Sziasztok!

>> Ui. 1980. januar elsejen "japan tudosok elorejelzese szerint" a
>> Gellerthegy foldrenges kovetkezteben a Dunaba csuszott, es Budapest nagy
>> resze megsemmisult. Van aki meg emlekszik ra? Kb. ugyanilyen cirkusz volt.
Emlekszem ra. Meg a TV-radio szilveszteri kabareiban is tema volt a baljoslat.
Pedig mi tortent? A kutatok foldrengeselojelzesei altalaban mellefogasok.
Sajnos. Az viszont nehezen hiheto, hogy a kutatointezeti jelentesekben
napra pontosan megadnak a foldrenges datumat. A helymegadas pontosabb lehet,
mert toresvonalak menten kell talalgatni. A Gellerthegy pedig toresvonal
menten van, mint helyszin, nem zarhato ki. Gellertheggyel kapcsolatos
remisztgetes meg regebben is volt, amire nem emlekezhetem, de Kulin Gyorgy
konyveben (mit mondanak a csillagok?) olvastam:

"1962. februar 5-en het egitest kerult a Foldrol nezve egy vonalba.
Ennek az esemenynek egyes korokben rendkivuli jelentoseget
tulajdonitottak. A egyik neves asztrologus mar 13 evvel korabban,
1949-ben rairanyitotta a figyelmet. Ahogy kozeledett a datum,
ugy szaporodtak a titokban terjesztett felelmetes hirek. Vilag-
katasztrofa kozeledik, a Fold tetemes resze elpusztul. Elsullyed
Anglia, Olaszorszag, vulkankitores szinhelye lesz a Gellerthegy,
kontinensek merulnek el, es uj szarazulatok keletkeznek. Az Urania
Csillagvizsgaloban az utolso hetekben szinte szunet nelkul csengett
a telefon. Izgatott hangokbol tudtuk meg, hogy a felelem mar kezd
panik jelleget olteni. A legfelelmetesebb az a hir volt, mely szerint
az egyiptomi piramis egyik titkos folyosojan megtalaltak az emberiseg
tortenetenek kobe vesett jeleit, es e tortenet 1962-ben megszakadt."

Nehany honap mulva hasonlo egyuttallas lesz. A mediumok nyilvan
ra fognak harapni - ez az egyik elteres az 1962-es esemenytol.
Kivancsiam varom, vajon lesznek-e elorejelzesek a Gellerthegy sorsarol. :-)
   

Udvozlettel,
Kalman

Sziasztok,

> Milyen maradando hatassal van a szines TV kepernyojere ha egy allando
> magnest teszunk ele? Sajnos megtapasztaltam, mert a gyerek kiprobalta
> es most egy zo:ld folt latszik a kepen, helyesebben csak zo:ld-fekete
> a kep azon a reszen, ahol elotte volt a magnes.

A tortenet nalunk is ugyanez volt :) Atmeneti megoldaskent, ha a magnest
ovatosan kozelited a folthoz (a kepernyo sikjara meroleges egyenes menten),
majd pedig oldaliranyban elhuzod a magnest, nalam a folt egyutt vandorolt a
magnessel. Igy egy kis probalkozassal (magnes forgatasa tobb tengely menten,
mozgatas a szelek fele) ki lehet vonszolni a foltot a keprol, el lehet tenni
a kep szelere vagy olyan hatra, hogy mar nem is latszik.
Ebbol is latszik, hogy nem vagyok szakember, ugyhogy erdeklodve varom a
szakszerubb megoldasokat...

Udvozlettel:
Peter

Sziasztok !  

KOVACS-F. Peter :

>A Curie-pontos fem eszkozoket leggyakrabban hokapcsolokban
>hasznaljak. A magneses hokapcsoloju Weller muszeresz forrasztopaka
>a legjobb pelda erre. A magnes melegedese mellett a Curie-pontos
>belso csucsvegzodes is mervado.

Ha lenne alacsonyabb homersekleten is reagalni kepes
otvozet, akkor magneskorbe iktatva,
kornyezetunk homersekletingadozasat kihasznalva
mozgo alkatresz nelkuli villamos generator mukodtetesere 
hasznalhatnank. Esetleg  napfeny es vizhutes 
ciklikus valtogatasaval is lehetne igy energiat nyerni.

( Am a vizora nelkuli hideg-melegvizes haztartasok
egy reszenel megugrana a vizfogyasztas, mikozben
a lelemenyes barkacsmesterek lazan lemondananak 
az ELMU aramarol . :)

Homersekletingadozassal mukodo motor keszitheto
gumiszalakkal is. Bizonyos gumik hohatasra 
zsugorodnak, mig lehuleskor visszanyerik eredeti
allapotukat.

Ennek forditottjakent mukodik a ho''-drot neven ismert
csoda, mely izzitaskor _elernyed_, mig huleskor
visszanyeli acelossagat.

Van tovabba egy nitinol nevu specialis huzal,
mely - nem tudom hogyan, de szinten jelentosen tagul ill.
osszehuzodik homersekletvaltozasra, es altalaban 
villannyal gerjesztett alkalmazasra ajanljak.
Ugy tudom, meglehetosen sokba kerul, pedig nem szamit
ujdonsagnak.

No es van meg sok egyeb hohatasra megvaltozo dolog.
Ott van pl. a jeg, melyet kivaloan lehet 
vizcsovek es szerelvenyek szetrepesztesere
hasznalni.  :)

Udv: zoli

T. Istvan (mgkm)!

>Most hararosan lefekszem, es kb. 6 ora mulva felkelek. A ket idopont
>(lefekves, felkeles) kozotti tavolsag a terido ido-tengelye menten kb.
>6*3,6*10^11 m lesz!!!  _Csillagaszati
>tavolsag!!!_ -Mikozben edesen alszom.
6 ora az mindig 6 ora marad. Az a tavolsag mit irsz, nem mas, mint egy
fenysebessegu hatas 6 orai tavolsaga. De Te nem alszol sohasem
fenysebesseggel. Ha vasuton, halokocsiban alszol, akkor 300-700 km teszel
csak meg ennyi ido alatt, odahaza legfeljebb annyit, amenyit odabbgurulsz
alvas kozben. Persze a sebesseg relativ, es viszonyithatod a sebesseged a
naprendszerhez, vagy a galaxishoz is, ami egesz mas eredmenyeket ad. A
lenyeg az, hogy az ido- tavolsag-egyenertek sebessegfuggo, es Te olyan
kituntetett szerepet adsz a fenysebessegnek, amely szerep egyebkent nem
kizarolagos, mivel minden mozgashoz (pontosabban minden
koordinatarendszerben mozgo objektumhoz) tartozik sebesseg. Termeszetesen
bizonyos szempontbol a fenysebesseg valoban kituntetett, hiszen ez egy olyan
veges, es maximalis hatarsebesseg, amely minden inerciarendszerbol nezve
ugyanakkora. Ebben az ertelemben valoban hasznaljak pl. a fenyevet
csillagaszati meretu tavolsagok mertekegysegekent, es az atomfizikaban az
idot is meg lehet adni fenytavolsaggal. (Megjegyzem, Benyo abrazolasaban itt
nagy elteres mutatkozik, hiszen nala a fenysebessegu mozgas vektora
vizszintes, vagyis igy a feny sebesseg abrazolasa nala vegtelennek adodna,
ami ugye nem igaz.)

>Es akkor terjunk ra az idodilatacio kerdesere.
Tegyuk fel, hogy egy urszonda kicsivel tavolabb van a Plutotol, a Foldtol 6
oranyi fenytavolsagra van. Nyilvanvalo, hogy a radio kommunikacioban 6 ora
eltolodas mutatkozik oda, es vissza. Ezt az idoeltolodast az urszonda az
odavezeto uton szedte ossze, mikozben tavolodott tolunk. Minnel tavolabb
kerult, annal nagyobb keses mutatkozik a komminikacioban. A keses merteke
ugyanakkor a tavolodas sebessegetol is fugg, ugyanis nagy sebessegnel az
urszonda sokkal jobban megszokik az utanna kuldott radioadasok elol, mint
lassabb sebessegnel. Ez kozvetlenul a radioadas frekvenciajanak
eltolodasaban jelentkezik (Doppler-effektus), de azt is lehet mondani, hogy
ez az idodilatacio. Ha az urszonda nem all meg a Pluto korzeteben, hanem
folyamatosan tavolodik, akkor az idodilatacio is allandoan noveli a
kommuinikacioban a kesest. Mihelyt az urszonda visszafordul, csokkenni fog a
kommunikacioban a keses, de a visszaerkezes utan a zaromerlegben az urszonda
oraja kevesebb idot fog mutatni, mint a foldi orak, mivel a frekvencia
eltolodas asszimetrikusan lepett fel. A TUDOMANY #800-ban reszletesebben is
targyaltam egy hasonlo peldat.

Sajnos az ido iranyara nezve sem a spec-rel. sem az alt.rel. nem allit
semmit, mivel ezekben az elmeletekben az ido iranya szimetrikus.

>A magam reszerol ennyivel beertem, az enciklopedikus fizika tudasom mar
>keves ahhoz, hogy tovabb agyaljak a kerdesen.
Ha beered az enciklopedikus tudassal, akkor miert kerdojelezed azt meg? Ha
viszont tenyleg meg akarod erteni, akkor ra fogsz jonni, hogy mi az, amit
most rosszul gondolsz el.

Udv: Takacs Feri

Sziasztok Tudosok !

> Es ilyen tisztithato legszurok sem voltak benne, hanem valahogy a
> por az aljan gyult ossze, es egy kihuzhato fiokszerusegbol lehetett
> kionteni. (Innen csak egy lepes, hogy lassan aramlo, vagy idonkent
> wc-szeruen lehuzhato viz vigye ki a szmotyit.)

Vagy meg jobb megoldas, amikor a levegot egybol a vizen keresztul fujjak at.
Se szuro se nagyfesz nem kell, csak a vizet kell idokozonkent cserelni.
Igy a nagyfesz. okozta elektroszmog sem lep fel.

bye

Mikulas

A Curie pontra kapott valaszok mostanaban arra tendalnak, hogy megiscsak
visszanyeri a magnes az eredeti magnesesseget, miutan lehul.

Ennek a valtozatnak en nagyon orulok, csak senki nem reagalt az
_energetikai_ felvetesemre:

Ha egy allando gyurumagnes berant magaba egy hengermagnest, akkor az a
tuloldalt kijon, de eredoben nem gyorsul. (Megvezeto muanyag sint kepzeljunk
el.)

(Maskeppeb foglamazva, ha egy lendkerek szelere teszek egy magnest, es a
kerek melle is teszek egyet, akkor azok neha vonzzak egymast, neha eppen
taszitjak, eredoben a lendkerek sebessege nem valtozik!)


Eddig lehet kovetni?

Ha a hengermagnes homerseklete eleve eppen csak a C. pont alatt volt, es
megoldom, hogy a szerzett mozgasi energiabol egy kicsit arra forditson, hogy
a C. pont fole emelkedjen*, akkor kirepuleskor sokkal kisebb ero fekezne ot,
es eredoben sebessegre tenne szert. Kint ujra lehul C. ala', es HA valoban
az eredeti magnessesseget nyeri vissza, akkor az egeszet ujrakezdheti.

*Ugy tunik a C. pont eleg eles, a kello delta T eleg kicsi lehet.

Marpedig igy orokmozgot lehet csinalni.
Hol a hiba?
Vagy megis letezik az orokmozgo?

> Tegnap hallottam Marx Gyorgy szajabol (Kossuth Radio, Nevjegy: 2000.01.23.
> 13:04-14:00)  hogy mereseket vegeztek csillagok altal bezart szogekkel, es
> az eredmeny azt mutatta,  hogy a kapott haromszogek szogeinek osszege nem
> 180 fok. Sajnos semmilyen tovabbi  referenciat nem adott meg, meg azt sem,
> hogy az eredmeny nagyobb, vagy kisebb mint 180 fok. Esetleg hol ilyen, hol
> olyan.

1/ ha csillagok latszo poziciojarol vol szo:
Mivel gombharomszogekrol van szo, nem is kell hogy 180 fok legyen a
belso szogek osszege. Vegyel 3 csillagot, amik egymassal cirka
90 fokot zarnak be, mindjart 270 fok lesz az osszeg...
2/ ha valodi terbeli poziciorol volt szo:
A tavolsagokat nem ismerjuk olyan pontosan, hogy ilyet megbizhatoan
ki lehessen mutatni, statisztikai modszerre vagyunk utalva. A statisztika
pedig meg a millioszor nagyobb tavolsagskalan levo galaxisokat illetoen
is azt mutatja, hogy a terunk jo kozelitessel euklideszi azaz a 180 fokos
szabaly ervenyes. (amugy ez eleg erdekes)

udv: VAti

Tamas,

Ugy egy eve en magam is elrontottam egy kicsit a kepet a szines TV-n,
raadasul kozepen. 
A mostanaban gyartott keszulekekben van egy automatikus lemagnesezo
aramkor, ami minden bekapcsolaskor mukodesbe lep (jobb monitorokon van
erre egy kulon gomb is, igy mukodes kozben is akarhanyszor
lemagnesezhetoek).
Nekem egy olcsobb Samsung Tv-t sikerult atszineznem. A fentiek szerint
ki-be kapcsolgattam ugy 20X, de tul sok valtozast nem tapasztaltam. Aztan
eszembe jutott a magnofejeknel hasznalatos lemagnesezesi eljarasok egyike.
Itt egy magnest kell lassan, egyre tagulo spiralis menten tavolitani a
lemagnesezendo targytol. Kiprobaltam es ket ilyen "spiralozas" utan
jelentosen csokkent a szinhiba, ugy egy het mulva teljesen meg is szunt.
A javaslatom: Bizz a lemagnesezo aramkorben, elobb utobb magatol el mulik.
Vagy vallald a kockazatot, hogy esetleg meg tovabb romlik a kep es
probalkozz a kezi lemagnesezessel.
Sok szerencset!
							Valkai Sandor
> -----------------------------------------------------------------------
   mailto:       
   http://www.geocities.com/s_valkai/

> Milyen maradando hatassal van a szines TV kepernyojere ha egy allando
> magnest teszunk ele? Sajnos megtapasztaltam, mert a gyerek kiprobalta
> es most egy zo:ld folt latszik a kepen, helyesebben csak zo:ld-fekete
> a kep azon a reszen, ahol elotte volt a magnes.
> 
> Mit lehetne tenni, hogy a kepernyo rendbe jojjon?

Nehany ki-be kapcsolas utan javulni fog a helyzet, de ne a
taviranyitoval, hanem a halozati kapcsoloval csinald, ilyenkor
mukodesbe lep a TV sajat lemagnesezo tekercse. Sulyosabb esetben
kulso lemagnesezore is szukseg lehet, de a turelmes kapcsolgatasok
(amiket azert ne kozvetlenul egymas utan csinalj) altalaban
segitenek.