Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX NYELV 340
Copyright (C) HIX
2003-01-29
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Lakajos - osszefoglalo (mind)  40 sor     (cikkei)
2 A herceg(no) temahoz (mind)  15 sor     (cikkei)
3 Re: nemet nyelv kifugurazasa (mind)  8 sor     (cikkei)
4 Homo sincerus (mind)  12 sor     (cikkei)
5 Re: Nemcsak a (mind)  57 sor     (cikkei)
6 Re: Homo sincerus (mind)  16 sor     (cikkei)
7 Re: Nemcsak a "nem csak" (mind)  60 sor     (cikkei)
8 Re[2]: Lakajos? (mind)  16 sor     (cikkei)
9 Re: Hawaii (mind)  24 sor     (cikkei)

+ - Lakajos - osszefoglalo (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

T. Listatagok!

Köszönöm a részletes válaszokat a témában.

Röviden: a "lakájos" létezö (bár ritkán használt) szó, a jelentése 
pedig "lakájjal kapcsolatos, lakájra utaló".

Kicsit részletesebben:
1. Awender:
>>Szoba lakajjal kiado - lakajos apartman
Akkor a "lakályos és lakájos lakás" példával ráhibáztam!

2. Mártonfi A.:
>>de én inkább a 'lakájra jellemző'-t érzem természetesnek, pl. 
>>lakájos viselkedés
A régies hangzású szó engem úgy megzavart, hogy erre a 
kézenfekvö(?)[*] megoldásra nem is gondoltam (a lakáj kis- és 
nagykereskedöt magam is csak viccnek szántam).

[*] ha valaki király módjára viselkedik, azt inkább 'királyi 
viselkedésnek' mondjuk, a 'királyos'-t eröltetettnek érzem. Hogy 
ilyen megközelítésben a "lakájos" vagy "lakáji" viselkedést kellene 
inkább írni (vagy mondani), fogalmam sincs. A helyzetet csak 
bonyolítja a "lovagias viselkedés" (ami esetleg "lovagi", de 
semmiképpen "lovagos").

3. szintén Mártonfi A.: 
>>Úgy gondolom, hogy a nyelvészet legalább annyira vizsgálja a 
>>posszibiliset, mint az aktuálisat.
Ebben tökéletesen igazad van. Én viszont egy általános iskolai 
nyelvtankönyvben találtam a példát. 

4. Szakács-Vass Sándor:
>>Ez utobbi valtozat  kulonosen  erdekes  mert  a  Simonyi
>>Zsigmond helyesirasi  verseny  orszagos  szakaszabol  valo
Köszönöm a tippet, majd ellenörzöm a megadott cimeket.

Üdv,
Szegedi Ga'bor (gaborsz at tin.it, http://gszegedi.freeweb.hu)
Az elveszett kincs potolhato, de az elvesztegetett ido nem.
+ - A herceg(no) temahoz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A herceg jelentheti a királynö férjét is, pld. az Egyesült 
Királyságban. (ez a helyzet nem megfordítható, mivel a király 
felesége királyné és nem hercegnö).

A 'Bob herceg' operett filmváltozatában happy endként Tom apó udvari 
fényképész címet és ezzel hercegi rangot kapott[*], pedig nem is 
volt a királyi család tagja
[*] az egy másik kérdés, hogy valóban osztogattak-e így hercegi 
rangokat.

Mi a különbség a herceg, föherceg és nagyherceg között?

Üdv,
Szegedi Ga'bor (gaborsz at tin.it, http://gszegedi.freeweb.hu)
Az elveszett kincs potolhato, de az elvesztegetett ido nem.
+ - Re: nemet nyelv kifugurazasa (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Nyelv #339, Z. Albin
>>Móra Ferencnek van egy humoros kis írása, amiben kifigurázta a 
>>német nyelvet
Mark Twainnek is van egy ilyen irasa, "Az a fránya német nyelv" címmel. 
Letölthetö a MEK-böl.

