Kb. egy honapja hallottam a BBC-n, hogy kina egy kulonleges gazdasagi
ovezet kialakitasat tervezi az Eszak-Koreaval kozos hatar menten.
Nyugati cegeket akarnak odacsalogatni, kozben nagyjabol 50,000 kinait
letelepiteni. Allitolag europai jellegu torvenyek uralkodnaanak,
valasztasokat is tartanaanak, szoval mintha valami ujkeletu
Hongkongot akarnaanak letrehozni.

Mit tudni errol mostansag?

Norbert.

Szinten radio tudositasbol hamoztam ki, hogy egyesek szerint Kinaban
azert nem keszulnek fel a vallalkozok a csodre, es azert eri oket a
kelletenel is nagyobb megrazkodtataskent, mert a mediaban kizarolag
sikertorteneteket adnak elo, tehat kerulni igyekeznek annak meeg a
sejteteset is, hogy valami esetleg felresikerulhet. Ha ez tenyleg igy
van, milyen megfontolas alapjan veelik ezt a modszert megfelelonek?

Udv: Norbert.

Sziasztok!

A sok oldoklos hir kozt neha megbujik par nyulfarknyi kulturjelentes is:

Most peldaul azt hallottam, hogy Szingapurban a napokban adtak at egy
tobbszaz millio dollarert epitett muveszeti kozpontot. Anti, ti
tudtok errol valamit?

Udv:

Norbert.

Benoe:

>A banking szektor annyira nevetseges, hogy ha nem lennenek hosszu
>tavu terveink Kinaval, akkor nem is kaphattak volna WTO tagsagot.
>Persze nyugtaval dicserjuk a napot: meg meg fogjak inni ennek az
>elhamarkodott, eretlen belepest a WTO-ba. Ugyanis ezzel keveske
>jogot, es temerdek hazifeladatot kaptak. Most par evtizedig ellesznek
>azzal, hogy a tobbi WTO tagorszaghoz felzarkozzanak. Mivel benn
>vannak, igy konnyebb oket egzeciroztatni. Ugyanis, ha nem csinaljak
>meg a hazifeladatokat, amit a WTO ad nekik, akkor ugyanazzal a
>mozdulattal, amivel beengedtuk oket az ajton, ki is tudjuk oket onnan
>tessekelni.

Azert alljunk csak meg itt egy percre. Eloszor is, a WTO nem jogi, hanem 
kereskedelmi szervezet. Feladata a "fair competiton", a szabadABB 
kereskedelem elosegitese, tehat nem a szabad kereskedelem minden aron! 
Masodszor, a WTO dispute settlement mechanizmusa is csak ajanlast tehet, a 
vitas felek ellen-vedovamokat vezethetnek be a WTO rabolintasaval, ha 
akarnak. De semmire nem kotelezheti a WTO egyik tagjat sem. Sot, ha az o 
ajanlasa ellenere a vitas felek maskent egyeznek meg, akkor az prioritast 
elvez. Vegul, minden dontest konszenzussal hoznak, tehat a WTO nem ugy 
muxik, hogy akkor 10-bol 6 "kiszavazta" Kinat.

Valo igaz, hogy Kina nem csak azert lett WTO tag, mert bekonyorogte magat az 
elit koze. Mindenki masnak is erdeke fuzodik ahoz, hogy Kina a szervezet 
tagja legyen. Ezt jol latod, es en sem reszletezem. De arrol vitatkoznek, 
hogy Kina eretlen-e meg a tagsagra. Valoban itt is a short term pain, long 
term gain elve fog ervenyesulni, mint pl Magyarorszag EU csatlakozasanal is. 
De velemenyem szerint Kina nem fog elhasalni, ahogy azt te sugalltad, mert 
van meg kb 5-10 eve arra, hogy gatyaba razza gazdasagat. A problemakat mar 
most felismeri, tehat innen kezdve szerintem nem lesz pofara eses, mint az 
azsiai penzugyi valsag eseteben, amikor sokan nem ismertek fel, hogy tobb 
szektorban is lufit fujnak, es meg manapsag is ennek a hibanak a terheit 
nyogik. Kinaban viszont, ezzel ellentetben, egyre inkabb azt latom, hogy 
igenis a produktiv szektorokba folyik az FDI. Sokkal jobbak a 
termelekenysegi (igy mondjak a productivity-t magyarul??) mutatoi, mint a 
delkelet-azsiai orszagoknak, es nem veletlen, hogy legtobb ceg kelet-europa 
es del-ameriak helyett inkabb kinaba telepiti at gyarat.

