Sziasztok!
A mult heten keszitettem a kovetkezo finomsagot. Az eredeti recept igy
szolt: 3-4 sargarepa, liszt (mar nem is emlekszem, milyen, talan
durumbuzabol? vagy talan kukoricaliszt lehetett), es 1-2 dl kukoricaolaj.
Nos, en ezt ugy modositottam, hogy sima finomlisztet es napraforgoolajat
hasznaltam. Felszeleteltem a sargarepat, megforgattam a lisztben en
kisutottem. Nagyon finom lett, valahova ugyan elveszett a sargarepa ize,
cserebe (talan a liszttol, olajtol, sotol) chips izu lett, ropogos is, talan
egy kicsit olajosabb a kelletenel. En utolag soztam, de talan celszerubb, ha
mar a liszthez hozzakeverjuk a sot, so"t, lehet egyeb fuszereket is.
Szerintem hasonlokeppen keszulhet a burgonyachips is, amirol nem olyan regen
volt szo (tehat megforgatni lisztben).
No es a sargarepachips fogadtatasa:) Parom (felvillanyozva): nicsak, igazi
hazi chips? uuuh, es mitol ilyen piros, pirospaprika? (kozben mar eszi,
nezegeti, aztan beugrik). Jajj, sargarepa... uh, ezt beettem!
:)
Kerdezni pedig azt szeretnem, hogy egyreszt mire lehet felhasznalni az
itthon levo rengeteg Diana szeszt, illetve mit lehet kezdeni a
levestesztaval, a levesteszta celu felhasznalason kivul? Mi nem igazan
szeretjuk a levestesztat, de van belole rengeteg. A vargabeles pl. egy jo
otlet, de van esetleg valami mas lehetoseg is?
Koszonettel:
Katalin
|
A sorlimit miatt csokkentett valtozat...
> a .saghy irta:
> Viszont az eredeti kerdes, amire en nem tudomanyosan, csak a magam
kutfejebol meritve valaszoltam, az volt, hogy a NYERS tojas fogyasztasa
egeszseges-e.
Én ugyan nem élek vele,-igazán a lágytojást szeretem-de számtalan példa van
a nyers fogyasztásra is pl.majonéz,sárgaturó,turmixolt italok stb.
> mi a helyzet JELEN PILLANATBAN a koleszterollal?
Mostanság - már egyetlenként a világ országai között - csak mínálunk
riogatják a tojás koleszterinjével a korábban fölajzott és félelembe
kergetett lakosságot.
Az emésztőrendszer (és így az anyagcsere) jó működése viszont a szervezet
többirányú -igy többek között a fölös koleszterin legyürése,eliminálása -
védekezőrendszerét is jól működővé teszi, ezért különösen fontos a jó
étkezéssel támogatni e funkciókat. S mivel a tojás (még fogyasztható
mennyiségét tekintve) a leghaté-konyabban működteti az emésztőrendszert,
ráadásul számos szabad gyököt hatástalanító antioxidánst tartalmaz, ezért
másnapon-kénti fogyasztása különösen ajánlható.
Egészségesekben még az extrém nagy koleszterinbevitel sem eredményezi a
vérszint kóros emelkedését, mert a már föl nem használódott és így
fölöslegben maradó mennyiségtől megszabadítja a szervezetet az elimináció,
melynek sarkalatos pontjai: az epe(sav)termelés, az epeelfolyás és -ürülés,
valamint a széklettel való távozás.
Tehát a máj a koleszterint epesavvá alakítja át, azaz epesavvá alakulva
megszűnik, fölhasználódik a koleszterinmolekula Ez a folyamat az egyetlen
lehetséges biokémiai út az emberi, szervezetbe a koleszterin
eltávolítására. Ráadásul az epesav jelentós mennyiségű koleszterint is visz
magával a májból az epeutakba és onnan továbbkerülve a bélrendszer-be, a
széklettel nagy része végleg távozik is az emberi szervezetből. A nagymérvű
igény kielégítése után a már fölös koleszterintőd megszabadul a szerve-zet a
hatékony eltávolító mechanizmus, az elimináció révén.
A szervezetben fölöslegben maradó, s így már valóban káros koleszterin
végül lerakódik az érfalakra, beivódik sejtjeibe és érel-meszesedést okoz.
A koleszterin-anyagcsere sarkalatos pontjai:
Az ételekkel - azok tartalmától függően - változó mennyiségű koleszterin jut
a belekbe, ahonnan mintegy kétötöde szívódik föl néhány %- nyi eltéréssel:
nagy bevitel esetén kevesebb, koleszte-rinszegény étrenden több.
