Tisztelt Hangosok!

Lehet, hogy feltalalom a spanyolviaszt, de a fenti problema kapcsan eszembe jut
ott egy regebbi meressorozat.
Miutan hangminoseg alapjan sorrendbe allitottam sajat cd-imet, a kulonbozo gyar
tok termekei szepen egy-egy csoportba kerultek. Megfigyeleseim szerint az osztr
ak nyomasu volt a leggyengebb, aztan a nemet, a francia. Vegul az amerikai es j
apan cd-ket talaltam a legjobbnak. Olyan is volt, hogy ugyanazt az anyagot tart
almazo amerikai lemez hatarozottan jobban szolt, mint az osztrak kiadasu.
Ekkor analitikai merlegen lemertem a tomeguket. Erdekes volt latni, hogy a legg
yengebben szolo cd volt a legkonnyebb ill. a legjobban szolo a legnehezebb.
Tovabbi kovetkeztetest nem vonnek le ebbol, nincs eleg szakmai alapom hozza. DE
, felmerult bennem, hogy ha a kulonbozo nyersanyagokra masolt informacio bitrol
 bitre megegyezik is, lehet, hogy a lemezek mechanikai tulajdonsagai oly mertek
ben elteroek, hogy az hangzasbeli elteresekhez vezet. Ezt egyelore (masolt anya
g hianyaban) nem tudom meresekkel is alatamasztani, csupan hipotezis.
Aztan eszembe jutott az is, hogy mekkora kulonbsegek vannak az egyes lejatszok 
kozott. Tudom, ez fokent az elektronika szamlajara irhato. De, tapasztalat muta
tja, hogy a Philips mechanikak lenyegesen jobban a Sonynal. En ot(5) Arcam cd-t
 fogyasztottam el par honap alatt es dontottam a Linn mellett (Mimik). Ez utobb
i sokkal jobb mechanikaval bir, de a szervoja kicsit hangos. Amit ezzel mondani
 szeretnek, az hogy ugyan az adattarolas digitalis, de szamos mechanikai tenyez
o (analog?) is befolyasolja a hangzast cd eseten. Talan ha olyan digitalis tech
nologiat fejlesztenek ki a jovoben, ami pl. mozgo reszeket (cd, HD, motorok etc
.) nem tartalmaz, lehetoseg lesz a hang minoseget csak az elektromos parametere
k valtoztatasaval javitani. Ez csupan egy hetfo reggeli elkepzeles 8-)
Udv,
A.

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: bki2.bmc.uu.se)

Kedves Att,

  Nem ertem, miben irtam hulyeseget, de biztos ami biztos, leirom
megegyszer: Bar sosem lattam kapcsolasi rajzot CD lejatszorol, de
naivan ugy kepzelem, hogy van valahol benne egy D/A konverter,
ami adott frekvenciaval produkalja az analog jelet (44.1 kHz).
Ha ennek bemenetere ugyanaz a jelsorozat jut, akkor ugyanaz lesz
amit hall az ember. Szerintem. Lehet tevedek.
  E miatt viszont az volt a naiv kerdesem, hogy nem lehet-e, hogy
egyes CD lejatszok nem kepesek *hibatlanul* reprodukalni az irott
CD-krol az adatsort, amit aztan a jobb fulu ember meg is tud hallani.
Ennek egyik lehetseges oka az (szerintem), hogy az irott CD-k
fenyvisszavero tulajdonsagai nagyon messze vannak a hagyomanyos
preselt CD-ktol, bar mindketto megfelel a Phillips specifikacioknak.
En nagyon el tudom kepzelni, hogy a CD lejatszok tervezoi nem a
specifikaciora, hanem a nyomott CD-kre terveztek a lejatszot, igy
az irott CD-knel marginalisan tudja csak elolvasni a jeleket, es
annyi hibat ejt olvasaskor, hogy mar kijavitani sem lehet mindet.
Azt siman el tudom kepzelni, hogy a hibak szama korellal az
irasi sebesseggel. Igy ha ez a dolog hattere (ertsd: tervezesi hibas
a CD lejatszo), akkor ertem a problemat.

