Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1749
Copyright (C) HIX
2002-02-26
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 NGC 4622 (mind)  9 sor     (cikkei)
2 Re:kromoszomak (mind)  54 sor     (cikkei)
3 Re: Forum? (mind)  13 sor     (cikkei)
4 Re: Pucer szotyola (mind)  11 sor     (cikkei)
5 piezo (mind)  12 sor     (cikkei)
6 Re: toltes (mind)  38 sor     (cikkei)
7 ravezeto gondolatok (mind)  22 sor     (cikkei)
8 Kiserlet (mind)  4 sor     (cikkei)
9 Paramagnes, DNS, talalmanyok, terido+magneses ter (mind)  74 sor     (cikkei)
10 Re: Pucer szotyola (mind)  6 sor     (cikkei)
11 Re: relativitas (mind)  34 sor     (cikkei)
12 Cola & Pepsi? (mind)  22 sor     (cikkei)

+ - NGC 4622 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Itt van néhány referencia az NGC 4622-re.

http://nedwww.ipac.caltech.edu/level5/Rings/Rings17_1.html

Vagy ezek már ismertek?

Andras
+ - Re:kromoszomak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> =======================================================
> Felado : Takacs Ferenc
> E-mail :  [Hungary]
> Temakor: Re:kromoszomak ( 81 sor )
> Idopont: Thu Feb 21 23:53:32 CET 2002 TUDOMANY #1745
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
 ...
> Az ivarsejtek az ossejtekbol jonnek letre, egy sejtbol ket ivarsejt, es az
> ivarsejtekbe mar csak 23 kromoszoma kerul. A kromoszomaparok eloszlasa
> teljesen veletlenszeru, es gyakorlatilag mindenfele kombinacio elofordul a
> kulonbozo ivarsejtekben. Ebben a kettevalasi folyamatban csak teljes
> kromoszomak vesznek reszt, tehat a kromoszomak reszei nem cserelodnek, es
> nem valtoznak, igy ilyenkor nem keletkeznek mutans genek sem. Mivel egy
> ossejt ket ivarsejtre szakad, igy minden egyes kromoszoma felhasznalodik,
> fuggetlenul szarmazasatol. Az ivarsejtek tudtommal a tovabbiakban nem
> osztodnak, igy nem is mutalodnak. (Ha tevednek, akkor javitsatok ki.)
Egy "normal" emberi sejtben 2x23 db DNS lanc van. Jeloljuk 2n -nel, ahol
n=23. Az 1xn db DNS lanc _elvileg_ mar elegendo lenne az eloleny
tokeletes "kodolasahoz".
(1db lanc egymasnak megfelelo szekvenciaju dupla spiral.)
A kromoszomak a DNS lanc megduplazodasa utan jonnek letre, azaz ilyenkor
4x23 db DNS lanc lesz jelen (4n). A kromoszomakban 2 db egymassal azonos
DNS lanc van jelen. A lancokat feherjek veszik korul, es ezek a feherjek
a kromoszoma centromerajaban (az X koxepen) egymas mellett tartjak a ket
lancot. A 2 lanc csak a masolaskor keletkezo hibak miatt lehet eltero.
A crossing over folyaman van cserelodes a ket homolog kromoszoma kozt.
Az "os ivarsejtbol" 4 utodsejt keletkezik a meiozis osztodasai soran.
Az elso osztodas nem hasonlit a hagyomanyos oszodasra. Ilyenkor a
crossing over soran "rekombinalodott" homolog kromoszomak oszlanak szet
a ket utodsejt kozott, de ezt egybol egy masodik osztodas koveti, ami
mar a hagyomanyos osztodashoz (mitozis) hasonlit, azaz a kromoszomak a
centromeranal kettevalnak, es a sejt ellenkezo vegeibe, a ket utodsejtbe
vandorolnak. Az eredmeny 23 db DNS lanc (n), ami az ivarsejtek
egyesulese utan valik ujra 2x23 db-bá (2n).

 ...
> DE az is lehet, hogy nem
> illeszkedo bazisparok egyaltalaban nem kerulhetnek egymassal szembe a DNS
> lancon, mivel ezt nem birna ki a lanc, igy a pontmutacionak egyetlen
> lepesben kell tortennie. Ehhez azonban az eredeti bazisnak le kell
> szakadnia, es egy masikkal potlodnia.
Nehany nukleotid elterest egy hoszabb komplementer DNS szakasz
kulonosebb problema nelkul elvisel.

 ...
> A petesejtben levo mitokondriumok ezzel szemben csak az anyatol
> szarmazhatnak, mivel a him ivarsejt nem tartalmaz mitokondriumot.
Tartalmaz, mert nem tudna uszni ATP nelkul, de a mitokondriumok a farka
"toveben" talalhatoak. Viszont a ket sejt egyesulesekor a spermium
"elveszti a farkat"! :)

udv,

Gogy
+ - Re: Forum? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello!

