Az a gyanum, hogy azok vannak ellene a természettudomány 
szemléletessé tételnek, akik sokmindent maguk elé tudnak képzelni 
képszeruen, s ennek folytán - ennek köszönhetoen könnyedebben 
vezetik le szimbolikusan események alakulását.   
Talán féltik, amit tudnak, s azt szeretnék, ha 'zsonglormutatványaikat' 
mások nehezebben tudnák utánozni.

Ugyanis sose találkozni a szemléletesseg ellen szóló - annak 
hátrányait világosan feltáró egyértelmu konkrét meggyozo érvekkel, 
csak az ellenjavallatára utaló célzásokkal, s fintorokkal!
S még arra vonatkozóan se találni _perdönto érvet_,  hogy a 
kvantumfizika általában véve szemléltethetetlen. Bár van egy ilyen 
legenda, de alapja ismeretlen!

A szemléletes kép nagyon jó szokott lenni arra, hogy ha kell, 
egyenletet tudjunk felállítani. Vagy érvelési hibákat hamar átlássunk. 
Ellene szóló negatív példák viszont gyakorlatilag nincsenek!

Egyéb: Hunor, a közléseid abszulut nem voltak világosak. Fogalmam 
sincs, milyen ellentmondást találtál, s miben. 

Ez pedig téves:
>Az ûrhajón a fénysebességgel való utazás idejére megáll az idõ. 
>Márpedig ha 0 ideig akármerre világítunk az pont az, hogy semeddig 
>világítunk, vagyis nem világítunk, így nem is kell csodálni, hogy 
>semerre se megy jel.

A folyamatok 'kintrol' megfigyelt lassultsága épp az ellenkezojét 
jelenti: a relatíve  mozgó rendszer lámpaoltogatója nem kapcsolja le a 
villanyt, mert  a keze bár ott van a kapcsolón, de nem moccan!

>ami fénysebességgel mozog az önmaga antirészecskéje. 
>Azaz az idõirányt megfordítva nem szabad különbséget találni.

Valóban? Akkor íme egy ellenpélda: Toled távolodó fény célhozértérol 
minimum 2-szer annyi ido múlva értesülsz, mint amennyi ido alatt a fény
megtette az utat.
Ha ezt a sztorit filmre vetted és visszafelé pörgetve nézed, akkor mit is 
látsz?  Ezt: A távolban megjelenik egy fényfolt, majd ezután 
felkapcsolod a nálad levő lámpát.  
Ez abszurdum, tehát az ido 'megfordítása' észreveheto.   
Legalábbis makroszkopikus jelenségeknél igen.

Zoli