Szia Egon!

Nincs nálam a bölcsek köve, nem a tutit írtam le, csak egy véleményt,

ami mögött kb. 25 év állt.

Nincs értelme az előokoskodásnak, és nem is feltétlen csak a 

technológia "haladása" miatt, hanem te magad is változol vele! 

Gondolj bele, ha az első géped még ma is működne 

(pl: a cégnél még mindig 486sx a blokkoló gép)

de neked az már akkor sem felelne meg a mai igényeidnek!!!!

Hiszen az akkor használt szoftverek ma is futhatnának, de senkinek sem

kellenek ma már. Te hasznát tudnád venni egy 386-osnak msdossal???

És tíz év múlva mik lesznek a szoftver igényeid, és azok megfelelő 

sebességű futtatásához milyen gép kell majd? Erre akarsz most felkészülni?

Lehet hogy egy mostani szuperszámítógépet kellene venned, akkora lesz

a számítási kapacitása a tíz év múlva a mobilodnak.

Ezért tanácsolom én: mérd fel jól a feladatot, amire használni szeretnéd,

mert ez egy szerszám, amit a feladathoz kell venni.

Na annak megfelelőt válassz, és ha van rá pénzed és nem sajnálod rá,

hát vegyél annál 2x erősebbet. Akkor egy darabig elleszel vele. 

Ha minőségi a cucc, talán meg is éri. Szerintem ennyit tehetsz.

Sanyi

Szia Egon!
> QR kódra én is gondoltam, de csak párezer karaktert tud tárolni 
> gyakorlatilag (Wikipedia leírja mennyit). 

Az lehet, de milyen piciben lehet még felismerhetően kinyomtatni?

És akkor hány férne el belőle egy A4-en?


> Ha vigyáznak egy nyomtatott lapra és helyesen tárolják, sokkal tovább 
> megmarad mint adathordozón lévő adat, ha azt nem mentik és archiválják

Ez így nem fer azért, mert a papírhoz hozzá teszed hogy ha. 

akkor az adattárolásnál meg az a ha. ugyanúgy!

Szerintem lehet papírt is, meg adatot is jól/rosszul tárolni. Ha jól tudom

csak nincsenek meg Mózes kőtáblái sem, az pedig már tényleg időtálló 

hordozóra vésték :-)

 
> Ilyen szempontból sajnos papír-alapú könyvek is tartósabbak. 

Ha arra gondolsz, hogy vannak papírok régebben mint adattárolók, az nyilván
igaz.

És mennyi papír veszett, égett, ázott el évezred alatt, arról meg ugye 
nem
tudunk,

hiszen elvesztek. Ebből talán téves lehet a következtetésed, miszerint 
a
papír

tartósabb lenne, én csak erre utaltam. Elektronikus adathordozók nincsenek

olyan régóta, mint papírok, de ez nem feltétlen jelenti, hogy akkor azok

kevésbé tartósak lennének. Ha nem dobom ki, vélhetően ma is meglenne az 
első

programom lyukkártyán, a sokadik meg magnókazettán, de ebből akkor sem 

következik, hogy így tárolnám ma már az adataim. 


> Egyébként, mint laikust érdekelnek ilyen megoldások, valamint, ha nagyon 
> fontos információt kellene kis helyen tárolni. 

Ebben én műellentmondást látok, hiszen ha valami valóban nagyon fontos 

információt kívánnék tárolni szinte teljesen lényegtelen lenne mekkora 
a

helyigénye! Úgysem ez döntene, hiszen tárolnom kellene. 

Ezért épülnek irattárak, adattárak. És ott nem a méret az elsődleges
preferencia,

hanem a feladat, és az arra való alkalmasság. 

És igen, ennek lehet akár meghökkentően magas költsége is, sőt, foglalkozni
is

kell vele a jövőben, de hát fontos, ez volt a kiinduló pontod, nem?

Akárcsak a másik témánkban, megfelelő szerszámot a feladathoz, elektronikus

adattömeg tárolására arra megfelelően megválasztott eszközt javasolnék.