> Volna egy kerdesem. Nem tud valaki egy csillagaszat (urkutatas stb.)
> temaju forumrol (lev. lista)? Lehetoleg magyar nyelvu, de ha nincs,

 http://www.spacedaily.com/

Ez egy kicsit teljesebb mint a space.com, tobb a tudomanyos-technikai dolog
is benne.

 Viszlat!

     Barna Janos
+ - Re: Pucer szotyola (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Szotyola pucolast apam is csinalt annak idejen amig takarmanyszaritoban
dolgozott. A napraforgomag szaritasakor egy kicsit magasabbra allitva a
homersekletet szepen kipattogott, es a beepitett rostak kivalogattak a
magot a hej kozul. Ennyi. Nem olyan bonyolult, bar a hatekonysag igy nem
tul jo (sokat pazarol), gondolom celgeppel jobb a helyzet.
 Viszlat!


     Barna Janos
+ - piezo (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Udvozlok mindenkit!

Tud valaki piezoelektromos kristalyokrol vmi komolyabb anyagot (konyvcim,
webhely, stb.)? Elsosorban magyar, de angol is johet. Sajnos most netem
nincs, igy nezelodni nem tudok, de ha van cim, a letoltest mar meg tudom
oldani.
Ugy altalaban is erdekel, de konkretabban az, hogy ugy tudom, aprobb
eszkozoknel hasznalnak ilyen alapon mukodo 'motor'-t. Szoval ezzel
kapcsolatos dolgok.

Valaszokat elore is koszonom!
Sipi
+ - Re: toltes (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

privatemil:
>>Jelentos magneses momentum akkor van, ha betoltetlen belso
>>elektronpalyakon talalhatok paratlan elektronok, vagy a
>>kulso vegyertek-elektronok kozott akad parnelkuli.

Csaba:
>A leirottak a magnesesseg megnyilvanulasahoz szukseges alapveto feltetelek.
>De hogy a rendszer mukodjon, terbeli anyagi reszecskek sugarzasara vagy
>elnyelesere van szukseg. A magneses momentum csak egy porgo elem,
>hattertomeg es sugarzas hatasara ervenyesulhet. A kerdes tehat csak a
>sugarforras, es milyensege?

Nem ertem, miert kellene sugarzas ? Ha sugarzas van, akkor 
energiaveszteseget kene tapasztalni. Ezen kivul a spinrol azt
olvastam, nem forgas, de hogy mi, az szemleletesen nem magyarazhato,
mert nincs hasonloja vagy megfeleloje a koznapi makoszkopikus vilagban 
kialakult tapasztalatainkban.

>Annyira megszokott ez a kifejezes, hogy 'toltese' van, hogy mar fel sem
>vesszuk a mibenletet. 

>Mi az a toltes? Hogy ertelmezheto? Az elektron belso
>kisugarzasa? Maga korul zsufolt keringo elemi reszecskek? Miben kulomboznek
>az ellentetes toltesek? Meretben, vagy mennyisegben? Tudjuk e identifikalni,
>azonositani anyagi mibenletuket?

A fizika is eppugy csak korulirast alkalmaz, ahogy a koznapi
tarsalgasban es gondolkodasban magunk is korulirhato fogalmak
hasznalatara kell szoritkozzunk, mert nincs abszolut fogalomalkotas.
Mi az, hogy szin ? Mi az, hogy noi ? Mi az, hogy 3 ? 
Kulonfele tulajdonsagokat, szituaciokat es azokhoz kapcsolhato 
esemenyeket, jelensegeket sorolunk fel, hogy elhataroljuk a dolgokat 
egymastol, azaz ne keverjuk oket fogalmilag. 
Hogy a fizikaban elsorban matematikai leirasra torekednek, az ereny, 
hiszen a matematika nem mas, mint egyezmenyes nyelv, csak eppen 
tomorebbek es egyertelmubbek a kifejezesek a beszelt nyelvenel.

Udv: zoli
+ - ravezeto gondolatok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Szocs !

Biztos lehetsz abban, hogy a XIX-XX szazad fordulojan meg nem tisztan
matematikai modellekkel haladtak elore, hanem egy-egy uj 
felismeres megfogalmazasa elott a gondolatkiserleteknek komoly 
szerepuk volt, mielott kimondtak a szentenciat.
Einstein pedig kulon nevezetes volt arrol, hogy a vegletekig es
szorszalhasogato modon kereste a tevedes vagy kaprazat lehetoseget
minden megallapitas elfogadasa elott, es  gondolatkiserletek sokasagat
gyartotta, meg masok bosszantasara is.
Tehat ha azokra a gondolatokra vagy kivancsi, melyek a
specrelhez vezettek, nyugodtan es turelmesen, rajzolgatva is
gondold at az utobbi hetekben itt felhozott peldakat, mert azok
bizonyosan benne voltak a pakliban.
Egyebkent Lorentz holland fizikus volt az,  aki az MM
okozta gondok feloldasat megadta, es matematikai formaba ontotte.
O azonban meg ugy velte, hogy letezik nyugvast jelento
allapota is a testeknek, csak ennek kimutatasa remenytelennek tunt, 
igy Einstein kinyilatkoztatta, kar ezzel bajlodni, es felesleges 
komplikacio lenne.