Szegedi Ga'bor (gaborsz at tin.it, http://gszegedi.freeweb.hu)
Az elveszett kincs potolhato, de az elvesztegetett ido nem.
+ - Homo sincerus (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Jo ez a kreacio (nyelvtanilag!): homo sincerus?

Jonak jo, de... nem hasznaljak (nem hasznaltak).
Ha az oszinte emberre gondoltal, azt inkabb 
"homo apertae voluntatis" - alakban fejeztek ki, 
esetleg "homo simplicis ingenii".
Ha a sertetlen, ep emberre gondoltal, azt inkabb 
az intactus, inviolatus adja vissza jobban.
A homo sincerus-t olvasva nekem a nyilt, kendozetlen 
ember jut eszembe.

Gabor
+ - Re: Nemcsak a (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A NYELV 0339-ban irta :
>Holmi sokadrangú írásokban (szórólapok, stb.) kevésbé zavar, ha a "nemcsak
> ... hanem ... is" típusú formulában a "nemcsak"  szót külön írják, de itt
>a NYELV listán számomra sokkal zavaróbb ez a nemritkán (=gyakran)
Ne zavarjon! A magyar helyesírási szabályozásnak tulajdonképpen bakija a
nem csak és a nemcsak megkülönböztetése. Mit is mondanak a helyesírási
kézikönyvek: kötőszóként nemcsak, 'nem csupán' jelentésben nem csak.
Csakhogy az a baj, hogy a nemcsak mindig kötőszói szerepben áll (bár ha
őszinték akarunk lenni, inkább soha, de mindenesetre egységesen), és mindig
helyettesíthető "nem csupán"-nal. Ezt a dilemmát úgy szokás feloldani, hogy
nemcsak, ha ki van téve a mondatban a hanem, a de vagy közvetlenül a
nemcsak után a hogy; nem csak egyébként. Igen ám, de mi a helyzet az ilyen
mondatokkal: A kiállítást nem csak a fiúk látogatták meg. Itt nincs tehát
okunk az egybeírásra. De ha folytatjuk a mondatot: A kiállítást nemcsak a
fiúk látogatták meg, hanem a lányok is; akkor már egybe kell írnunk, holott
az első tagmondat semmilyen szempontból nem változott semmit. Ugyanolyan
anomália ez, mint hogy: elsősorban : végső soron; kétemeletes : tizenkét
emeletes : 2 emeletes -- hiszen ezek szerint az emeletes [két] hangalakú
jelzője attól függően önálló mondatrész, hogy számmal vagy betűvel írjuk
le; márpedig ez képtelenség. Mivel a nem csak egybeírására valójában semmi
ok nincs, legfeljebb hagyományos kivételként tekinthetünk rá, de leginkább
a magyar helyesírás kevés kiküszöbölendő hibáinak egyikeként. (Hasonló
problémákat vet fel a minden nap : mindennap kettősség, bár ott a döntéshez
legalább kézzelfogható fogódzó van. Ezek [mármint a nemcsak és a mindennap]
mind az értelemtükröztetés elvének túlkapásai. Nem véletlen, hogy a
nyelvhasználat az egészségesebb, a helyesírás szellemének és nem a
betűjének megfelelő alakot támogatja.)

>Ugyancsak elszomorít, hogy egyre gyakrabban fordul elő önmagukat
>szaktekintélynek tartó írók, újságírók szövegeiben is az, hogy a "sem"
>(=is nem) tagadószó helyett a "se" (=is ne) tiltószót használják.
Ne szomorkodj, inkább üsd fel bármelyik értelmező szótárat, és látni fogod,
hogy a sem-nek van se alakváltozata (igaz, nép, biz, illetve kissé biz
minősítéssel, az utóbbi szerintem ma is áll) tehát a sem kizárólag
tagadószó, míg a se tiltószó és tagadószó is egyszerre. A TESz.-nek már
1680-ból van se tagadószóra adata, tehát új fejleménynek sem tekinthető.
(De ha új fejlemény lenne, és az idestova negyvenéves szótárak se tudnának
róla [juszt is!], akkor is, miért kellene támadni egy olyan nyelvi
alakulatot [tulajdonképpen: miért kell támadni bármilyen nyelvi
alakulatot? a kérdésről ajánlom a
http://www.btk.elte.hu/delg/publications/modern_talking.html oldalon
található írásokat], amelyet széltében használ a magyar nyelvközösség?
Jómagam írásban általában a szövegritmus, illetve a megírandó szöveg
stílusa alapján szoktam választani sem és se közül, a szóbeli stratégiámat
nem ismerem.)

>Pedig csupán egy pillanatig belegondolva könnyű belátni, hogy mikor
>melyiket kell használni.
Csak hát, sose feledd: a nyelv nem logika, bár van logikája.


Üdv: Attila




nem csak""
+ - Re: Homo sincerus (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Ateista!

"HIX NYELV" > #339, :
> Jo ez a kreacio (nyelvtanilag!): homo sincerus?

Nyelvtanilag jó.

> Ha igen, lehet ezeket az embereket szincerusoknak hivni? S ami mogottuk
> van, az szincericizmus? 

A "szincerus"-ból "-izmus" képzővel "szincerizmus" képezhető, a 
"szincericizmus" pedig egy "szincerikus" alapból származik. De ezeket 
az embereket akár "kandidátus"-oknak is nevezheted (a "sincerus" és a 
"candidus" az emberi jellemre alkalmazva rokonértelműek), vagy 
"neokathar"-oknak, vagy bármi másnak. Anélkül, hogy tudnám, mit 
akarsz kifejezni vele, nem tudok segíteni.
+ - Re: Nemcsak a "nem csak" (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Károly!

HIX NYELV #339, >:

> Tisztában vagyok azzal, hogy sokak számára a fentiek kevésbé érdekesek
> (...) de talán akadnak olyanok is, akik egyetértenek velem. 

Szerintem a kettő nem függ össze: érdekesnek tarthatom az általad 
felvetett témát akkor is, ha nem értek az általad leírtakkal egyet. 
Már pedig nem értek. 

Elsősorban azért, mert a szavaidból azt veszem ki, hogy most együtt 
kellene veled keseregni a helyesírás romlásáról. Ezzel két okból nem 
értek egyet. Egyrészt, mert a téma megéri, hogy objektíven 
körüljárjuk, hogy miért is alakulhatott ki az általad felvetett 
helyzet, probléma-e ez egyáltalán, és ha igen, akkor mi a teendő (de 
erről később). Másrészt, ahogy olvasgatni szoktam pl. a nagyszüleim 
levelezését, mindig konstatálom: a családunkban a helyesírás 
színvonala nemzedékről-nemzedékre _javult_. Nem hiszem, hogy ez a 
helyzet a magyar lakosság egészére másként alakulna. Száz évvel 
ezelőtt csak az igen literáltak kaphattak nyilvánosságot, a többiek 
színvonala rejtve maradt: csak magániratok tanúskodnak róla. Mára 
viszont a populáció jelentős tömegei írhatnak nyilvánosan, ráadásul 
gyakran ilyen kissé élőbeszédre hajazó csatornán, ahol 
természetszerűleg nem olyan szintű az önlektorálás, mintha esszét 
írnánk egy periodikába. Tehát, szerintem a helyesítás romlása csak 
érzékcsalódás. 

Magához a problémához: A helyesírási szabályzat (AkH11) 135. pontja 
foglalkozik a kérdéssel. Ez az egybeírást azzal indokolja, hogy ezek 
a szavak "gyakran fordulnak elő egymás mellett", és "_nemegyszer_ új 
jelentést hordozó összetételekké forrnak össze". Figyeljünk fel a 
"nemegyszer" szóra: ez azt jelenti, hogy a jelentésváltozás -- az 
egybeírás általános szabályaitól eltérően -- itt nem szükséges 
feltétel: akkor is egybeírunk, ha a jelentés változatlan. Ezzel a 
ennek a szabálynak az intuitivitása lecsökken. 

De vizsgáljuk meg az AkH11 értelmi különbségre utaló példáit. Pl. 
"úgy tett, _mintha_ szeretné" ill. "szebb, ha nevet, _mint ha_ sír". 
Cseréljük fel a különírt és egybeírt formákat: látjuk, hogy 
értelmetlenek lettek a mondatok, így a különírt változatnak 
automatikusan az egybeírt jelentést tulajdonítjuk, ill. fordítva. 
Nincs itt tehát szó valódi jelentésváltozásról, hanem ugyanazt a 
kifejezést eltérő szerepben eltérően írjuk, kb. úgy, mintha az "író" 
szót melléknévként hosszú "í"-vel, főnévként rövid "i"-vel kellene 
írni. Ez megint csak nem az a szabály, amelyet automatikusan ki 
lehetne következtetni. 

Szóval, szerintem kettőn áll a vásár: nemcsak a tömegnek 
"kötelessége" a helyesírási szabályokat követni, hanem a 
szabályalkotónak is szükséges tekintettel lennie a nyelvhasználókra. 
Általános elv, hogy lehetőleg olyan szabályokat kell hozni, amelyek 
természetesen következnek, és törekedni kell arra, hogy minél 
kevesebb dolgot kelljen bemagolni. Így, ha a plebsz nem érez világos 
különbséget a "nemcsak" és a "nem csak" között, akkor megfontolandó 
annak a kérdésnek a felvetése, hogy szükséges-e ilyen különbséget 
tenni. Ezt ismerte fel pl. a Szlovák Tudományos Akadémia, amikor az 
1991-es helyesírási szabályzatban lehetővé tette, hogy a hasonló 
státusban lévő -- addig egybeírandó -- szlovák szavakat külön is, és 
egybe is lehessen írni.
+ - Re[2]: Lakajos? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Lista!

HIX NYELV #339, Racskó Tamás >:
> a "*lakály" szó sosem létezett 

Richtig eggyel kevesebb forrásban néztem utána a dolognak, mint 
amennyi kellett volna. 

Miután megírtam a cikket, megtaláltam az 1873-as Ballagi-féle 
szótárban a "lakály" szót 'egy vidék, hely stb. azon tulajdonsága(i), 
amely ott lakásra ösztönöznek' jelentésben. Ennek ellenére továbbra 
is az az érzésem, hogy ez a "lakályos" melléknévből való olyan 
visszaképzés, amelyet a megalkotása után egy-ketten ha használhattak, 
ekkor szótárba is belekerülhetett, de aztán gyorsan eltűnt a 
nyelvből, mintha nem is lett volna; végülis a nyelvújítás 
szolgáltatott még "néhány" ilyen szót.
+ - Re: Hawaii (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Lord Epping!

HIX NYELV #339, >:

> pahoehoe-lava (ejtsd: pahojhoj)

De csak akkor ejtsd így, ha angolul beszélsz, egyébként helyesebb a 
hawaii eredetit is jobban megközelítő [páhoehoe]. Sajnos, az amerikai 
slamposság elsinkófálta az első "a"-ról az makron (vízszintes vonás) 
ékezetet, amely a hang hosszúságát jelzi, és az nehezen kerül vissza 
rá még olyan hosszú és rövid magánhangzókat megkülönböztetni képes 
nyelvekben is mint a magyar. A másik az, hogy a mgh.-kapcsolatokban a 
hangok teljes ejtésűek, így az "oe" nem lesz [oj]. A szóról vö. 
<http://www.bartleby.com/61/33/P0013350.html>; 

> aa-lava (ejtsd magyarosan a' 

Itt megint helyesírási következetlenség van, a megfelelő hawaii szó: 
`a`á írásmódú. Ebben az esetben az aposztóf nem ékezet, hanem egy 
önálló jel, és az ún. gégezárhang jele, amely a hawaiiban önálló 
mássalhangzónak számít, az "á" pedig a a makronékezetű "a" helyett 
áll. A gégezárhang miatt különösen nem vonhatjuk össze a két 
magánhangzót (az angolok sem teszik), tehát a javasolt magyaros 
ejtése [aá]. Vö. <http://www.bartleby.com/61/11/A0001175.html>;

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS