Üdv,

> Pontzerek is ismerik az altalad linkelt: Henry CJ (2005) Basal
> metabolic rate studies in humans: measurement and development of new
> equations. Public Health Nutr 8: 1133-1152
> cikket, naluk a 27. szamu a hivatkozasok kozott. Nem tudom, mit
> akarsz ezzel bizonyitani.
A hivatkozást a cikkükből vettem, és utaltam is rá "hivatkozott" 
cikkként említve.
A BMR-eket visszaszámolhatod a táblázat adatai alapján PAL=TEE/BMR
BMR=TEE/PAL
Hadza nö:1060 Hadza férfi:1172 Western nő:1397 W.ffi:1688
Az alapanyagcsere különbsége elsősorban a testtömeg/méret különbségekből 
adódik (ez benne van a mérési számítási módjában is), te ezt szeretnéd 
csak a pumpaműködések/sófelvétel különbségének következményeképp magyarázni.

> A Na/K pumpa energia (ATP) felhasznalasara eleg sok helyen irnak
> 20-30 %-ot, es helyenkent 1/3-ot is, valamint azt is,
Idegsejteken! (20-40%-ot hivatkoztam én is)
Az idegsejtek fiziológiás működésük, az ingerület átvitel miatt teszik
ezt. A szervezet többi sejtje inkább csak fenntartja az ozmotikus
egyensúlyát a meglehetősen stabil belső környezetében, nincs szüksége
ilyen mértékű Na+/K+ pupma működésre. De nem állítom, hogy ez nem 
fogyaszt energiát.

> az agyunk ennel joval tobb ATP-t fogyaszt.
Az előbb Na+/K+ pumpaműködésről volt szó, most (össz)ATP-ről? Csapongsz.
Tessék leírni mit akarsz mondani vele és hivatkozni.

> Sokkal inkabb megalapozatlan, hogy te egy sejt- vagy
> szovettenyeszetben a disznok aortajanak endotel sejtjeire
> vonatkozolag a Na/K pumpa becsult %-os ATP felhasznalasaval ervelsz.
Ha ellenvéleményed van gondolom rendelkezel kellő számú hivatkozással
más sejtekről. Ha nem tetszik az in vitro disznó endotélium sejtkultúra 
bizonyára in vivo vizsgálatokról is tudsz, mindenféle emberi testi sejten.
Sokféle emberrel kapcsolatos vizsgálatban disznót használnak fel 
modellként, mert sokkal hasonlóbb "rendszerként" viselkedik az emberhez, 
mint más kísérleti állatok.

> En elfogadom Pontzerek vizsgalatainak eredmenyet es
> kovetkezteteseiket is.
Amiről írok nem áll szöges ellentétben a cikkben megfogalmazottakkal, 
ennek ellenére úgy érzem a szerzőknek a diszkusszióban illet volna 
óvatosabb megfogalmazásokat tenniük, és erre a referee-knek fel kellett 
volna hívniuk a figyelmüket.

> Es a szerintem nem tul meggyozo ervelesed ellenere is fenntartom azt
> a velemenyemet, hogy nalunk a sok so es a (lenyelt) rossz Na/K arany
> miatt joval tobb energiat (ATP-t) hasznal fel a Na/K pumpa (söt, mas
> ionpumpak is!), mint a Hadzaknal. Es fenntartom azt a velemenyemet
> is, hogy ezert a tobbi eletmukodesunkre kevesebb energia jut, es
> rosszabbul mukodik bennunk gyakorlatilag minden.
No ezt a két konkrét állításodat kellene valahogyan igazolnod!
Ez mindaddig csak vélemény marad. Az első véleményedre (hipotézisedre)
alapozod a második véleményed (hipotézised). A PlOS ONE cikk nem erről 
szól! A cikkben leírt megfigyelés eredményét akarod magyarázni az 
általad vélt folyamokkal, és egy másik általad vélt következménybe 
szeretnéd továbbfűzni. Rengeteg mással lehetne még magyarázni.
Az első állításoddal kezdve:
- A szervezetbe kerülő "rossz" Na+/K+ arányú táplálék befolyásolja-e a 
belső környezet Na+/K+ arányát  és koncentrációját? Valószínűleg igen. 
Valószínűleg rövidtávon. Valószínűleg csak kis mértékben.
- A belső környezet adott határok között stabilizált Na+/K+ aránya és 
koncentrációja befolyással van-e a Na+/K+ pumpák működésére vagy annak 
hatékonyságára? Valószínűsítem, hogy az adott határok között a pumpa 
optimális működésű.
A második véleményedet is le lehetne bontani részállításokra, de 
összeségében szöges ellentétben áll azzal a ténnyel, hogy a "kevesebb 
jutó energia ellenére" a nyugati sózabáló életmódú emberek bizony 
híznak, mert még raktározásra is marad energiájuk.

> Szerinted barmennyi sot lenyelhetunk, es attol anelkul is
> megszabadulhatunk (kifolyatjuk valahol :-), hogy erre tobb energiat
> kellene forditania a szervezetunknek??
Nem állítom a két részállítás közül egyiket sem.
Ha a táplálék sótartalma miatt növekedni kezdene a belső környezet
sótartalma, az szomjúság (és nem éhség) érzetet kelt. A szervezet
fokozott folyadékfelvétellel reagál. A keringő vértérfogat növelésével
próbál kompenzálni a szervezet -  "hígítja a sót" (ezzel közben növeli 
a
vérnyomást)
A vesék közben végzik a dolgukat és a szervezetből eltávolítják a
felesleges folyadékmennyiséget (is) a benne oldott sóval együtt.
Vesével kapcsolatban nem vagyok már rendesen "képben", de emlékeim
szerint a vese aktív (energia felhasználó) működése az ionok, és a víz
szűrőműködés utáni visszaszerzéséből áll, mert természetes körülmények 
között ezekhez nehezebb a táplálékon/folyadékon keresztül hozzájutni.

Gogy