A 15 éven át az igencsak extrém mennyiségű, napi 25 tojást fo-gyasztó idős
férfi esetében a fölszívódás mértéke jelen-tősen, 18 %-ra csökkent [Kern,
1991], viszont koleszterint alig magukhoz vevő vegetáriánusoknál csak 45
%-os a fölszí-vódás, az átlagost evéssé meghaladó.
A fölszívódás mértékének szabályzó hatása azonban csak másodlagos: extrém
koleszterinbevitelkor a jelentősen csökkent fölszívódás ellenére viszonylag
sok koleszterin kerül a szervezetbe, több lesz a fölöslegben maradó is,
melynek eltá-volítását az eliminációs rendszer végzi.
Koleszterinszegény étrenden fokozódik a saját szintézis - hogy biztosítsa a
szükségletet -, míg a nagyobb bevitel csökkenti azt, de még így is nagy a
koleszterinkínálat, melynek föl nem használódó fölöslegétől a jól működő
elimináció szabadítja meg a szervezetet.
Hasonlatos ez a szabályozás a kádba be- és elfolyó vízhez: ha már a kád
peremén bukik át a víz és elönti a szobát, keveset segít ezen a befolyó
mennyiség (az elfogyasztott koleszterin) csökkentése, miközben a lefolyás
(az elimináció) akadá-lyozott. Ugyanakkor mindkét csapból teljes erővel
ömölhet a víz, ha szabad a lefolyás, mert a lefolyórendszer eleve na-gyobbra
méretezett (miként az egészséges szervezetben). A túlfolyó pedig a bevitel
és saját szin-tézis egymásra hatása: a csökkenő fölvétel növekvő
szintézissel, a növekvő bevitel pedig csökkenő saját termeléssel akadályozza
a szervezet túlcsordulását koleszterinnel.
Lényegében tehát a korábbihoz képest fokozott epeképződéskor és ürüléskor
normalizálódik a vérkoleszterin, azaz az élet során föllépő eliminációs
zavar felelős elsődlegesen a magas vérkolesz-terinért, leszámítva a kisszámú
örökletes meghibásodást. Erre utal a korral kimutathatóan szaporodó
eliminációs zavarok összefüggése a korral szintén növekvő
koleszterinszinttel, mely aztán tartósan csökken e zavarok kiigazításakor.
Ezért kis hatásfokúak még a túlzóan koleszterinszegény diéták is, mert
elsősorban nem a táplálékkal elfogyasztott koleszterin okozza a bajt, hanem
az elimináció zavara.
> SimakGy eloadasaban a tyuktojas szalmonellaja nem veszelyes az emberre.
> Mi volt akkor az annyira elterjedt nyari fagylaltmegezes? Netan az
olcsobban kaphato kacsatojast hasznaltak a vanilia fagyiban?
A tojás fertőzöttsége:
A megtojás folyamán nem érintkezik a tojás a kloaka falával, a környezetből
rátapadt szennyeződés tartalmaz ugyan baktériumokat, tehát a héj külső
fertőzöttségével kell csak számolni, amelynek bekerülésétől a
tojástartalomba - ép tojás esetén - nem kell tartani. Épp ezért fertőzések
kisebb mértékben vihetők át emberre tojással, mint más élelmiszerekkel.
A tyúktojásban gyakorlatilag nem található emberre veszélyes Salmonella,
mert a kaparó-baromfiak betegségei nem terjednek át az emberre.
> Felmerult bennem a SZELE'N kerdese is. A csábítóan hangzó "tanyasi"
tojáshoz a kapirgáló, csipegető, azaz a
"természetes étrenden" élő tyúkot társítjuk, s vele együtt a jobb minőségű
tojást, noha ez utóbbi már koránt sincs így. Részint mert a házi
tojástermelők is ugyanazt a tápot veszik a gazdaboltban, és túlnyomóan azzal
etetik szárnyasaikat, amit a nagyüzemi tojástermelésben is használnak,
részint pedig a tudományosan megtervezett és összeállított tápba beleteszik
mindazt, ami egyébként a természetes környezetből esetleg hiányzik (a
jódhiányos vidékeken kevesebb a tojásban lévő jód vagy hibázik
szeléntartalma ott, ahol a föld és így a gabona is híján van e fontos
nyomelemnek).
A takarmány manipulálásával elérhető a tojás nagyobb természetes
vitamintartalma is (pl. besugárzása ultraibolya fénnyel akár 2000-szerésére
növelheti a D-vitamin mennyiségét), tehát nem szintetikus vitamin
hozzáadásával, mint pl. a margarin esetében.
A tojás ásványi anyagai
A fehérje fontosabb ásványi komponensei a kén, a kálium, a nátrium,
melyeket a foszfor, kalcium és magnézium követ, míg vas csak nyomokban
található. A cink kizárólag, a vas szinte csak a sárgájában fordul elő.