> A minosegi (hallhato) problema
> onnan jelentkezhet, h a lejatszod hibajavitoja mikent tudja korrigalni a
> CD-n (iras kozben) elkovetett hibakat

  Na ez az. Elmeletileg ha mind az olvaso, mint az irt CD megfelel a
Phillips specifikacioknak (nem emlekszem biztosan, de mintha ez lenne
a piros konyv), akkor HIBATLANUL kell reprodukalni az adatsort, meg
ha karcos is, poros is, stb. Persze epeszu hatarokon belul (smirglizni
nem jo, korkoros karcolasnal elteveszti a track-et, stb.). Ha ez a
*hibatlan* visszaallitas nem tortenik meg, akkor vagy az irt CD, vagy
az olvaso nem felel meg a szabvanynak. Szerintem.
  Ez fuggetlen attol, hogy a hang szabvanyban kevesebb a hibajavitas,
mint az adatban. Attol meg normalis esetben az *is* eleg kell legyen.
Mint ahogy eddig szinte minden audio CD-rol le tudtam emelni a
hanganyagot *hibatlanul*, kiveve, ha durvan serult volt. Igaz, ez
vagy nagyon korai CD-ROM volt, ahol meg nem sporoltak ki mindent, vagy
nagyon kesoi, amikor mar tudtak az irott CD-rol. Kozbenso generaciot
egy kiserlet utan kihagytam, mert annyira szar volt (amikor elkezdtek
sporolni).

> Semelyik CD-iro nem tud folyamatos irast
> produkalni 16x felett

  Ezt kicsit elhamarkodottnak tartom igy ebben a formaban. Most arrol
nem beszelve, hogy CD forgasi sebessege nem allando, ha jol emlekszem.
Ettol fuggetlenul ABSZOLUT hatar nincs. 
  Szoval egy hulye kerdes: megnezte-e valaki, hogy ha beraknak egy
'rosszul hangzo' irott CD-t egy uber-szuper lejatszoba, akkor ott a
D/A konverter megkapja-e hibatlanul a digitalis adatot, aminek a 
CD-n kene lennie? Ezt tisztazni kene, mielott elvontabb okokra kezdunk
gyanakodni (peldaul nagyobb hibaszazalek eseten tobbet fogyaszt a CPU
az olvasoban, ami kihat az analog reszre, stb.).

Gyula

Meg tudna nekem valaki mondani, hogy mi jellemzo nagysagrendje a cd
jitternek (hany microsec)? Mert szeretnetnek olyan kiserletet csinalni, hogy
mestersegesen bejitteresitek egy zenereszletet, es meghallgatom a valtozast.

Tamas

Sziasztok!

>Az idealis jel egyebkent, ami tenyleg egyenlo aranyban tartalmazza az
osszes
>frekvenciat, az egy sima tuske.
>Ezt probaljak kozeliteni a tapssal illetve a lufidurrantassal.
Merolemezen (CD) szokott lenni tuske, pl. CD jatszok analog kimentei
szurojet lehet vele merni. Persze ami az erositore jut, az jo esetben is
igen
messze van a tusketol.


A jitter temat tenyleg sokat ragoztuk (en is), nem erdemes elovenni.
Nemreg talaltam egy lassan 10 eves cikket, erdemes belenezni,
ha valaki nem olvasta meg.
A Stereophile-ben jelent meg, cime :
"A Transport of Delight: CD Transport Jitter"

http://www.stereophile.com/printarchives.cgi?368

Gabor
---
Abraham Gabor
7+ Szamitogep Halozati Kft.                 Tel : (06-1) 248-3214
1118, Budapest, Homorod u. 17.              Fax : (06-1) 248-3216

Sziasztok!

Azt szeretném kérni, hogy aki redszeresn ír audio CD-t, és meg van vele elégedv
e írja meg, milyen íróval és milyen lemezre szokott írni! Én vettem egy olcsó L
G CD/DVD combót, hogy legyen valami itthon. Előtte lemásoltam a munkahelyi CD-í
rómmal egy lemezünket. Linux-on cdparanoiával grab-beltem, cdrdao-val írtam, eb
ben a környezetben ez a legjobb. Hazahoztam, és bizony, jókora különbség van az
 eredetihez képest. Egy Halász Jutka lemezről van szó, a másolt lemezen a bassz
uskíséret elmaszatolódik, amikor pedik a közönséggel beszélget (visító gyerekek
 :-) ég és föld. Intenso lemezre írtam (megnéztem, nem átlátszó), lehet, hogy a
z a baj. Lehet, hogy a grabbelést rontottam el. 

Feltett szándékom, hogy kerítek egy elég régi írót használtan, teac-ot, plextor
t (esetleg SCSI-t), ami tud 1x írni. Érdemes-e? Ha igen, milyet?

A mai írók közül csaj a Yamaha és a combo Plextro tud lassan írni, de nem bízom
 benne, hogy ugyanaz a gép tud 1x és 40x írni, másrészt az áruk elképesztő, Job
ban járok ha két herkenyűm van. Vagy nem?

