Tisztelt Irok, Olvasok!
Koszonom a halak tudejevel kapcsolatos eszreveteleiteket, bar nemelyiket nem
talaltam igazan megalapozottnak. Sajnos a terjedelmi korlatok kozott nem
tudok egyidoben minden level minden felvetesere reagalni. De kinyomtattam es
kijegyzeteltem a hozzaszolasaitokat, es igyekszem a kozeljovoben minden
pontra valaszolni.
Korabban azt a tanacsot kaptam valakitol, hogy ne ugraljak egyik temarol a
masikra, hanem egyet analizaljunk ki alaposan. Igyekszem most ehhez tartani
magam, es a konkretumokrol beszelni az altalanositasok helyett.
Javaslom, hogy vegezzunk gondolatban egy vizsgalatot a tudoshalak tudejevel
kapcsolatban. Ehhez az szukseges, hogy egy idore mindannyian (magamat is
beleertve) tegyuk felre, fuggesszuk fel az elolenyek eredetere vonatkozo
eloiteleteinket, valamint a vilagnezeti feltetelezeseinket, es vizsgaljuk
meg, probaljuk megmagyarazni a peldat sajat magaban. Megjegyzem, hogy a
pillanatnyilag vizsgalt tema nem a feltetelezett hal-keteltu atalakulas,
hanem pusztan a tudo maga. Ez annal is inkabb indokolt, mert az uralkodo
evolucionista feltetelezesek szerint a keteltuek nem a tudoshalakbol
(Dipnoik), hanem a bojtosuszos halakbol (Crossopterygii) alakultak ki.
A jelenseg pusztan annyi, hogy a csontoshalak egyik alosztalyanak tagjai
kopoltyuval es tudovel egyarant lelegeznek (ilyen halak peldaul a
Neoceratus, a Protopterus es a Lepidosiren). A kerdesunk az, hogy honnan
szarmaznak ezek az elolenyek, illetve a rajuk tipikusan jellemzo plusz
szerv, a tudo. A valasz keresese soran hasznaljuk a tudomany hivatalos
eszkoztarat. Allitsunk fel hipoteziseket, majd megfigyelesek es a kiserletek
alapjan vizsgaljuk meg, oket, hogy tarthatoak, esetleg cafolhatoak-e.
A ket ismert, felvetett hipotezis:
1. A kulonleges szervvel rendelkezo tudoshalak olyan halakbol fejlodtek,
amelyek meg nem rendelkeztek ilyesmivel. A kialakulas apro lepeseken
keresztul, fokozatosan valosult meg, mindig mukodokepes valtozatokon
keresztul.
2. A tudoshalak konstrukciok, vagyis egy felsobbrendu intelligencia ertelmes
tervenek koszonhetoen olyanok, amilyenek, es alapveto felepitesuket tekintve
valtozatlanok.
Nehanyotok velemenye szerint az 2. verziot minden tovabbi vizsgalat nelkul
el kell vetni. En azonban ezt egyaltalan nem latom indokoltnak. Ennek a
valtozatnak az egyetlen szokatlansaga (legalabbis a mai tudomanyos korokben)
abban rejlik, hogy feltetelezi egy anyag felett allo intelligencia
(intelligens leny) letezeset (akit ne azonositsunk most egyetlen vallas
altal feltetelezett istenkeppel sem). Annak eldontese, hogy letezik-e egy
ilyen magasabbrendu, termeszetfeletti ertelem, nem a tudomany feladata es
hataskore. Vagyis nem allithatja sem azt, hogy letezik, sem azt, hogy nem
letezik. Eppen ezert ugyanugy nem zarhatjuk ki a magyarazatok korebol azt a
feltetelezeset, hogy az anyag, illetve a biologiai formak egy felsobb
ertelem altal formalva jottek letre, mint azt, hogy az anyag hozta letre
sajat magat illetve mindent, amit magunk korul tapasztalunk. Ez is csak egy
filozofiai prekoncepcio.
A kettes szamu hipotezis valaszt kinal a jelensegre, bar az kovetkezik
belole, hogy a tudomany eszkozeivel az eredeti forrast reszleteiben nem
ismerhetjuk meg. Ugyanakkor joslatokat is tehetunk altala: az elolenyek
mindig a jelenlegihez hasonlo formajuak es felepitesuek lesznek, esetleg
egyesek kozuluk kulonbozo okokbol eltunhetnek, kihalnak.
Az 1. szamu hipotezis szerint a tudo fokozatosan fejlodott ki. Nincs olyan
empirikus tapasztalat, amely kikenyszeritene, hogy kotelezoen elfogadjuk ezt
az allaspontot.
