Helyesbites:

> Pont ezen az alapon mukodik a radiokarbon kormeghatarozas, ha jol
> tevedek. Az elettelen vilagban a C12/C14 arany adott, beallt az
> egyensuly ami nem nagyon valtozik. Az elo rendszerek viszont mas
> aranyban epitik be a ket izotopot. A halal bealltakor megszunik
> a szen bevitele, ezert az izotop-arany aszimptotikusan kozeledni
> kezd a normalis ertekhez.

  Szerintem pont forditva. A termeszetben a C-12/14 arany allando,
de ez *dinamikus egyensuly*, azaz a C-14 allandoan bomlik, de ugyanakkor
termelodik is. A szervezet ezt az egyensulyi aranyt epiti be (kemiai
kulonbseg nincs, a minimalis tomeg kulonbseget meg nem veszi eszre). 
Miutan beepult, a C14 bomlik, de nem termelodik, tehat az arany
folyamatosan csokken. EBBOL merhetsz kort. Sok mas izotopnak is
van hasonlo korforgasa, de a C-14 az, aminek jo a felezesi ideje
es sok van belole a szervezetben, es a termelodes viszonylag allando 
es eleg gyorsan keveredik

Gyula

> Tisztelt Tudomany!
>
>
>   kerdezte a TUD1290-ben, hogyan lehet novelni az
> emberi hang magassagat?
>
> Erre egy tipp:
> Pl. 8 kHz-es mintavetelezes utan minden 64 mintara FFT-t (gyors
Fourier
> transzformaciot) hajtunk vegre, majd az igy kapott spektrumot a
megfelelo
> frekvenciaval eltoljuk. Utana inverzFFT, es a mintavetelezett hang
> visszaalakitasa kovetkezhetne.
ja, ez a gyorsabb, de korulmenyesebb, nehezebben erthetobb modszer.
ezzel ekvivalens a konvolucio cos(fi*t)-vel, ahol a fi a kivant eltolas
frekvenciaja.

math

Sziasztok !

Koszonom Aggod Jozsef otletet:
>Pl. 8 kHz-es mintavetelezes utan minden 64 mintara FFT-t (gyors Fourier
>transzformaciot) hajtunk vegre, majd az igy kapott spektrumot a megfelelo
>frekvenciaval eltoljuk. Utana inverzFFT, es a mintavetelezett hang
>visszaalakitasa kovetkezhetne.

Mukodhet, de gondolom itt is fellep valamilyen 
jellegzetes torzitas, vagy zaj, hiszen a feldolgozassal 
nyert uj fuggvenyszakaszok az egymashoz *toldasuk* helyein 
(idopontjaiban) altalaban torest szenvednek. 
( felteteztem, hogy az uj idoszeletek szelessege is 
 valtozatlanul 8mS, amit a 8kHz es 64 minta hatarozott meg)
Ezen ugy lehetne segiteni, hogy a legyartott hullam-szeleteket
fazishelyesen illeszteni. Ez bizonyosfajta szerkesztoi
feladat, mely vagasbol es toldasbol all, amit minden
idoszeletben vegre kell meg hajtani, hogy az eredo 
hullamban ne legyenek durva toresek.

Egy masik ( egyszerubb) digitalis modszer lehetne 
( lehet, hogy ez az amelyre Valenta Ferenc utalt eredetileg ?) 
ha az idofuggveny egymast koveto szeleteit dolgoznank fel ugy, 
hogy a szeletekben levo mintakat idoben - vagy suritve, vagy 
ritkitva jatszanank le.
Az egyik esetben folytonossagi hianyok keletkeznek a jelben, 
mig a masik esetben a *tulcsordult* reszek atlapolodasa 
lepne fel. Itt is a fentebb emlitett toresmentes illesztest
kellene elvegezni. ( Ez ma mar szamitogeppel nem lehet gond.)

Mindket fenti megoldas bizonyos informaciovesztessel
jar, ami mellekzongekent, vagy zajkent jelentkezik gondolom,
de lehet, hogy nem tulzottan zavaro.

Igertem, hogy irok egy lehetseges tovabbi megoldast.
Ez tisztan analog rendszeru, es azt hiszem radioamatorok 
lomtaraban elo is fordulhat ilyen.
( digitalizalt valtozatban szoftverrel is megvalosithato, 
 de akkor digitalis szures is kell.)  
Tehat: Az eredeti beszedjellel modulaljunk nagyfrekvencias vivot,
azaz az alapsavi jelet keverjuk fel f0 frekvenciara, stabil 
oszcillatorral.
Ekkor f0 kornyezeteben 2 oldalsavos jelunk lesz. (ld. AM radiozas)
A vivot es az egyik oldalsavi jelet szurovel kemenyen nyomjuk el.
Ezutan egy masodik szinuszoszci jelevel lekeverjuk az arvan
maradt masik oldalsavot valahova, a hallhato tartomanyba. 
Ezen masodik oszci ha fel-le hangolhato f0 korul, akkor
a lekevert hang magassaga fel/le valtoztathato vele. 

