Szia Zoli!
Nem akarok a lelkedbe taposni,csak elmondanam a velemenyem:
Nekem a hatvanas evekben is hanyingerem volt a Korda-Nemet-Vamosi-Zarai-fele te
hetsegtelen
ripacsokbol,akik a tiz evvel azelotti szirupos,gusztustalan szalonzenet nyomatt
ak ezerrel,
felontve giccsel,tizezreker /ebbol van a Korda Georginanak most panzioja,szallo
daja/
Jo hangjuk volt,azt el kell ismernem!De amit csinaltak,az borzalmas volt...
De nem volt valasztasunk,ezt kellett kajolni,mert mi volt meg? A torpe proletar
,az Aradszki,a
3-as fokozatu ripacsfejedelem,a Koos Janika.
Voltak akkor is zeneileg igenytelenek,es nem kevesen,akiknek ez volt a csucs,de
legtobben /meg en is/
mar nem razkodunk ossze,ha meghalljuk valamelyik "nemesveretu" szamukat,mert a
fiatalsagunkra emlekeztet!
Nem kevesebbet,mint azt allitom,hogy a maiak kozott vannak -nem is kevesen-igaz
an zsenialis zeneszek,akik
a mufaj /konnyu/ igazi muveszei /pl. Presser, akit nagyon kedvelek,es a nehai M
ate Peter,akit nem kedveltem,de
elismertem a tudasat,vagy Charly/
Ma is van,talan tobb,mint a "szocrealban"egy csomo tehetsegtelen bohoc,de van v
alasztek,-es ez nem keves!
Ezekre nem hogy tiz ev mulva,de masnapra nem emlekezem!
Kokler
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 212.24.178.230)
|
Az, hogy mikent szolnak az eredeti es irt CDk, es hogy miert, egy
nagyon fontos kerdes. Nagy hullamokat vetett itt ez a problema, de
megeri vele foglalkozni.
> Felado :  [Hungary] HANG #1043-ban irta:
>igen probaltam. az erededmeny 70 percnyi AZONOS!!! bitfolyam.
Annyian allitottak, tegyuk fel, hogy igaz.
> Felado :  [Hungary] HANG #1044-ben irta:
>Egyebkent az irott CD elmeletileg ua, mint eredeti tarsa,
>gyakorlatilag meg azert rosszabb, mert az iro amikor
>irja akkor nem olyan tokeletes rovatkakat gyart (minel gyorsabban ir
>CD-t az ember annal rosszab lesz), es valahogy a rovatkak szele nem
>lesz tokeletes, kicsit elmosodott lesz (ha jol emlexem).
Ez nyilvan igaz. De ha en egy fenymasolaton olvasom az Isteni
Szinjatekot, akkor pontosan ugyanazt olvasom, mint ha az eredeti
nyomtatott valtozatot olvasnam. Beturol beture ugyanaz, hiszen a
fennebbi feltetelezes/allitas szerint a betuk csak legfeljebb
elmosodottabbak, de 100%-osan felismerhetoek. Akkor is az Isteni
Szinjatek, ha Times betukkel, es akkor is, ha Helveticaval szedtek a
konyvet. NB. ahogy kis szazalekban meg betuhibakkal is pontosan
ertheto lenne a konyv, ugyanugy kis % bittevesztes sem okozhatna,
hogy a CDmasolat allitolag folyamatosan maskeppen szol.
>A masik hiabtenyezo az lehet peldaul, hogy az asztali lejatszok
>kisebb erossegu lezerrel uzemelnek, mint szamitogepes tarsaik, es
>ezert sem tudjak oly an jol olvasni az irott CD-ket.
>Ezert nem lesz olyan reszletgazdag az "irott zene",
Hat ezt konnyu kivedeni. Jatsszuk le a masolt CDt a computerben levo
olvasoval. Ez meg jo esetben 40x sebessegnel sem teveszti az irott
Cdt, hat meg egyszeres sebessegnel.
>es itt jon be a kepbe a jitter is...