(ui: és szerintem ez nem a papír)

Sanyi

Szia István!
> >Vagy nem is tudtad, hogy a google szűri mit mutat neked találatként? 
> Mar elég régóta az a nagy helyzet van, hogy a NET-en akkora az információ 
> halmaz, hogy egyszerűen képtelenség azt záros időn belül indexelni /
felmérni, 
> nincs az a szuperszámítógép, kereső, amelyik teljes körűen képes lenne 

Hm, ebben biztos vagy? 

Csak azért kérdezem, mert eddig azt gondoltam, (hangsúlyozom gondoltam!)

hogy az óriás G pont ezt csinálja! Végtére is ez a dolga (lenne)?
> A Google még tetézi ezt azzal, 
> hogy elől azt mutatja, aki fizet azért, hogy előre kerüljön, 

Á, már nem csak ezt csinálja, tartalom szűrést is csinál, vagyis ami
szerinte helytelen,

az bizony meg sem jelenik találatban! Sőt, ha nem tud beazonosítani ki
vagyok, még

csak el sem indul! Ez szerintem messze túl mutat egy kereső funkcióján, 

és erre is van energiája.

> hogy a net nagy része mindig rejtve marad. Nincs olyan kereső, 
> amelyik mindent meg tudna mutatni. 
Én úgy érzem Google tudná, ha akarná, de ezt tényleg csak érzem.

Meg azt is, hogy a publikus ip-ket szisztematikusan végigjárva 80-as porton 

válaszoló gépeket számbavéve igen hamar születne egy indexelendő lista,

(és akkor már nem maradna rejtve), innentől már a tartalom indexelés

a nagyobb falat, de ott is jó algoritmusokkal dolgozó G.. ezzel meg tudna
birkózni.

De mint írtam, ezt csak érzem. ami mit sem ér.

Sanyi

>Hosszabb táv: lehetőleg 7-10 év.
>Jártam én már úgy, hogy gépbe nehezen kaptam IDE-s winchester-t, SATA
>meg már nem volt rajta.

Lehet kapni SATA-IDE átalakító adaptert még ma is, amivel SATA
merevlemezt rá lehet kötni akármilyen régi gépre, feltéve,
hogy a BIOS támogatja az LBA-t, akár teljes mérete is használható.

>DDR2 RAM elmondhatatlanul drága lett volna, évekkel ezelőtt következett
>be a DDR2-DDR3 váltás...

A memóriák ára eléggé hullámzik, az igaz, de használt piacon azért
előfordulnak baráti árak.

>Nagyon megmaradt bennem (és 2007 körül gyakran írtak is róla), hogy pl.
>ha vesz valaki gépet és 2 év múlva elromlik az alaplap, nem biztos, hogy
>a processzor (vagy akár a RAM modulok) jók lesznek bele...

Használt piacon mai napig kaphatók S478 procik is. és DDR memóriák is.

>Harmincas korosztály vagyok, nekem olyan 10 év a hosszabb táv.
>Persze sokan "megnyugtatnak", hogy örüljek, ha egyáltalán 3 évig
>elmennek a gépek, minden a "tervezett elavulás" jegyében van
>megkonstruálva,

Azért a jobb alaplapok elég sokáig élnek. ( 775-ös / DDR2 korban
keletkeztek a "jobb" alaplapok)

>biztosan az sem a véletlenek pajkos játéka, hogy a hűtő
>köré vannak forrasztva a kondenzátorok

Bizony nem, nagyon szigorú méretezéseket kell betartani,
nem mindegy milyen "távol" van egy kondi az aktív elemtől

>(kíváncsi lennék van -e 105C hibatűrésük), szépen felpúposodnak és már
>garantált is a hibás működés.

Ha arra gondolsz, a CPU fűti a kondikat, hát nem, annyira nem lehet forró.
A kondik felpúposodnak még a külső tápban is, ahol nincs CPU,
de pár száz Ft-ba került új kondi, oszt csavarhúzó, forrasztó páka, csere.
(Most a monitorom tápjáról beszélek, abban cseréltem ki kettő kondit
és egyből szépen működött újra)

Amúgy már az 775-ös alaplapoknál áttértek ennél sokkal komolyabb
kondikra, azokra 6 év garit vállalnak a gyártók, de 12-t biztos mennek.

>Mindig úgy tűnhet, hogy kicsit (nagyon?) óvatos vagyok, vagy okoskodok.
>Régen elhittem a "hozzáértőknek" a sok butaságot, amikor csak úgy mentem
>be boltba, hogy "egy nagyon gyors, ma korszerű gépet szeretnék", kaptam
>egy "szupergyors" celeront...

Valószínűleg bele kellett férni adott keretbe, nem?

>2007 körül vettem egy gépet, akkoriban rendkívül gyorsnak számított a
>processzor, gyorsabbat nem akartam venni, pár évvel később alig tudtam
>netezni...
>Alaplap elromlott, a piacon nem volt már olyan foglalatú alaplap ezért
>ki kellett dobni az egészet.

Milyen alaplap volt az?

>Én csak azért okoskodtam, mert nem szeretnék évente gépet venni,
>valamint én nem vagyok az a típus, aki rendszeresen figyeli a piacot
>miután megvett egy újabb gépet és havonta adja el és veszi az új
>alkatrészeket, hogy "minden folyamatosan cserélődjön" így "mindig jó
>gépe lesz".
>Lehet tényleg sehova se vezet ezzel foglalkozni mert "nem tudom
>elkerülni a kellemetlenségeket".

Elég kellemetlen, amikor elromlik valami, és másikat kell venni, igen.
Ez bármilyen gép esetében igaz. Én már elég régóta azt csinálom,
hogy időnként veszek alaplapot, procit, memóriát, ami vagy cserealkatrész
lesz, vagy később eladom. Ha azt szeretnéd, hogy a régi gépedbe
mindig kapható legyen a boltban alkatrész, hát ilyen sohasem volt.
Bontókba kell benézni ezekért, Vaterát kell böngészni.
Mint írtam eléggé sietősen előző levelemben, talán nem sikerült
eléggé jól fogalmaznom emiatt, most állt le egy 2005 óta használt
gépem, de még most is át tudom rakni minden alkatrészét egy másik,
dobozban tárolt alaplapba, amit évekkel ezelőtt vettem a Vaterán,
pontosan ilyen céllal.
De, bármennyire is az akkori kor csúcsát jelentik ezek alkatrészek
(leggyorsabb memória, annyi méretben, amit az alaplap támogat,
csúcs DX10-es videokártya, amivel minden DX 9-es játék jól fut,
//nem használtam W7-el, DX10-ről nem tudok referálni//
és HD videókat a proci terhelése nélkül játszik, stb.), ez akkor
is egy régi gép lesz, egy csomó dolgot nem tud, nem támogat
csak 32 bites rendszereket, kicsit lassúcska stb.

Van S775-ös gépem is (E8400-as proci, 8 GB DDR2). Ez is már elég
réginek számít manapság, viszont mindent tud, amit egy mai korszerű
gépnek tudnia kell. Igen, egy Core i5 /i7 proci többet tud, de ez csak
nagyon hosszú és intenzív számítási folyamatoknál zavaró. Kb. amit
ez a gép 45 perc alatt kódol le, az i5 15 perc alatt megoldja.
Na bumm. Amúgy azért szeretem ezt a gépet, mert keveset fogyaszt.
(Utálom az 1 kilowattos rendszereket)
Egyébként tervezem, hogy teszek bele moddolt Xeont, ettől aztán
megugrik a számítási teljesítmény, de a fogyasztása is.
Keveset használok i3-as gépet is, azt sem érzem sokkal
gyorsabbnak ennél. (Dedikált videokártyával)

Melóban vannak i5 / i7 gépek, amiknek nincs külső videokártyájuk,
SSD-vel, és mindennaposak a fagyások, képernyő elsötétülések,
lassulások...Utálom. (A W10-et is)