Itt is van bokkeno ! Ha ugyanis lassitas/gyorsitas nelkul,
a fenti modszerrel modositunk hangmagassagot, akkor a beszedhang 
alapharmonikusa *elvesziti* a felharmonikusait, mert az eredeti 
felharmonikusok frekvenciai mar nem lesznek egesz-szamu tobbszorosei 
az alaphangnak ! 
Feltetelezem, hogy a hangszin ettol idegenne, vagy szemelytelenne
valik, es az erthetoseg is romlik, mert zaj is lesz.
Itt viszont toresek nem lesznek az idofuggvenyben, s emiatt
tulajdonkeppen ELVILEG informaciovesztes sincs, de az informacio 
egy resze agyunk szamara gyakorlatilag megis 
feldolgozhatatlanna valik. Zajnak halljuk a hasznos jel egy reszet. 
( A szinkronitast vesztett felharmonikusok osszege 
veletlen-szeruen valtozo intenzitast fog mutatni)  

Ennek a megoldasnak viszont van egy erdekessege: 
ha a 2. oszcillatort jopar kHz-zel nagyobbra allitjuk
mint az 1. fix felkeverot, akkor a lekevert jel
spektruma atcsuszhat a negativ frekvenciatartomanyba,
es a beszed spektrumkepenek tukor valtozata all elo.
( ilyenkor az eredeti alapharmonikus magasabb frekvenciajunak hallik,
  mint a felharmonikusai, ami borzongato lehet.)
Hallott mar valaki ilyesfele *tulvilagi, tukor-hangot* ? 
Ha igen, meselhetne rola itt, hogy milyen volt. :)

Udv: zoli

Sziasztok!

Zoli irta:
: Egyszerunek nem tartom, csak rutinfeladatnak, mert gepesitheto.
: A magas ar nyilvan amiatt lehet, mert tomegigeny nincs ra,
: es az ilyen programok iroi bizonyara olyan specialistak ,
: akiket meg kell fizetni, a me'ly modern matematikai ismereteik miatt
: - gondolom.

Itt ket dolog keveredik: az y=f(a,b,c,d,e,...) fuggvenyt gond nelkul
minimalizalni lehet olyan peremfeltetellel, hogy megadom a megengedett
kapukat (es a bemeneteik szamat). Pl. AND, OR, NOT kapukkal ez a
konjunktiv ill. a diszjunktiv normalalak lesz, lasd Karnaugh-tabla es
tarsai [lattam mar Karnaugh-tablat, ha XOR is megengedett, ez kicsit
bonyolultabb].

A problema a fizikai elrendezesnel adodik, hogy melyik kaput melyik
koordinatara helyezzuk, hogy lehetoleg minden jelnek egyforma futasideje
legyen (mivel a fenti y x masik kapunal bemenet). Erre nincs jelenleg
hasznalhato algoritmus.

FPGA-knal a kovetkezokepp nez ki a dolog. Megtervezem az aramkort, ezutan
az optimalizalo normalalakra hozza a fuggvenyeket. Ezutan kovetkezik a
particionalas, azaz, hogy mely kapukat lehet 1-1 logikai cellaba berakni.
Ezutan jon a fizikai elrendezes, hogy a logikai cellakat hova helyezem a
matrixban. Ezt a kristalyodasi folyamatoktol ellesett algoritmussal
csinaljak. Ha az izzo otvozetet fokozatosan lehutom, akkor ugyan magas
homersekleten az atomok ossze-vissza mozoghatnak, de ha csokken a
homerseklet, akkor mar csak a szomszedos atomokkal tudnak helyet cserelni,
nem maszkalnak el a vilag vegere, es vegeredmenykent optimalis, homogen 
otvozetet kapok. A logikai cellakkal is ez tortenik.

Eloszor pl. random modon berakjuk oket a matrixba, majd "befu"tu:nk"
nekik. Itt aztan mindenfele ravasz kriteriumok vannak, hogy mikor jobb, ha
masik helyre "u'szik" a cella, majd fokozatosan csokkentjuk a
homersekletet, ezzel a cellak akciosugarat. A vegeredmeny egy lokalis
optimum. Ha nagyon kritikus a dolog, akkor parszor le kell futtatni a
fizikai elrendezest es kezzel kikeresni az optimumot, esetleg a kezdeti
random elrendezesnel is bele lehet szolni, hogy 3-4 cellat ide vagy oda
akarok, a tobbi legyen a program dolga. Szinten lehet olyannal meg
jatszani, hogy magasabb homersekleten tobb cella egysegesen mozog, mig
alacsonyabb homersekleten kulon-kulon vandorolnak.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

> Előadó: Pintér András Randi-díjas, egyetemi hallgató

csak nem???