Meg mielott nagyon elkanyarodnek, vissza a WTO-hoz. Nem a felzarkozas a 
lenyeg, hanem a tagorszagok kozotti liberalis kereskedelem elosegitese. Igy 
persze elosegitodik a fenntarthato fejlodes is, mindenki szamara. Nem is 
ertem mirol beszelsz Benoe, amikor felzarkozast emlegetsz. Felzarkozasrol 
lehet beszelni pl EU es Magyarorszag kapcsan, mivel az EU gazdasagilag azert 
viszonylag homogen (persze a mediterran terseg valamivel elmaradottabb, de a 
kulonbseg kisebb, mint EU atlag - Magyarorszag viszonylataban) Viszont a WTO 
tagjai kulonfele fejlettsegi fokon allo orszagok. Tehat szerintem nincs sok 
ertelme a felzarkozas kenyszererol beszelni jelen esetben. Nem ez a lenyeg. 
Egreciroztatas persze, hogy lesz, igy legalabb szabott keretek kozt tudjak 
Kinat, nem tehet meg barmit. De amint mondtam, a WTO-nak nincs meg a jogi 
alapja, hogy kulonosebben fellepjen a renitensek ellen.

udv:
vera

_________________________________________________________________
Join the world’s largest e-mail service with MSN Hotmail. 
http://www.hotmail.com

Benoe!
Irod: "Ketfajta tevekenysegben merul ki a kinai penzgazdalkodas: 1)
Eszeveszett, korrupt penzszoras, mutassuk meg a vilagnak lepteku
megalomanias, korrup projectek, tobbszazmillios nagysagrendben, es 2)
Eszeveszett sporolas, azaz fillereken valo feloras szoszmotoles."
Az altalad leirt peldahoz en is tudok csatlakozni egy szemelyes
elmennyel. Az (immar volt) cegem fonoke amerikai kozponttal letrehozta a
ceget. Miutan ismeros befektetoktol sikerult 38 (!) millio dollart
osszeszedni, vasarolt cegeket Angliaban, irodat nyitott Szingapurban,
felvett egy csomo embert (volt tobb mint 150 ember is a cegnel), es esz
nelkul fejlesztett mindenfele szoftvert a ceg, de be nem fejeztek egyet
sem. Termek nelkul is is szorta a ceg a penzt marketingre, most is ott
all a raktarban tobb ezer gegemikrofon, amelyek egy felig elkeszult
termek kiegeszitojekent szolgaltak volna. Az egyik Comdexre a
koltsegvetes 1 millio USD volt, pedig semmi keresnivaloja sem volt a
cegnek ott. Miutan ertelmes termek kifejleszteseig nem jutott el a ceg,
elkezdett fogyni a tartalek, jott a leepites. Eloszor az amerikai iroda
szunt meg, azutan Angliaban jott a cegosszevonas, majd Magyarorszagon
esett a letszam 70 fo ala, es csokkentettek a fizeteseket. Kesobb
megszunt a szingapuri iroda, vegul lenyegeben felszamoltak a ceget:
jelenleg 6 fo van allasban Pesten, de ezek is csak a felmondasukat
varjak.
Ja, majd elfelejtettem, a fonok magyar, az USA-ban el 20 eve, Kinahoz
annyi koze van, hogy szingapuri befektetok vannak a ceg mogott. De akar
nezz korul a 90-es evek vegenek amerikai dotcom cegei kozott. A helyzet
azonos: csomo penz -> eszetlen koltekezes, penzhiany -> eszetlen
kapkodas.
Nem biztos, hogy ez pusztan kinai sajatossag.
Levente

Guczo,

(Elotte: ki a szegeny/gazdag?)

>Arra, aki annak latszik.
>Tenyleg.