Jagos András

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: user138.bekasm.axelero.hu)

>miert szolhat kulonbozokeppen ket binarisan azonos
>felvetel, CD-rol, merev lemezrol,vagy az internetrol,
>nem talaltuk meg a valaszt.

Ez igaz.

>Nalunk sokkal jobb technikai hatterrel rendelkezo
>erdeklodok sem, sot ahelyett, hogy tovabb keresnek
>a valaszt, hivatalosan tagadjak a jelenseg letet,

Ez is igaz.

>A (digitalis) jittert, mint bunbakot meg lehet
>probalni persze meglovagolni, de ugysem hagyja
>magat,neki tobb esze van.

Az biztos,neki tobb esze van.

>Anti jitter aramkorok...

Anti jitter aramkor ?? Az meg,mi a szosz ? Olyan mint,
amikor ( csak a pelda kedveert mondom ) a vakumot
negativ nyomasnak mondjak? Ez csacskasag, anti jitter
aramkor ugyanugy nincs, mint a negativ nyomas.

>Anti jitter aramkorok tervezoi, ha oszintek, bevalljak,
>hogy az aramkor bekapcsolasa az egyetlen, ami kimutathato
>auditiv tesztekkel,a jitter mertekenek +/-/0 allitgatasa
>nem hallhato addig, amig a rendszerben mukodo alkatreszek
>(pl. RAM) a mert jitter ertekenel nagysagrendekkel
>pontatlanabbak...

Ez igy nem igaz,mert hallhato. S ezek szerint,nem nagyobb(ak)
a "rendszerben mukodo alkatreszek " altal generalt jitternel?
Nem, tenyleg nem nagyobbak. Csak imho On elcsuszott a nagy
altalanositas es osszemosas fele. Szarmazas szerint sok
fajta jitter van. "Interface jitter, clock related jitter,
power supply related jitter", sot meg"signal content related"
jitter is van. Az orajel javitasaval legfeljebb csak az egyiket
csokkentjuk. A tobbi marad. De ha pl. A kulso DAC-hoz meno
75ohmos kabel gyari RCA dugoit lecsereljuk 75 ohmos BNC-re
(termeszetesen a hozzatartozo aljzatokat is),a hangminoseg
javulasat tapasztaljuk. Miert? Az RCA csatlakozo, melyet
alapvetoen hangfrekvenciara terveztek, nem tudja reflexio-
mentesen tovabbitani az SPDIF jel 100 kHz - 6 MHz kozotti
spektrumat. S ez a reflexio jol merheto.

>... ne a jittert vadoljatok,o nem tehet semmirol.

Nos, azt elhiszem, hogy On nem hisz a jitterben, illetve az
altala okozott atviteli anomaliakban. Hadd hangsulyozzam,hogy
eddig csak adatatvitelrol volt szo. A jitter ebben okoz problemat,
pontosabban csak AKKOR, AMIKOR a DIGITALIS domenrol az ANALOG
domenre terunk at. Azaz a DA konverzio feluleten. Es csak ott.
Azert hogy nem hiszunk valamiben,az meg letezhet.

Viletel Istvan

...Hurra, ismet ragjuk a csontot! Ami azert egy fokkal jobb a
nagy-nagy hallgatasnal, ami  mostanaban jellemezte sajna a
HANG-ot.

Holgyeim es uraim, kedves elvtarsak, jelentem: nekem eddigele
ketto darab CD-jatszomba operalta be Viletel Pista a ketyerejet,
(eppen ma viszem hozza a harmadikat), tovabba egy szomszedom
gepebe. Mindharom esetben bizony javult a hang, hol jobban, hol
kevesbe - de minden esetben javult. A szamtalan beepites mellett
egyetlen esetrol tudok - Gruiz Marton TEAc-ja - amikor a valtozas
nem nyerte meg a tulaj fulenek tetszeset.
Egeszen jo statisztika...

Oszinten szolva engem nem igazan erdekel a jelenseg
technikai-elektronikai magyarazata, csak a vegeredmeny. Az viszont
magaert beszel, illetve zenel.

>Ennek ellenere igyekeznek sokfele modon csokkenteni ezt
>a hibat es ennek hatasara valoban lehet valtozasokat hallani. Azonban
>meg senkinek sem sikerult (legalabbis szamomra) hitelt erdemloen
>bebizonyitani, hogy a jitter csokkenesetol pozitiv valtozas tortenne.

Kedves Attila, ha szerinted is "valoban lehet valtozasokat hallani", - ami
egyebkent eppen a kritikus tartomanyokban jelentkezik jotekonyan - akkor
mit is kell hitelt erdemloen bizonyitani?...

Udv mindenkinek: Zozo