Ezt is ki lehet vedeni. Ugyanazon a lancon kell meghallgatni
mindkettot. Akkor azonos a jitter. Tok mindegy, hogy mekkora,
lenyeg, hogy azonos.
> Felado :  [Hungary] HANG #1044-ban irta:
>E nnek az oka lehet valodi bithiba, vagy pedig jitter. A jitter-t
>onnan veszem, hogy egy hifichoice cikkben foleg az arokhossz valtozasa >es az
arokjitter alapjan hasonlitottak ossze a kulonbozo markaju irhato >CD-ket. A va
kteszten az lett a legjobb irhato CD (traxdata) amelyikbe >egetett arkok hossza
nem valtozott az eredetihez kepest es a jitterje
>is kicsi volt.
Mit szamit az arokhossz valtozasa, es jittere? Semmit! Maga a CD sem
forog egyenletesen, allandoan szervoval lokdosik, hogy nagy atlagban
az eppen megfelelo sebesseggel forogjon. A belso barazdakban sokkal
gyorsabb fordulatszammal, mint a kulsoben. A CDrol olvasott
adatokkal ezer matematikai muveletet vegeznek, sorbarendezik,
hibajavitjak, stb. Mindezt a jatszo kvarcvezerelt ramjaban. Onnan
kvarcpontossaggal jon ki a bitfolyam. Persze a kvarc sem tokeletesen
pontos es allando, de lenyeges, hogy ez hatarozza meg a jittert es
nem az arkok hossza es jittere.
>De ha se bithiba, se jitter nincs a kimeno jelben es meg mindig
>akadnak emberek akik a masolt cd-t rosszabnak halljak, akkor mar csak
>a Bese-fele uj fizika segithet...
Sem Bese, sem mas fele "ujfizika" nincsen. Pontosabban naprol-napra
ujul a fizika, egyre tobbet, egyre pontosabban tudunk, de
_mas_fizika, az nem letezik. Valami vagy tudomanyos vagy nem. Vagy
helytallo, vagy nem. A vilag eddig meg mindig kovetkezetesnek
mutatkozott, a fizikai torvenyek akkor torvenyek, ha _mindig_
ugyanugy mukodnek azonos korulmenyek kozott. Nagyon nem hiszem, hogy
Isten minden masban kovetkezetes vilagot teremtett vona, csak es
kizarolag a hifistakat orjitene logikatlan viselkedessel.
> Felado : Hajdu Csaba HANG #1045-ben irta:
>> E nnek az oka lehet valodi bithiba, vagy pedig jitter.
>Bithiba miert lenne?
>Jitter pedig biztosan van...
Semmit nem magyarazol meg. Miert szonak maskeppen, ha maskeppen
szolnak _azonos_merteku_ jitternel???????
> Felado :  [Hungary] HANG #1046
>Gondolom extrem esetben annyira rosszul sikerulhet egy-ket arok hogy
>a hibajavito rendszer mar nem tudja vesztesegmentesen kijavitani.
Es ettol az egy-ket bithibatol szolna rosszul az _egesz_ CD? Ehhez
masodpercenkent tucatnyi bithiba kellene. De, mint masok mondjak,
egy sincsen.
> Felado :  [Hungary] HANG #1047-ban irta:
>Hetkoznapi halandok szamara egyetlen mas lehetseges hibalehetoseg >marad, ami
megmagyarazza a masolt/original CD-k illetve kulonbozo >orszagokban sajtolt CD-
k hangzasbeli eltereset: a jitter. ...jobban >teszik ha eloszor rendbe rakjak a
jitter kerdest, aztan ha meg akkor
>se jo, akkor lehet tovabbgondolkodni.
A fentiekbol mar latszik, hogy a jitter nem lehet oka a masolt es
eredeti CDk eltero hangzasanak ugyanazon a rendszeren. [Mindig
mindent erre fognak.]
En nem hallgatok Cdt, nem erint a problema, de erdekesnek tartom.