Ugy tudtam, Randi arra tuzott ki dijat, ha valaki reprodukal egy,
a hagyomanyos tudomannyal nem magyarazhato illetve azzal szembenallo
parajelenseget.

Udv///Laci

Szkeptikusok VI. Országos Konferenciája

                         A Szabadművelődés Háza, 
                      Székesfehérvár, Fürdő sor 3.
                   2000. november 11. szombat, 10 óra

Az ezredfordulót akár a tudomány és technika fénykorának is nevezhetnénk, 
hiszen rengetegen használnak mobil-telefont, számítógépet, műholdak 
segítségével élőben láthatjuk, mi történik a világ másik felén. Ugyanakkor 
olyan babonák élik virágkorukat, melyeket a legsötétebb középkorban is 
kétkedve fogadtak. Ezt az ellentmondást jelzi az is, hogy szinte minden 
problémáért a tudományt szokás hibáztatni, viszont a tudományellenes akciókat 
is olyan eszközök segítségével hajtják végre (pl. tévé, internet), melyek 
tudományos kutatások nélkül nem is léteznének. 

A magyar szkeptikusok azért hozták létre a Tényeket Tisztelők Társaságát 
(TTT), hogy a kritikus gondolkodás fontosságára hívják fel figyelmünket. 
A felénk áramló információhalmazból ne vegyünk mindent készpénznek: 
gondolkodjunk, ha már vagyunk! A TTT egyik legfontosabb fóruma az évente 
megrendezett országos konferencia, melynek hagyományosan A Szabadművelődés 
Háza ad otthont Székesfehérváron. A rendezvény célja az, hogy nyilvánosságot 
biztosítson mindazoknak, akik tenni szeretnének valamit napjaink szellemi 
környezetszennyezése ellen. Jó alkalom a tapasztalatcserére és a nagyközönség 
hiteles tájékoztatására is. 

A hiszékenység térhódításának számos oka van. Az idei összejövetel előadói 
ezeket veszik sorra, majd néhány konkrét területen bemutatják hova vezetnek 
korunk áltudo-mányos, áramlatai, és mit lehetne tenni ellenük. A nap folyamán 
lesz lehetőség kérdésekre és vitára is. 


A konferencia programja:


10:00 Megnyitó 

10:15 - 10:45 A média hatása a gyermekekre 
Előadó: dr. Kósa Éva egyetemi docens, ELTE Pszichológiai Tanszék

10:45 - 11:15 Félrevezetés vagy szenzáció a médiában
Előadó: Németh Csaba újságíró, az MTV  ÉK-Magyarországi Stúdió felelős
szerkesztője


11:15 - 11:30 Szünet


11:30 - 12:00 A média és a tudomány
Előadó: dr. Bencze Gyula fizikus, KFKI RMKI,  a TTT alelnöke

12:00 - 12:30 A viking varázskendője (Láthatatlan ráció a parahitek világában)
Előadó: Vassy Zoltán pszichofizikus, ELTE Pszichológiai Tanszék

12:30 - 13:00 Kérdések, hozzászólások


13:00 - 14:30 Ebédszünet


14:30 - 15:00 Misztikus szerkezetünk, az agy (Szubjektív megfigyelések)
Előadó: dr. Lukács Béla fizikus, KFKI RMKI

15:00 - 15:30 Darwin, avagy a bajok eredete 
Előadó: Hraskó Gábor biofizikus, informatikai tanácsadó

15:30 - 15:45 Szkepticizmus Az ember tragédiájában
Előadó: Pintér András Randi-díjas, egyetemi hallgató


15:45 - 16:00 Szünet


16:00 - 16:30 Miért "szeretjük" Dänikent?
Előadó: dr. Galántai Zoltán tudománytörténész,  a Delta főszerkesztője

16:30 - 17:00 Kozmikus telekspekuláció 
Előadó: dr. Gál Gyula űrjogász


Kérdések, hozzászólások
Zárszó


Szervezők: 
A Szabadművelődés Háza, Székesfehérvár
Tényeket Tisztelők Társasága

Támogatók:
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kulturális Bizottsága
MTESZ Fejér Megyei Szervezete
TIT Fejér Megyei Egyesülete
Eötvös Loránd Fizikai Társulat Fejér Megyei Csoportja

További információk 
A Szabadművelődés Házában kérhetők:
8000 Székesfehérvár, Fürdő sor 3.
Tel/fax: (22) 313-028; 314-456
E-mail: