regiszterekkel, es merleg 
helyett EXOR logikai kapukkal mukodo, binaris alveletlen generatorok 
kulonfele hosszusagu valtozatainak matematikai megalapozottsagu
elvet es specifikacioit talaltam.

A gyakorlatban lenyeges, hogy a ( nalam merleg+reteszvezerlo rudazat) - 
visszacsatolo jelet a szalag mely pontjairol nyerjuk.
Bizonyos visszacsatolasok nem nyujtanak maximalis 
hosszusagu alveletlen sorozatokat, hanem rovidebb ciklusu
ismetlodesekhez vezetnek. Az optimalis visszacsatolasok lehetosegei
a konyvben megtalalhatok. 

Ennek - assembly-ben, vagy C-ben programozok is hasznat vehetik, 
ha nagysebessegu, binaris a'l-veletlensorozat generalasra van szukseguk,
mert processzor-regiszterekben is kenyelmesen es gyorsan megoldhato 
az a'lveletlen-minta generalasa nehany lepesben, szoftverrel. 

Udv: zoli

Csupan az iment iratkoztam fel a listara, azonban van egy megoldatlan kerdesem,
 ami surgos valaszra var. Ezert ugy dontottem, hogy irok, hatha valaszt kapok a
 gorog MITOLOGIAval kapcsolatos kerdesemre, mely igy hangzik: "Kik voltak az AN
DROGUNOK? Platon melyik muveben van roluk szo? Mi a hozzajuk fuzodo mitologiai 
tortenet lenyege?" Hosszas kutatomunka utan is csak annyit sikerult kideritenem
, hogy az androgunok lenyegeben transzvesztitak, es Platon Lakoma c. muveben te
sz roluk emlitest. Ha valaki informacioval tud szolgalni a temaval kapcsolatban
, kerem irjon nekem.
Koszonom
Toth Zoltan