Foszfort nagy mennyiségben tartalmaz a tojás, egy darab az ajánlott napi
bevitel közel egytizedét, a halhús-hoz és a tej-hez hasonlóan könnyen
hasznosuló formában.
A vas részint szervetlen kolloidális oldatban, részint fehér-jéhez kötötten
fordul elő, szinte teljes mennyisége fölszívó-dik. A tojás vasát a szervezet
sokkal jobban értékesíti, mint a húsét, így egy tojás a napi szükséglet 4-6
%-át fedezi.
A rézből viszonylag kevés található a tojásban, de ez elegendő a vas közel
tökéletes fölhasználásához.
A cink az antioxdáns szuperoxid-dizmutáz enzim részeként fontos szerepet
tölt be a szabadgyökök semlegesítésében. Bár csak az ajánlott napi bevitel
6 %-a van egy tojásban, jelentós e mennyiség, ugyanis alig jobb napi
forrásként még a húsok jönnek szóba. Nagyobb mennyiséget a máj tartalmaz, a
növényekből pedig rosszul hasznosul.
Egy tojás a napi ajánlott bevitel 4 %-át tartalmazza jódból és ennél is
kevesebbet kalciumból, magnéziumból, nátriumból és káliumból.
> Nem kellene szelenezni is?..... :-)
> Es egyaltalan, hogy is van ezekkel a nyomelemekkel?
A szelén egy igen fontos enzimnek, az antioxidáns glutation-peroxidáznak a
komponense, mely a szabadgyökök hatástalanítását nagy hatékonysággal végzi.
A talaj szeléntartalmától függ, hogy végül a növényekben és így a gabonában
is, majd ezt követően ételeinkben mennyi lesz a szelén mennyisége. Az
ugyanazon helyen csipegető tyúk egy tojása - átlagosan - 16 mikrogramnyi
szelént tartalmaz, feleannyit, mint az ott legelésző marha vagy szemezgető
pulyka 10 dkg-nyi húsa és ugyanannyit, mint az ott nőtt zabból készült
csészényi főzött zabpehely. Egyszóval: a magyar táplálkozási szokások (és az
átlagkereset) figyelembevételével a tojás fontos szelénforrásnak számít,
hiszen a borjúmáj háromszor és a tonhal ötször nagyobb szeléntartalma (10
dkg-ra vonatkoztatva) ritkán pótolja a 70 -mikrogramnyi napi szükségletet, a
gabona alapú ételek (a kenyér és a tésztafélék) pedig csak a szükséglet
harmadát fedezik
A tojás vitaminjairol egy keveset:
A tojásban szinte az összes vitamint megtaláljuk, összesen 13-at - a
C-vitamint nem -, melyek némelyikét kifejezetten nagy mennyiségben
tartalmazza, de van olyan is - ez a D! -, melynek legfontosabb hazai
forrásául szolgál (természetesen ez csak akkor mondható, ha valóban
figyelembe vesszük a magyar táplálkozási szokásokat).
Minden táplálék értékének egyik legfőbb mutatója, hogy a szervezet számára
szükséges anyagokból hányfélét és az ajánlott napi bevitel mekkora hányadát
tartalmazza. E szempontból a tojás valóságos ételcsoda, hiszen majdnem az
összes anyagot és egészen kiváló minőségben tartalmazza, ami az emberi
táplálkozáshoz szükséges, kivéve a szénhidrátot és a C vitamint. Ezért -
némi túlzással mondhatjuk, hogy - akár egyedüli ételként is megállná helyét,
szénhidráttal és rosttal körítve, C-vitaminnal kiegészítve.
S ha számos vitaminját nézzük, akkor a tojás egyedülálló és rendkívüli
jelentőségű forrása e nélkülözhetetlen anyagoknak is, melyekből a
fehérjében található nagyobb mennyiség-ben B2 vitamin és a niacin, a többi
vízoldékony mindkét fő komponensben föllelhető, míg a zsírban oldódók (A, D,
E) csak a sárgájában.
A legfontosabb közülük az a D-vitamin, mely a hagyományos magyar étkezési
szokások mellett jelentős mennyiségben található a tojásban, azaz a
természetes hazai források közül a legeslegelső.
Mint zsíroldékony vitamin csak elegendő mennyiségű epe(sav) jelenlétében
képes fölszívódni a bélbő1 és ezt követően majd a vérből a célsejthez
eljutni, amit saját hordozó közege, a tojás zsírjai - epehajtó és epeürítő
hatásuk révén -rendkívül hatékonyan elősegítenek.
Üdv. Yura Team
|