> Miert ne lenne jo? A fonetikus atirasodat el tudtam olvasni, de nem
> tudom, hogy hol van a megye. Az Indre-et-Loire megyerol meg egyreszt
> nem tudom, hogyan kell ejteni, masreszt azt sem tudom, hogy hol van.
> Tehat a fonetikussal egyet bukok, a franciaval meg kettot.

  Lakóhelyed közvetlen környezetén túl a világ egyetlen helyérõl se
tudod meg, hol van, ha nem használsz térképet. Földrajzi nevek térkép
nélkül gyakorlatilag csak puszta nevek.
  Még mindig úgy látom, hogy fordítva kell számolni. A franciával egyet
buksz: nem tudod kiejteni. A fonetikussal kettõt: nem tudod megtalálni
a térképeken és nem tudod leírni.

> 1) Ujsagcikkben irt Indre-et-Loire megyet ma magyar atlaszban
> ugyanugy megtalalom, mint az atallas utan Endreloart.

  Vagy nem. Úgy kezeled az átállás utáni helyzetet, mintha onnantól
kezdve mindenhol minden úgy szerepelne. Van itthon egy polcra való
térkép, atlasz, útikönyv, ezek Magyarországon kívüli része többé nem
használható, illetve csak szótárral. Van a neten több gigatonna már
elkészült, lezárt földrajzi tárgyú mû, ezek se fognak megváltozni.
Várhatod az új kiadásokat, illetve az új nevek megjelenését a
folyamatosan frissített netes kiadványokban.
  Kíváncsiságból megnéztem Indre-et-Loire-t a magyar Wikipédiában.
Tizenkét jelentõs kastély van a megyében, szócikk négyrõl van közülük.
Egy táblázat felsorolja a megye tíz legnagyobb városát, szócikk van
háromról. Rányomtam a megyeszékhelyre, Tours-ra. Hét kantonja van,
szócikk egyrõl sincsen. Nevezetességei közül tízet sorol fel, szócikk
ezekrõl sincsen, a tízbõl kettõnek magyarra fordított neve van
(Szépmûvészeti Múzeum és Szent Márton bazilika), a többi részben vagy
egészben francia. Itt tartunk a világon található és említésre érdemes
helyek felsorolásában. A fonetikus átírásukhoz még egyszer elõ kell
venni ezeket a helyeket. Az említésre eddig érdemesnek nem bizonyult
helyek ezután is kimaradnak.
  Azt hiszem, az a probléma, hogy nem méred fel, milyen mennyiségû
tulajdonnév kering a világban. Valaki megpróbálta kiszámítani, mennyi
_település_ létezhet a Földön. Az Egyesült Államokban huszonhétezer
van belõlük, ezt arányosítva a Föld népességével hatszázezer jön ki.
Másvalaki Indiából indult ki, ahol önmagában 650 ezer település van,
és arra jutott, hogy így az egész világon van 3,9 millió. Mindkettõ
nagyon durva becslés, de annyit megkockáztathatunk belõlük, hogy
nagyon sok. És ezek csak a települések. Folyók, hegyek, intézmények,
utcák, emberek...
  Persze a számot nagyban csökkenti, hogy a nevek tekintélyes hányada
eredetileg idegen írásrendszerrel van, tehát eddig is átírtuk.
Csökkenti továbbá, hogy egy-egy kereszt-, illetve családnevet csak
egyszer kell átírni, hiszen onnantól, hogy eldöntöttük, Linkoln-e vagy
Linkön, a világ összes ilyen nevû emberének a neve át van írva.
  Feltéve, hogy az Abraham Lincoln nevénél meghozott döntés eredményét
fel tudod használni a francia-polinéziai Motu One szigetnél, aminek
régebbi neve szintén Lincoln. Hiszen Abe amerikai, Motu One viszont
polinéz, ma francia birtok, más nyelv, más világrész, a kapcsolat nem
egyértelmû. Lehet, hogy csak egy azonos írásképû szóalak. Éppenséggel
Motu One második szava pont úgy néz ki, mint az angol egyes szám, de
nem az.
  Olyan apparátust kell mindehhez összehozni, ami ágyúval lövött veréb
esete. Igen, persze, a nevek nagyjából 99%-ára szinte soha nem lesz
szükség magyar nyelvû szövegben. Nem szerepelnek a sajtóban,
regényekben, még a keresztrejtvényekbõl is kimaradnak. De a
lexikonokban, térképeken mégiscsak elõfordulnak, és hiába nem történik
soha semmi Indre-et-Loire-ban, ami bekerülne a magyar sajtóba, csak át
kell írni a nevét azért, hogy a Wikipédiában és az atlaszokban már
helyesen szerepeljen. Vagyis az átálláskor több százezer tulajdonnév
zúdul a központi bizottság nyakába. Mire szétválogatják õket
sürgõsekre és ráérõsekre, az egész történet rég értelmét vesztette.
  Itt van a bibi a rendszeredben: a központi bizottság. Ha mindenki a
saját szakállára ír át, akkor összeömlik az egész, mert az egyiknél
Endreloár, a másiknál Endr-e-Loár, a harmadiknál Indreloár, a
negyediknél Indri-et-Lojri. Hiszen azért kell ez az egész megilla,
mert az emberek nem tudják helyesen kiejteni a neveket, tehát helyesen
átírni sem. Ha viszont felállítasz egy központi bizottságot, az abban
a pillanatban elpusztul a teher alatt, mint a Mikulás:
http://hix.hu/igp46-giantbomb.com

> 2) Kiejtett neveket ma keptelen vagyok megtalalni, mert semmilyen
> latinbetus atlaszban nincsenek fonetikusan leirva (avagy miert kell
> oroszul tudni, lasd a sedevr<->chef-d'oevre peldamat).

  Ez tényleg probléma. De teljesen ismeretlen szavakat kiejtve
fölismerni egyébként se könnyû. Két másodperce hallottam a tévében,
hogy bucsasz graszjasz. B-vel hallatszott. Ha nem tudnám, hogy m-mel
van, b-vel keresném.

> 3) Indre-et-Loire megyet olvasok egy kulfoldi cikkben. Az atallas
> utan nem tudom magyar atlaszbol kikeresni, mert nem tudom, hogy
> ejtik. Ilyen szivas ma is van.

  Van, de akkor minden névvel ez lesz.

> Sterzing varosnevet olvasok egy nemet nyelvu cikkben. Jelenleg ma
> nem tudom a Garmin terkepemen megtalalni, mert ott Vipiteno neven
> fut. A Garmint nem erdekli, hogy Del-Tirolban 2 hivatalos nyelv van,
> hogy a varoshatart jelzo tablan mindket nev megvan, ok csak az olasz
> valtozatot ismerik.

  Ez viszont kiadótól függ. A magyarországi térképek általában
feltüntetik a magyar és helyi nyelvû neveket a határon túli
magyarlakta településeknél, de kiadótól függ, hogy melyik áll elöl és
melyik zárójelben. Feltüntetik a világ nagyvárosainak magyar neveit
is. De két idegen nyelven csak akkor szoktak szerepelni a nevek, ha
mindkettõ hivatalos nyelv az illetõ országban.

Láng Attila D., író, Láng Krisztina †, http://lattilad.org