Udv: zoli
+ - Kiserlet (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tud e valaki reszleteket a jovo honapban zajlo olaszorszagi 
Michelson-Moreli gravitacios kiserletekrol?
  Allitolag a Kosuth radio a hirekben emlitett valamit rola.
     Udv. Csaba
+ - Paramagnes, DNS, talalmanyok, terido+magneses ter (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Lista!

Vegigolvasva az elmult par nap leveleit, lenne nehany megjegyzesem, 
es kerdesem:

PARAMAGNESESSEG temaban:

Valaki par napja azt irta, hogy a paramagneses anyagok nem hatnak 
kolcson magneses terrel. Ez nem igy van. Epp a paramagneses 
anyagok kolcsonhatasat a magneses terrel hasznalja ki peldaul 
az ESR (elektron spin rezonancia) keszulek. A paramagneses atomoknak 
ugyanis (definicio szerint) nullatol eltero permanens eredo magneses 
momentumuk van, ami magneses terrel kolcsonhat. A diamagneses atomok 
permanens magneses momentuma zerus ugyan, de szerintem ezek is 
kolcson tudnak hatni a magneses terrel, mert lehet indukalt magneses 
dipolnyomatekuk.

GENEK, DNS temaban:

Csak azt az egyszerre fantasztikus es trivialis tenyt emelnem ki, 
hogy milyen nagy a bennunk levo geneket alkoto DNS molekulak 
stabilitasa. (Tekintsunk el az immunrendszertol, amelyik ravasz modon 
szandekkal mutalgatja sajat magat.) Az emberben egyik generaciorol a 
masikra szavahiheto szemtenuk allitasa szerint atlag ket mutacio van, 
es a tobbi rengeteg DNS resz valtozatlan. Az, hogy a DNS-eink 
valtoznak, az csak evolucios idoskalan latszik meg. Osszehasonlitasi 
alapul egy feherje mar nehany ora alatt elromolhat. Az egyik 
"veszelyes muszakban" dolgozo feherje, amelyik a fotoszintezis soran 
az oxigent termeli pl. egy verofenyes nyari napon, atlag csak husz 
percet el, de a minden mas feherje is allando lebontas es 
ujraszintetizalodasban van.

Van egy kerdesem, amin mar regebben is toprengtem. A virusok nem 
kepesek magukat replikalni a gazdasejt nelkul.Vagyis a 
bakteriofagokat is bacik gyartjak, a bakteriofag DNS is baciban 
keszult. Hogyan lehet, hogy ez megsem metiolalt, mig a masik igen? 
Ezek szerint igazabol a megkulonboztetes nem a metiolalas szintjen 
megy, hanem mar hamarabb. Az, hogy nem metilolalt mar csak ezt a 
korabbi felismerest jelzi. Hol van ez a "felismeresi pont" ahol a 
baci raismer, hogy valami baj van es valaki eloskodik rajta? 

TALALMANYOK temaban:

A szotyola hamozas az meg hagyjan, de ha jol emlekszem, akkor 
egy huszadik szazad eleji magyar talalmany a buzaszemfelezo gep.
Gimis korom emlekei szerint es azota sem neztem utana az ertelme az, 
hogy nem kell az egesz mag ahhoz, hogy meg kikeljen a buza a magbol, 
eleg az a resz, ahonnan a csira kino. A masik vegebol meg kenyeret 
lehet sutni. Allitolag meg valami nemzetkozi dijakat is nyert a 
talalmany, de aztan nem tudom, hogy mi lett vele.

Olyan anyagokat amik kulonbozo homersekleten mas szinuek hasznalnak 
az orvosok is. Nem csak a lazmerokre gondolok, hanem a kis 
folia-lazmerohoz hasonlo anyagbol nagyobb lapokat is lehet 
kesziteni. Ezt rasimitjak a paciens testere, aztan a hidegebb es 
melegebb reszek mas szinnel rajzolodnak ki. Pl. gyuladasokat lehet 
igy megtalalni. Amugy ezek a szinuket valtoztato anyagok 
koleszterikus folyadekkristalyok. Az ilyen folyadekkristalyokban 
spiralis rendezettseg van. Ha a spiral menetemelkedese a lathato feny 
hullamhosszanak tartomanyaba esik, akkor ezek a folyadekkristalyok 
szep szinesek. Az, hogy milyen a szine, az attol fugg, hogy mekkora a 
menet emelkedese, ami homersekletfuggo. Igy aztan a homerseklet 
valtoztatasaval valtozik az ilyen termotrop folyadekkristaly szine.