Utana kellene jarni. Egy digitalis jelnek nincsen mas parametere,
mint a bithelyesseg, es a D/A atalakitasnal fontos idozites
pontossaga, azaz a jitter. Szoljon, aki mas parametert el tud
kepzelni! Papiruszra, kutyaborre, Wincseszterre, Cdre irva, vagy
zaszlojelekkel tovabbitva, tokmindegy. Irni kell egy ellenorzotten
bithelyes masolatot, es ugyanazon a berendezesen ugyanakkora
jitterrel lajatszva mindkettot, osszehasonlitani a hangjukat.
Celszeruen szamitogepes CDjatszoval, mar akinak nincsen digit
bemenetu hangkartyaja. Mert asztali CDjatszokrol elkepzelheto, hogy
az irt lemezeket hibazva olvassak, de computeresrol nehezen. Ott
konnyebben ellenorizheto. Bithiba nincs, jitter ugyanakkora, analog
eszkozok ugyanazok. Az eredetinek es a masolatnak egyforman _kell_
szolnia!!!! Mar ha Isten nem szorakozik velunk. Majd kiderul, hogy
csak bebeszelik maguknak egyesek, hogy rosszabb a masolat! Masok meg
azt, hogy jobb. Cihologus a megmondhatoja miert.
Na vegre raszantam magam erre az "erdektelen" tesztre, es
odatelepitettem a computert a hifi melle, hogy jo interconnectet
hasznalhassak es meghallgattam az eredeti es az irt CDket.
Iro: Plextor 8/2/20
Olvaso: Plextor Ultraplex40max
Lemez: Traxdata Silver Audio CD Rewritable 74
Musor: Proprius. Jazz at the Pawnshop: Limehouse Blues
Opus3. Knud Jorgensen Jazz Trio: You Look Good To Me
Bell Records. Chris Barber Band: Come Friday
Reference Recordings. First Sampling: The Man I Love
[Marni Nixon]
EMI. Prokofjev:Peter and the Wolf/Saint-Saens:Carnival of
the Animals: 1, 16, 24, 38 tracks
Meghallgattam oket mindket Cdrol. Mindketto meglehetosen pocsekul
szolt. Pedig ezek hiresen johangu CDk. Reszvetem a CDt hallgatoknak,
nem tudjak mit vesztenek. De nagy osszegben fogadnak, hogy
vaktesztben szinte tevedes nelkul megmondom melyik a masolt, es
melyik az eredeti. Es a masolt volt rosszabb. Bithiba nincs, jitter
azonos, az egesz cuccban csak a CDt cserelgettem ugyanabban az
osszeallitasban. A masolt CD meg "tranzisztorosabban", erdesebben,
magasabban, alreszletgazdagabban szolt. Nixon enekhangjan nagy volt
a kulonbseg. Eltunt az atmoszfera, a zenges, hangjanak melyebb
osszetevoi. A Peter es a Farkas elejen egyesevel mutatjak be a
hangszereket. Mindegyik magasabban szolt. Ugyanakkor eltuntek a
hangszerekre jellemzo felhangok is. Minden nyersebb lett. A harom
kurtot csak az eredetin lehetett haromnak hallani, csak itt jottek
at a hangszerkezeles finomsagai. Az elefantot jol felvett bogo
jatssza. A masolatrol eltuntek a bogo melyhangjai, nagyon szaraz,
erdes hangja lett, csupa recseges. De a vonoskar, ami meg az
eredetin is meglehetosen pocsek volt LPhez szokott fulnek, az
tokeletesen kiherelodott, csupa visitas, nem is emlekeztetett
hegedukre. A 38. track valami rikoltozos madarfele, az angol neve
nem mond nekem semmit. Valami fabol keszult magashangu utohangszer
[xilofon] dominal benne. Ezt csak az eredetin lehetett felismerni, a
masolaton csak kopogast lehet hallani lecsenges nelkul. A masolat
hallgathatatlan.
Na erre kossunk csomot!
Egyetlen egerutam van meg. Nem ellenoriztem a bitazonossagot. Kerem,
hogy valaki kuldje meg nekem az erre alkalmas programot. De felek,
hogy ez az egerut sem vezet messzire. Akkor majd veszek egy zold
filctollat. :-))))
Addig is tetelezzuk fel, hogy bithelyes a masolat es a jitter
azonos. Akkor mondja meg mar valaki, [de todomanyosan!] mitol van
ekkora kulonbseg a hangzasban?!
Hogy jon at a hangon allitolag a CD csillapito korong, a
CDmechanika, a digit interconnect minosege? Mert ezek utan mar
azokben sem ketelkedhetem vakon. Hogy a franc essen bele!!!
Udv, Peter.
P.S. Az igazsag kedveert meg kell emlitenem, hogy bar nekem mindig
es egyertelmuen a masolat volt a jobb, de az asszonypajtast tobbszor
atvagta az a bizonyos _al_reszletgazdagsag. Tobbszor a masolatot
tartotta jobbnak. Neki nincsen akkora tapasztalata a hangszerek
valosagos hangszinerol, mint nekem. De ez mindegy is a problema
lenyege szempontjabol. O sem hallotta soha _egyformanak_ a ket CDt.
De minden esetre megmagyarazzza azt, hogy ritka esetekben egyeseknek
miert tunik a masolat jobbnak.
|
Kedves HANGosok!
 irta:
>eredetivel! nem mindegy, hogy hogyan masolsz cd-t. a legdurvabb eset: az
>altalam oly 'nagyra' ertekelt szaksajto tesztelte az irhato cd-ket hangzas
>szempontjabol. termeszetesen nekik kulonbozokeppen szoltak, aztan a cikk
>vegen kiderult, hogy az asztali cd-irot a cd-lejatszoval az analog ki- es
>bemeneteken keresztul kotottek ossze!! [agyam megall!] ezutan meg
>csodalkoztak, hogy a masolatok maskepp szoltak.
Bar igy fejbol nem ismerem ezt az irast, de biztos vagyok benne, hogy megint
figyelmetlenul olvastad a cikket! (Vagy tenyleg igaz amit a zarojelbe
irtal...:-))) Eleve ertelmetlen igy osszekotni, kiveve(!), amikor meg
akarjak nezni, hogy mekkora kulonbseget okoz a A/D konverzio. Nyilvan ezt
_is_ megneztek.
Nem akarlak megbantani, de egyeb "handabandazasodra" nem reagalok, hiszen ez
a szokasos, tipikus kotozkodes, amikor valaki nem hiszi el, hogy kulonbsegek
vannak kabelek, CD-jatszok, allvanyok, erositok stb. hangja kozott. Sokan
itt a listan ezt mar elmagyaraztak. Mindig visszatero tema. Ha meg nem
tapasztaltad meg ezeket, akkor ne bennunk keresd a hibat...
Viletel Istvan irta:
>Igen nehez akarki-bol valaki-va valni. Jomagam is csak szeretnek.
Istvan! Ne szerenykedj! :-))))
Mas...
Orvendetes modon utobbi idoben ujra kezdenek megszaporodni az irasok. Talan
nem veletlenul...:-)) (Kedves Felix, en is udvozollek a friss levegon!:-))
[Bar sajnos egyelore keves zenei tema van, de bizom benne, hogy ez sem marad
majd ki. Magam is tervezek irni e temaban.] Irjatok minnel tobbet, mert azt
hiszem egyetertetek velem, hogy _mindenkinek_ az irasa csak gazdagitja a
listat, emeli a szinvonalat. A Hang ugy latszik tulvan az eddigi legnehezebb
korszakan. Tulelte. Es megvan az eselye, hogy ujra (tovabbra is) az audio es
zenekultura - illetve az ezekhez kapcsolodo teruletek - irant erdeklodok
igazi szabad, demokratikus forumava valjon. A regi "serelmekkel"
kapcsolatban (ha van ilyen egyaltalan) pedig az ismert mondas jut eszembe:
Spongyat ra!
Udv, Gruiz Marton.
|