Teny, hogy a kinainak a kulsoseg a fontos, a belso ertekekkel nem
torodnek. De neha itt is meglepett engem par egyed... Pl nagyon
szegenynek latszik, egyszeru ruhaban, rossz fogakkal, koszosan,
kopkodik es nem tud angolul. De erdekes modon tele van penzzel :-)
Van ilyenre is pelda. Aztan olyan, aki szepen feloltozik egy
interview-ra, az oltonyerol elfelejti levagni az arcedulat (es az
ujjarol a cetlit), a frissen vasarolt inget nem vasalja ki, latszik
rajta, hogy most vette ki a dobozbol, es az uj cipoje is tori a
sarkat, lassan es ovatosan lepked benne.

A nevjegyen lehazudja az eget, elmondasa szerint o az Atyauristen,
mindenkit szemelyesen ismer egesz Jiang papaig, o lenne maga a
megnemertett Messias. Aztan amikor elmondod neki, mirol lenne szo,
olyan kerdesei vannak, hogy jobb lett volna, ha csendben maradt
volna. Es kis background search utan kiderul, hogy nem penze, hanem
TARTOZASAI vannak. Meg az is kiderult, hogy nem hires, hanem hirhedt.
Es valoban mindenki ismeri, de azert, mert korozik.

Szoval nagy az Isten allatkertje Kinaban, nagyon figyelmesen kell itt
eldegelni, nem lehet felgozzel elnavigalni. Eberseg, mindig resen
kell lenni, minden mosoly mogott erdeket kell szimatolni.

Ez az, ami miatt egyreszt butabb, alsobbrendu "kulturanak" tekintem
(egyszeruen nem gondolkoznak elore elegendo melysegben, rovidlatoak)
az azsiait (es itt lehet altalanositani, mert a japan is begubozik
mint a sundiszno vagy a teknoc, ahelyett, hogy gondolkodna es lepne,
last Hiroshima... Epp tegnap neztem egy kanadai-japan filmet, a cime
Hiroshima, es a ket atom ledobasanak a preciz, percre pontos
tortenetet mutatta megfilmesitve. Hatborzongato volt nezni, mert
felig dokumentumfilm volt, azaz eredeti, korabeli archive felvetelek
is voltak benne, es bizony embertelen, milyen pusztitast tud vegezni
az atombomba. De megsporolhattak volna, ha nem guboznak be es nem
fanatikusan vedekeznek a vegkifejletik. Aki egy kicsit is elore tud
gondolkozni, az megsporolhatta volna a tragediat a nepenek.

Na mindegy, ugyanezt a strucc, sun es teknos politikat uzi Kina is,
hisz vegulis 70%-ban ugyanaz a ver folyik az ereikben (ezt meg egy
masik, Discovery Channel programban lattam, ahol japan tudosok
kutattak a japan nep genetikai allomanyat, es kiderult, hogy 70%-ban
kinaiak ok is). Eleg nagy hulyeseg, mert egy oteves holland kiskolok
elobbre tud gondolkozni, es odamegy anyukahoz, es bevallja, hogy
tegnap ellopott egy cukorkat, mert tudja, hogy titkolozassal,
ugyeskedessel, hazudozassal, stb csak rovidtavu elonyokre tehet
szert.

Guczo, amugy a meglatasod a kinai agressziot tekintve az enyemmel
megegyezo. En sem latok semmilyen konkret fenyegetest Kina reszerol.
Kina sosem probalta uralni a vilagot a tortenelemben, most sem fogja.
De, ha lenne is ilyen almaik, hat max remalom lenne nekik, szep nagy
parkolot varazsolnank ebbol az amugy nehol festoien szep orszagbol.
Szoval szerintem tudjak ok, legbelul, hogy kenyszerzubbonybol
kukorekolnak.

Re penzugy, mivel azt is tanitom, elsokezbol van tapasztalatom, hogy
agyilag hogy allnak hozza a kerdeshez. A cikk ugyan kicsit tulzoan
fogalmaz, de ratapint a lenyegre: a bankok bizalmi rendszerek. Es
amig a vezetok es vezetettek kozotti viszony autokratikus, nem tudunk
bizalomrol beszelni. Azaz, a nyugati vilagban mindket oldalrol
bizalom tartja fenn a bankokat: az ugyfel megbizik a bank helyes
donteseiben es pragmatizmusaban, a bank pedig megbizik az ugyfel
racionalis hozzaallasaban (mondjuk inkabb statisztikat hivunk itt is
segitsegul, tehat vegulis nem bizalom, hanem egyszeru szamitas az
alapja, de kell hozza egy egeszen kicsike pszichologia is, mivel az
1% esely lehet 90% is panikhelyzetben).

Ez Kinaban annyiban mas, hogy mivel az ugyfel nem latja at a banki
tevekenysegek 90%-at, csak annyit lat, hogy beteszi a kartyajat az
ATM-be, es neha kijon belole annyi penz, amennyit akar, es neha meg
beszippantja a kartyajat, es anyazhat napokon keresztul, mig
visszakapja. Es neha meg visszakapja a kartyat, es nem kap penzt,
pedig lenne elegendo a szamlajan.

Hollandiaban kb egyszer fordulhatna ilyen elo, a bankot masnap
bezarnak. Itt Kinaban a kinai ugyfel csak legyint es taxizik a masik
automatahoz, ahol ugyanaz van, ott sem kap penzt. Es mondjuk a
hetedikre mazlija volt, ott eppen van eleg cash a register-ben. De
elkoltott 100 yuant taxira, pedig csak 200 yuant akart kivenni. Arrol
nem is beszelve, hogy ha atmegy egy masik varosba, ott mar szinte
semmi eselye, hogy penzt lasson a szamlajarol, mert neha megszakad a
kapcsolat.

Ezert is javaslom mindenkinek, hogy tartsa a penzet cash-ben es
otthon/irodaban, egy safe-ben. Es ezert is lehet ezeket a behemot,
tobbtonnas safe-eket itt mindenhol kapni. Ciki, de itt tart Kina
jelenlegi bankrendszere.

Es akkor meg csak semmi masrol nem beszeltunk, csak az individual
savings-rol, es ez a banking sector-nak (fejlett orszagokban) kb a
10%-a, a 90% az non-cash.

Konyhanyelvre leforditva a cikket: arrol van szo, hogy 1) a kinai
bankok tobbet helyeztek ki (tobbet koltottek), mint amennyi penzuk
van. Ez onmagaban nem baj, ez normalis, minden bank igy mukodik, a
kerdes csak az, hogy mennyivel rovidebb a takaro. Normalis bankoknal
ez 5-15% kozott mozog, Kinaban 50%! Itt is, mint mindenben, csak a
szelsosegeket ismerik, aztan majd csodalkoznak, amikor seggre esnek.
2) Az allam probalja oket megmenteni, de az iro szerint ez rizikos
(es tenyleg az). Ugyanis ha minden jol megy, lassu halallal hal meg a
tulkoltekezos bankrendszer, rosszabb esetben pedig szivrohamot kap
(pl valaki elterjeszt egy valos vagy remhirt (mindegy), hogy nincs a
kiralyon ruha (azaz nincs a bankban annyi penz, mint amennyi
tartozasuk van), es a kinai szeret panikszeruen reagalni, mind
egyszerre probalnak penzt kivenni, es forradalomhoz vezet, ha a fele
hoppon marad).

Na, ennyit probal mondani a cikk penzugyi nyelven, es sajnos IGAZ,
amit mond.

Az ellenvelemeny, amit idez, az vegulis semmi mas, mint annak a
hangoztatasa, hogy a kinai allam itt mindenhato, azaz ha ilyen
panikhangulat keletkezne, azt fegyverrel vagy penznyomtatassal le
tudna kezelni. Ez nyilvanvalo, de ez csak tuneti kezeles lenne. A
fegyveres megoldas Kinat megint elszigetelne a civilizalt vilagtol,
megint a barbarok taboraba tartozna, a penznyomtatos ovodas megoldas
pedig akkor merteku inflaciohoz vezetne, hogy kisebb bajbol csak
nagyobbat csinalna.

