Hello,

>Felado : Racsko' Tama's
>E-mail :  [Hungary]
>Temakor: Re: hawaiul? ( 15 sor )
>> a kislany Lilo ajtajara ki volt irva: kapu. Tippem szerint az ajto neve
>> kapu. 
>iltott, szent, tabu'. Tehát a Lilo ajtaján lévő felirat talán 
>"Idegeneknek tilos a bemenet". (Az a. "door, gate" 'ajtó, kapu' 
>mindkét szótár szerint hawaiiul "puka".)

Igen, en is ezt talaltam utana. Kapu az tabu. Ez a kislany enyhen
antiszocialis viselkedesevel osszhangban van, viszont a puka-kapu paros
erdekes poen a rajzfilm rajzoloi reszerol.

Udv,

awender

Hello,

>Felado : Racsko' Tama's
>E-mail :  [Hungary]
>Temakor: Re: kc ( 58 sor )
>> Mindenesetre szamomra teljesen mindegy hogy az Akademian hogyan
>> dontottek a nyelvrol amennyiben a nyelvhasznalatommal ellentetes -
>> hiszen a multban is voltak eroszakolt megoldasok, melyek kihaltak -
>> errol tuti te is tudsz. 
>Ez nálad érzelmi kérdés? Mert nálam nem: lehet, hogy kihal, lehet, hogy
nem; 
>jelenleg az általam elmondottak a mérvadóak a hivatalos és tudományos 
>Az első, 325-ösbeli hozzászólásomat így kezdtem: "Köznapi beszédben
szerintem 
>mindegy". Nemigen értem, hogy ezek után mivel érdemeltem ki a támadó 
>hangnemet: tőlem használhatod "k"-val, én Baksa Zsolt alábbi kérdésére 

Elkerulte a figyelmem + semmikeppen sem allt szandekomban a tamado hangnem,
foleg mert a velemenyedet nagyon is tisztelem + tobbnyire el is fogadom.
Kifakadasnak tuno mondataim ugy altalaban senki ellen nem iranyultak, csupan
az Akademia tevedesei motivaltak.

Elnezest ha a hangnemem felreertheto volt, jovoben probalok erre jobban
idefigyelni.

Udv,

awender

Hello,

>Felado :  [International]
>Temakor: Hawaii ( 21 sor )
>Idopont: Sat Jan 18 20:53:27 CET 2003 NYELV #330
>Csak erdekessegkeppen: errol jutott eszembe, hogy -bar
>mar 6  es fel eve is megvan, hogy arrafele jartunk naszuton -,
>egy halfaj nevet megjegyeztuk, es azota is mondogatjuk
>hawaiiul (?)
>humuhumunukunukuapuaa

Ez marha jol hangzik :)) Meg is tanultam egybol, hogy a gyermekeimnek
elmondjam, biztosan nagyot nevetnek majd rajta. Nem tudnad veletlenul
megmondani, hogy ez a halfajta csak Hawaii partjainal honos, vagy mashol is
illetve hogy magyarban vagy angolban van e ra nev?

Udv,

awender

Hello,

>Felado :  [Hungary]
>Temakor: Re: *** HIX NYELV *** #323 ( 144 sor )
>Idopont: Sat Jan 18 21:53:24 CET 2003 NYELV #330
>;) Az eszperantoval tobb baj volt. Szerintem az alabbiak a fo gondok:
>1. hogy nincs mogotte kultura,
>2. hogy sehol nem beszelik termeszetes nyelvkent -> nehezen terjed.

??? Mindig ujra es ujra felbukkan valaki, aki az eszperantoval kapcsolatban
baromsagokat beszel.

1. Mennyire ismered a csak eszperantoul megjeleno irodalmat? Az eszperanto
dalfesztivalok, irodalmi folyoiratok, pletykalapok, halooldalak, filmek vajh
csupan mero illuzio?

2. Hany olyan helyen jartal, ahol a csaladban az elso nyelv az eszperanto?

Altalaban egy nyelvvel az egvilagon semmi baj nincs. Sem a terjedesevel. Egy
nyelv nem azert terjed mert szep es jo, hanem mert a mogotte levo politikai
erok, illetve gazdasag eros.

Mindenkeppen illuzorikus az a gondolat, miszerint az Eszperanto azert nem
vilagnyelv, mert erre nem alkalmas, es az is, mely szerint az angol a
kulturalis erossege miatt hodit tert.

Udv,

awender

Tisztelt Lista!

Pár HIX NYELV számmal ezelőtt írtam, hogy egy pár dolgot nagyon máshogy
fejeznek ki ezen a vidéken (Kazincbarcikán), ahol mostanában lakom. Még egy
pár eszembe jutott:

- Pesten anya, mama, apa, papa szülőt jelent > Kazincbarcikán mama, papa már
kizárólag nagyszülőt jelent,
- Pesten fiatalember, fiú szakmunkástanuló, nagyobb fiú diák, srác, fiatal
hapsi > Kazincbarcikán ez mind inas,
- Pesten a női nemi szerv pina (és ezt most pironkodva írom le, mert ez
Pesten durva, erős) > Kazincbarcikán cuna, és ezt nem kell pironkodva
mondani, ugyanolyan természetes hangulatú, mint ha valakinek az orráról
beszélnék,
- Kedveskedőbb, aranyoskodó elnevezése ugyanennek a nunuka,
- Ugyanez a fiúknál a pöpös, pöci, pöpöske, de a pöpöskét azt mondják akkor
is, amikor kedvesen, bizalmasan megszólítanak egy kisfiút.

Tudom, hogy ezek kis apróságok, de nekem mégis érdekesek voltak, hogy egy
ilyen kicsi országban megy az ember 220 km-t, és már sok mindenre
kizárólagosan más elnevezést használnak.

Torma István
Cap

A NYELV 0333-ban irta Hollosi "HIX" Jozsi, Internetist:
>Azert picit meg furdall a kerdes, hogyan lehetett kulonbozo a neve Eszak-
>es Del-Kinaban?
A kínai nyelvnek nagyon nagy nyelvjárási különbségei vannak, csak ebből
adódik. Az látszik az alakokon, hogy a két alak nem független egymástól:
olyan mintha egy nyelv a magyarból a veder, egy másik a vödör szót vette
volna át, és ezek terjedtek volna el különböző alakokban.

Üdv: Attila

Kedves Józsi!

hix.nyelv #333, Hollosi "HIX" Jozsi, Internetist >
:

> Azert picit meg furdall a kerdes, hogyan lehetett kulonbozo a neve Eszak- es
> Del-Kinaban?

Errefelé a teát kb. 500 éve ismerjük, de ezután még néhány évszázadig 
csak a felső társadalmi rétegek itala volt. Ilyen körülmények közt 
nem érvényesülnek a nyelvek természetes folyamatai: a művelségszavak 
csak akkor honosodnak meg, változnak helyi alakra igazán, amikor 
szélesebb közönség használja őket. Ez viszont már a itt Európában a 
szabályozott irodalmi nyelvek korszaka. 

Ennek ellenére a 331-es számban közölt listámban eléggé eltérő alakok 
szerepeltek: pl. az arab és a portugál [s]-sel kezd, ez utóbbi esetén 
nincs a szó végén [j], a görög és a mongol [c]-zik, a japán egyaránt 
használ [csa] és [sza] hangalakot. Sőt, a magyar "tea" szó kiejtése 
[teja], ebben csak az [e] hang egyezik meg az eredeti délkínai 
szóval. Ott a /t/ hehezetes volt -- a kínaiban a hehezetes és nem 
hehezetes hangok legalább annyira eltérnek, mint nálunk a zöngések és 
a zöngétlenek --, és nálunk még [ja] szótag is került a szó végére. 
Szintén magyar példán lehet bemutatni az irodalmi nyelvek alatti 
folyamatokat: a magyar nyelvben ui. ismert a "csája" forma is. Ez 
belső magyar fejlemény a magyar [teja] és a szláv (orosz) [csaj] 
vegyüléséből, miközben az első [a] meg is nyúlt. Vagyis, ha várnánk 
még egy-két évszázadot úgy, hogy az irodalmi nyelv egységesítő 
hatását kiküszöböljük, akkor előbb-utóbb egészen eltérő formák 
bukkanhatnának fel.

Kínán belül pedig már sokkal régebb óta és öntörvényűen alakult a szó 
hangfejlődése, ráadásul rövid időszakokat leszámítva Dél- és Észak-
Kína nyelvileg igen izolált volt egymástól, külön beszélt normatív 
nyelvvel: csak az írott nyelv kötötte őket össze. 

Azt nem tudom, hogy az északi [csa] és a déli [the] nyelvileg 
összefügg-e. De a lehetősége fennáll annak, hogy a két alak egy közös 
szóra megy vissza. A kínai nyelvtörténet korai szakaszában ui. a 
szavak nagymértékben leegyszerűsödtek, és ez a folyamat eltérő volt 
Kína különböző helyein. Elég pl. a délkínai Csang Kaj-sek mandarin-
kínai nevére gondolni: "Jiang Jieshi", magyaros átírásban: "Csiang 
Csie-si". Egy kínai etimológiai szótárban <http://www-
personal.umich.edu/~wbaxter/pdf/d001-020.pdf> azt találtam, hogy az 
északkínai "csa" szó előzménye a régi kínaiban [drä] volt (a 
szótárban ez a második "cha2" kezdetű sor). A szóvégi nyílt [ä]-ből 
északon [a] lett, de délen lehetett belőle zártabb [e], ugyanígy 
elképzelhető a szótagkezdő [dr] hangkapcsolat [th]-vá válása. (Mivel 
a kínai etimológiához nem értek, ez csak az én feltételezésem, de 
felettébb elképzelhetőnek tartom.)