Én azt mondanám, vásárolj össze pl. Vaterán alaplapot, procit,
miegyebet, ha egy i3-as elegendő neked. Mivel kevesebbet
költesz így, tudsz másik alaplapot is venni. Persze, nagyon meg
kell nézni, kitől vásárolsz, de a többséggel nincs nagy gáz, és vannak
boltok is, amik ott árulnak, csomagolás sérült/ kifutó cuccokat,
amire valamiféle garit is vállalnak.(Amúgy Vatera is ad 100000 Ft-ig garit)
Az alaplapnál fontos, hogy ne nagy színes kondik (zöld/kék/fekete)
legyenek rajta, hanem alacsony, alu házasak. Ezek nem púposodnak,
sokkal tovább tartanak.

Fenn lehet tartani 10-20 évig egy gépet, csak arra kell vigyázni, legyen
a polcon cserealkatrész. Leginkább alaplap, merevlemez, és tápegység,
esetleg videokártya. Én merevlemezt, tápot cserélek a legtöbbször.
Nem nagyon megy egyik sem 10 évig, tisztelet a kivételnek.
Bármennyire márkás, ill. drága táp volt, és ódákat zengtek róla, kipurcan
4-5 év alatt. Aztán videokártya. Porcica eltömte a levegő útját a hűtőn,
kipurcant. Vettem a bontóban 10e Ft-ért egy olyan kártyát, ami 5 évvel
azelőtt 125e volt. (Ez van most a leállított S478-as gépben)

Ha új gépet tervezel, érdemes SSD-t is belevenni a konfigba.
Ez lehet használt is, ha későbbi kiadások (a nagyobbak tuti későbbiek)
tuti többet mennek, mint 10 év. Merevlemezt szigorúan csak újat!

-- 
Török István ___

> Androidos telefon tud idözített ki- és bekapcsolást.
> Az kvázi ugyanaz, mint az ébresztés (napi?)

Nyilván ez nem OS hanem HW (készülék) függö dolog.
Tudnál nekem mondani olyat hogy mely gyártó(k) mely szériái tudják ezt?
Sajnos én még nem találkoztam velük, de legközelebbi telefonvásárlásomkor
figyelnék erre.

> Végy egy szöveget. Cseréld le karaktereket a kódjukra.
> Minden sor egy bazi nagy szám lesz. Minden sorból vonjad ki az alatta
> levö számot, egy helyi értékkel csökkentve+ ...

Arra azért figyelj hogy:

- A szöveg ne csak kódolható de (egyszerűen) dekódolható is legyen
a címzett része (egy megfejtéssel), különben értelmetlen az egész :)
- Az üzenet hossza ha csak 1 szó akkor is tartsa a titkosítás erösségét.
Nem tudom fentiek a módszerednél hogy alakulnak, de annyi biztos hogy
ez is belátható idön belül törhetö.

Pl a Wehrmacht által használt Enigma és a jóval bonyolultabb
Lorenz távgépíró kódját is feltörték (úgy hogy a gépet sose látták),
pedig ezek jóval bonyolultabb kódolást használtak az általad
felvázoltnál.. (és napi/havi kódcsere kellett így is)

De van egy valóban ma is feltörhetetlen módszer: az egyszeri kulcsos
módszer: A titkosítandó szöveg numerikus kódját egyszerüen betünként
összeadod egy elöre megbeszélt könyv valamelyik oldalának soraival.

Sajnos a hátrányuk is ez: 'egy elöre megbeszélt módon' ami kitudódhat
vagy valaki véletlen hibát vét. (mint a Lorenz gép esetén: egyetlen
ember egyszeri apró szabálytalankodása már lehetövé tette a kód
feltörését)

Ezért találták ki a nyilvános kulcsos módszereket ahol nincs
szükség titkos csatornára (elöre megbeszélt módszer vagy
egyeztetett könyv sorai stb - ami kitudódhat) a titkos kommunikációhoz.