Hat ennyi. Valoban kritikus a helyzet. De vegulis ez is csak HK
malmara hajtja a vizet, ugyanis a HK-i bankok szerencsere meg mindig
solvent-ek, es akinek csak esze van Kinaban, az mind itt tartja a
penzet. En legalabbis nagyon keves olyan kamikaze cegrol tudok, akik
(elegge viccesen) csak kinai bankon keresztul intezik a penzugyeiket.
Nem is josolok nekik nagy jovot, mert csak addig tudnak uzletelni,
ameddig nem akarnak KIVENNI arrol a bankszamlarol :-)

re ezoterikus csakrak es egyeb bizbasz: Guczoval egyetertek, en is
csak megmosolyogni tudom ezt a nagy lelkesedest feher ember reszerol.
Kicsit ciki, ugy nez ki, nem mindenkire igaz az sem, amit en probalok
itt altalanositani, miszerint a feher ember attol jobb, hogy kepes
racionalisan gondolkodni. Ugy nez ki, sokak feladtak, es visszaternek
a misztikumhoz, hat eleg szomoru, de ha ettol boldogok, akkor
zsolozsmazzanak, kenegessenek es igyanak kigyofu-esszenciakat.

Sandor:

Igen, sajnos amiket itt helyben tapasztalunk, nem vetithetok ki
Kinara teljesen, hiszen hatalmas a kulonbseg a fejlett Del es a tobbi
tartomany kozott. Vegulis ami itt van most, az az eszakabbi
tartomanyok jovoje, az itt bevalt modellek mennek fel kesobb eszakra
is. Tehat valamilyen szempontbol reprezentans: a jovoben ami
problemak itt megjelennek, meg fognak jelenni eszakabbra is (meg meg
masok is).

Benoe
HK

Guczo irta:
> Engem egyszeruen elkepesztett iden nyaron, hogy kedvenc konyvesboltomba
> beterve tiz negyzetmeter ezoterikaval foglalkozo "szakkonyv" fogadott
> rogton az ajtoval szemben, ennek jo haromnegyede mindenfele keleti
> izerol. Lehet hogy vannak ezek kozt szinvonalas irasok is, de ez a
> domping engem inkabb taszitott.

Nyari rovid "villamlatogatasom" soran en is megfordultam par videki
konyvesboltban es hasonlo erzes fogott el. Ket polcnyi Indiarol,
Kinarol szolo konyv, kinai irok magyarra forditott muvei, szines
fenykepekkel tuzdelt utikonyvek. Ezoterika, keleti gyogymodok,
filozofia egy kulon konyvespolcot foglalt el. Ezzel szemben Kundera
Bucsukeringojet sehol nem talaltam, akarcsak Mero Laszlo
eszmefuttatasait. 

Igy a legujabb magyar Nobel dij tukreben talan szegyen ilyet irni, de
en peldaul Kertesz Imrerol es irasairol korabban nem is hallottam.

Egyebkent egy kis sztori az itteni fogadtatasrol. Latom a kolleganom
elott a nyitott ujsag lapjarol Kertesz ur mosolyog rank. A cikkre
bokve kerdeztem, hogy azt ott olvasta-e. Ranezett, gyorsan atfutott
rajta, majd az osszes megjegyzese annyi volt, hogy nem is nez ki 72
evesnek, biztos a kalap miatt. 
Arra is kivancsi lennek, a kinai kollegaim kozul hanyan tudjak ki
kapta az irodalmi Nobelt 2000-ben.
Mellesleg olvasta valaki kozuletek azt a konyvet, Gao XingJian Nobel
dijas muvet? En lelkesen belekezdtem, de 80 oldal utan nem volt erom
folytatni, annyira unalmas, szamomra semmit mondo volt. Ha valaki
vegigszenvedte es erdekesnek talalta, mondjuk a 120-ik oldaltol, akkor
talan ujra nekigyurkozom.

Szingapurban pedig atadtak az uj Nemzeti Szinhazat, vagy annak
szerepet betolto kulturalis kozpontot az Esplanade-et. A helyiek altal
talaloan csak duriannak becezett epulet a varos uj disze es varhatoan
a terseg kulturalis kozpontja lesz. Azert jo szokas szerint ebbe is
szorult hely egy kis bevasarlokozpontnak es nehany etetonek.
http://www.esplanade.com/

Anti
www.azsia.net/kanti