Azonban nyelvi összefüggést sem kell feltétlenül feltenni. Mivel mind 
a két vidéken, régi kulturális elemről van szó, elképzelhető, hogy 
helyenként saját fejleményt használnak. Ilyesmire két adalékot 
hoznék. Az egyik a magyar "szőlő" szó, melynek török megfelelői 
'bogyó' jelentésűek: mi a szőlőműveléssel megismerkedve nem a helyi 
műveltségszót vettük át, hanem -- mivel "bogyós" gyümölcsről van szó 
-- egy más meglévő szavunkat értelmeztük át. A másik példa a tibeti. 
Keresvén a <http://www.kkbn.com/diction/diction.htm>; szótárban -- az 
északkínai "csa"-val összefüggő -- "ja" [dzsa] 'tea' jelentésű szón 
kívül ilyen jelentésben található meg pl. a "tso" [tszo] szó is a "ko 
pang tso" kifejezésben. Egy másik szótárból 
<http://snark.ptc.spbu.ru/~uwe/tibet/t.html>; kiderült, hogy a "tso" 
'illatos növény, fehér liliom', vagyis ebben az esetben a tea 
ízesítése jelentheti magát a teát. Egy másik tibeti kifejezés a teára 
a "spa ti" [szpati], ez szó szerint 'szépítő víz, bambuszvíz' 
jelentésű. Nem ritka, hogy az ilyen újabb alakok kiszorítják a régi 
szavakat.

Kedves Józsi!

hix.nyelv #333, >:

> Bocs, nem gondoltam át, hogy a Starbucks otthon még (szerencsére) nem
> közismert név. 

Hát igen, a kommunikációt akadályozó a kulturális különbségek... 
Nekem valóban a boltban való kávézáshoz még a "Stühmer" márkanév 
rögzült :-).

> De egyben egy ujabb félreértéssel gazdagitották az angol nyelvet, mert
> ugy forgalmazzák a "chai"-t, mintha egy speciális teafajta lenne. 

Ez eddig a vevők megtévesztése, de elviekben a "chai" valóban 
jelenthetne speciális teafajtát, hiszen jelölhet -- mint ahogy  a 
Google-ben keresve úgy tűnik, hogy jelöl is -- 'orosz tea'-t. A 
"Sputnik Chai", avagy "Cosmonaut Tea" pl. elég bevezetett 
'márkanévnek' tűnik, melyhez a Starbucksnak nincs köze.

A félreértéshez pedig csak a tegnap az egyik programcsatornán 
említett példát tenném hozzá: a "tulipán" nevét. Ez valami fatális 
XVI. sz.-i félreértés alapján a 'turbán'-t jelentő oszmán-török 
"tülbend ~ türban" szóról lett elnevezve, nem a növény ottani "lale" 
nevéről. 

Ilyenek megtörténnek, nem is ritkán. Az angolba szivárgó "chai" 
esetén is elmondható, két fél kell hozzá: egy kezdeményező és egy 
befogadó. Ha a közönség nem 'vevő' az új névre, akkor megreked 
terméknév szinten. Ha viszont terjed, akkor ezt végső soron az teszi 
lehetővé, hogy van rá közösségi igény. Ekkor azonban magával a nyelv 
változását mozgató erővel van dolgunk. Amit, ha kritizálunk, akkor 
egyben a jelenlegi normát is bíráljuk, mivel azt is ugyanolyan 
folymatok alakították ki.

Kedves Sandor!

hix.nyelv #333, Szakacs-Vass Sandor:

> Nem lattam viszont meg s-sel ejtendo valtozatot: a francia Chypre ilyen. 

Így van a portugálban is: "Chipre" [sipr], azonban ez nekem (a szóvégi "e" 
némasága miatt) francia átvételnek tűnik. 

Van még egy különleges alakulat, az albán "Qipro": ezt [ty]-vel [tyipro]-nak 
ejtik.

A norvégeseket kérdezném: az ottani "Kypros"-ban a "k" betű helyén nem olyan 
hangot ejtenek, mint a német 'ich-Laut'?

Sziasztok!

Takora tipusu nyelvi magnora lenne szuksegem.
Akinek van egy folosleges, az irjon maganba.

Udv:

Kosi