- A megfigyelheto elovilagban nincsenek a tudoshalak illetve a tudovel nem
rendelkezo halak kozott levo atmenetek, ez teszi lehetove kulon alosztalyba
sorolasukat. Az uszoholyag (az evoluciot vallok szerint) a tudobol alakult
ki, es nem forditva.
- A mult megfigyelheto elovilaga (fosszilis leletek) szinten nem
tartalmaznak ilyen atmenetet. Sot a tudoshalak az utobbi 300 millio evben
ugyanolyanok voltak, ami miatt elo kovuleteknek is nevezik oket.
- Az altalunk elvegezheto kiserletek az elolenyek szuk hatarok kozott
torteno modositasarol arulkodnak, uj szerveket nem produkalnak. Sot a
modositott, am magara hagyott populaciok fokozatosan visszaternek korabbi
formajukhoz. Ez arra utal, hogy valamifele olyan szabalyozomechanizmus is
letezhet genetikai szinten, ami a formak megorzeseert felelos.
Mindezek elenere sokszor emlitettetek, hogy mindez nem cafolja az
evolucioelmeletet, mert elmeletileg barmit meg lehet magyarazni az
evolucioelmelettel. Ha megtalaljak azt a halat, amelyrol azt felteteleztek,
hogy 70 millio eve keteltuek lettek belole, akkor azt halljuk, hogy "a
lathato jelenseg mellekes, mikozben lathatatlan, nem megfigyelheto modon a
halbol keteltu lett". Az egyszerusithetetlenul osszetett jelensegekre
"jelenleg nincs valasz,de talan a jovoben lesz". Tehat odaig jutottunk, hogy
sokak szerint az evolucioelmelet meg elmeletileg sem cafolhato. Ezzel
azonban a fejlodeselmelet teljes mertekben elvesziti tudomanyos jelleget.
Karl Popper szerint ugyanis egy tudomanyos elmeletnek rendelkeznie kell
falszifikalasi lehetoseggel, vagyis elvben tudnunk kell olyan megfigyelest,
tapasztalatot mondani, amely ervenytelenitene a hipotezist. A
tiszteletteljes keresem a hozzaszolokhoz, hogy jelezzek, hogy mi az
evolucios elmelet falszifikalasa modja, vagyis milyen tapasztalatok tennek
ervenytelenne a neodarwinista feltetelezeseket, kulonosen az elolenyek
nagymerteku atalakulasi kepessegere, uj szervek felbukkanasara vonatkozo
feltetelezest.
Mindebbol nem azt akarom kihozni, hogy az evolucioelmeletet el kell vetni,
es a tervezesi elmeletet diadalra kell juttatni. Ellenben az a velemenyem,
hogy mindket feltetelezes legalabbis tarthato, es a ketto kozotti valasztas
vilagnezeti - nem pedig tudomanyos - termeszetu, es mindenki egyeni
hozzaallasan mulik. Alapvetoen azt kell mondanunk, hogy a problema nem
kezelheto tul konnyen a tudomany eszkozeivel, mert a tavoli mult
vizsgalatat, megfigyeleset tenne szuksegesse, hosszu idon keresztul, amit
nem tudunk megtenni. Igy tudomanyos ervennyel, egyik feltetelezest sem kell
a feltetlen es abszolut igazsag szintjere emelnunk, hanem alternativ,
versengo hipotezisekkent kell tekintenunk rajuk, es ilyen modon kell
bemutatnunk oket.
Mindket hipotezis elofeltetelezeseken alapszik. Ezek az elofeltetelezesek
metafizikai kerdesekre adott, onkenyes, igazolatlan valaszok. Nem jogosabb
az egyik elofeltetelezes, mint a masik. Vegeredmenyben pedig ugy latom, hogy
barmely eloleny barmely szervet valasztanank ki az elovilagbol, elfogulatlan
vizsgalata alapjan a fentiekhez hasonlo kovetkeztetesre jutnank.
Rugalmas gondolkodasotokban bizva,
udvozlettel:
Isvara
Felhasznalt es javasolt irodalmak:
Erich Lange: Metamorfozisok az allatvilagban. Gondolat, Budapest, 1988.
Galacz Andras: Elo kovuletek. Gondolat, Budapest, 1983.
Geczy Barnabas: Osalattan. Vertebrata Paleontologia.Tankonyvkiado, Budapest,
1993.
Gunther E. Freytag: A vizbol a szarazfoldi eletbe. Gondolat, Budapest, 1977.
|