TERIDO+MAGNESES TER temaban:

Az eredeti cikk: Tsagas C.G. Phys Rev. Lett. 86 (24): 5421-5424 
(2001)
A Nature 2001 Jun 12-i szamaban megjelent egy rovid magyarazat is 
hozza.

Udv mindenkinek.

Szabolcs
+ - Re: Pucer szotyola (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Valoban letezik (mar eleg regota) szotyola pucolo gep.
> Hajalo gepnek hivjak, es eleg jo hatasfokkal mukodik.

A gep letezeset en is igazolni tudom ,habar nem lattam meg eloben de a
belole kijovo termeket igen, es igen izletes volt csak ugy 10-20 -asaval
enni a szotyit :)
+ - Re: relativitas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Elsikkadt a lenyeg. A hang eseten a szamitott kulonbseget a meres igazolja.
> A feny eseten a hasonlo modon szamolt kulonbseg a valosagban nem letezik,
> nem lehet ilyen kulonbseget merni. Michelson es Morley alaposak voltak,
> kimutattak, hogy a 30 km/sec-bol kovetkezo elterest a berendezesuk latna, ha
> az letezne. De nem letezik. Ha ketelkedsz abban, hogy a kiserleti elrendezes
> eleg pontos ehhez, olvasd el az eredeti cikket. Vagy akarmelyik ujabbat,
> pontosabbat. (Gondolhatod, hanyan probaltak hibat talalni benne...)
>

Michelson es Morley kiserlet fo celja az volt hogy bizonyitsak hogy az eternek
nevezett teret kitolto anyag nem letezik. Ezt sikerult is bebizonyitaniuk :)


> > Mi az, ami  lehetseges maximalisnak mondja ki a c-t?
> Sose lattunk semmit, ami gyorsabb lett volna. Tudjuk, hogy gyorsitassal nem
> tudunk semmit aminek tomege van c fole gyorsitani, mert no a tomege mint a
> bolond. Ennyi.

Fenysebesseg az abszolut maximum. De az hogy nem lattunk gyorsabbat az nem
jelenti azt hogy nincs is. Vagyis reszben jelenti azt is. De ezt az allitast az
is alatamasztja hogy a gyartott elmeletek osszesege igy sokkal kevesebb
ellentmondasba utkozik mint az ezt megelozo elmeletek, pl Az étert feltételező
elméletek összesege. Egeszen egyszeruen, igy konnyeb megmagyarazni a vilag
mukodeset. DE ez nem azt jelenti hogy ez teljesen igy van, hanem csak anyit hog
y
a legjobb tudasunk szerint ehhez hasonloan mukodik a vilag.


>
> > Ez  Szentiras! Csak a beavatottak ertik!

Nem is. Fizikakonyvben le van irva minden, csak el kell olvasni, nem olyan
bonyolult. Olyan mint autot tervezni. Amig nem volt auto addig nehez volt, de
most hogy van mar sokkal konyebb megerteni.
+ - Cola & Pepsi? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Udv. mindenkinek!

Nemreg olvastam egy cikket, amiben azt allitotta, hogy a Colanak a ph-ja
3.4. Ez allitolag nagyon erosen savasnak szamit. Megneztem egy site-on a
ph ertekek skalazasat (mar reg volt, amikor kemia oran tanultunk errol
:-) ), ott is azt irta, hogy 3.4 erosen savas, de ugyanott irta azt is,
hogy allitolag 6.6 es 7.3 kozt van a semleges erteke. Szoval ket
kerdesem volna:
1. Tavol all tolem, hogy az erosen savas jellegu italok karos (vagy
jotekony) hatasat tanulmanyozzam (szoval reklam vagy antireklam az
Cola/Pepsi termekeknek), de attol meg szivesen megbizonyosodnek arrol,
hogy valoban 3.4 a ph-ja a Coca Colanak (Pepsi Cola), de nincs ra
lehetosegem. Csak ennyi, a szaraz adat. Ha van kemikus, aki elvegezne
egy ilyen merest (vagy mar megtette vagy olvasott errol) es kozzetenne
az eredmenyt, a velemenyet, megkoszonnem.
2. Valoban 6.6 es 7.3 ph ertekek kozt van a semlegesseg? En ugy
emlekszem, hogy valahol 5 egesz valamennyi. Fel tudna vilagositani
valaki?

Az esetleges valaszokat elore is koszonom.
Udv,
Athos.

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS