Kedves Kocsonya!

Az ujsagok iso-8859-2 8bit kodolassal jelennek meg, ha a HTML verziot
olvasod, es
ebben az ekezetek jol latszanak, felteve, hogy us-ascii iso-8859-1 vagy
iso-8859-2
kodolassal jottek be. Az egyetlen problema eddig az volt, hogy az UTF-8
kodolassal beerkezo levelek (mint pl. a tegnapi leveled) nem voltak helyesen
konvertalva, tehat tegnap az csunyan is jelent meg.

De ma azt is megcsinaltam, es peldakeppen ujra betettem a tegnapi leveled,
most mar az is jol latszik.

Udv,
Jozsi.

Kocsonya irja:
> Az ikerparadoxont, amikor is az ûrhajós elmegy majd visszajön
> és az órák másképp járnak az ûrhajós gyorsulásával magyarázzuk,
> mert amikor visszafordul, akkor le kellett lassitani a hajót
> majd felgyorsítani az ellentétes irányba és ez behozza az
> aszimmetriát a két iker közé.

Az ikerparadoxonhoz nem kell lassitani/gyorsitani.

bal-messzeseg - Fold(A) -> utazo(B) -> csillag - jobb-messzeseg

A B utazo ne a Foldrol induljon, hanem valahonnan messzirol bal oldalrol.
Nem erdekes, mikor indult, es hany evesen, de amikor elhalad a Fold mellett,
akkor legyen pont annyi idos, mint A, aki a Foldon lakik. Es megy tovabb
egyenletes sebesseggel a csillag fele.

A csillagnal nem all meg, hanem megy tovabb, de pont a csillagnal talalkozik
egy C utazoval, aki jobbrol jott, a csillaghoz kepest azonos, csak ellenkezo
sebesseggel, es a csillagnal valo talalkozaskoz B es C kora megegyezik.

bal-messzeseg - Fold(A) <- utazo(C) <- csillag -> utazo(B) -> jobb-messzeseg

Lathato, hogy ez a felallas azonos a szokasos "a testverem elment, majd
visszajott" felallassal, kiveve, hogy nincs benne gyorsulas, igy tisztan
a specialis relativitaselmelet alapjan targyalhato.

Ket erdekes esemeny van:
(1) B a csillaghoz er
(2) C a Foldhoz er

Az 1-es esemenynel...
A szerint: B fiatalabb A-nal
B szerint: A fiatalabb B-nel
hiszen a felallas teljesen szimmetrikus (B szerint o maga all,
es A tavolodik a Folddel egyutt bal fele)

A 2-es esemenynel...
A szerint: C fiatalabb A-nal
B szerint: C fiatalabb A-nal
Raadasul ugyanannyival fiatalabb.

A paradoxon (LATSZOLAGOS ellentmondas) az, hogy A es B velemenye
megegyezik a 2-es esemeny tekinteteben (C fiatalabb A-nal), tehat
ugy tunik, mintha el lehetne donteni, hogy ki "mozgott".

Ilyenkor szokas azt irni, hogy a megoldast innen mar az olvasora bizzuk. 
;-)

Udv,
Jozsi.

Ha valaki gravitációs térben van, akkor ugyanúgy lassabban telik az ideje
egy távoli, gravitációmentes térben lévõ megfigyelõhöz képest, mintha az
adott gravitációs gyorsulással gyorsulna. Úgy tudom, ki is mérték, hogy 
a
földön lassabban járnak az órák, mint a föld körül keringõ mûholdon. Tehát
az általad leírt kísérleti elrendezést "be lehet úgy lõni", hogy az ikrek
egyforma idõsek maradjanak.

 

Árpi

Szivesen kozreadom fizikaval kapcsolatos irasaimat:

 

http://dsarkadi.fortunecity.com/

 

Varok velemenyeket, eszrevetelket!

 

Sarkadi Dezso

 

2009 május 21.

> P.S. : az_rt a specrelativit_son t_lmen_ m_giscsak van abszolut
> valamir_l olvasn_k szivesen, csak nehogy _sszezavarjunk itt sokakat...

Majd elõhalászom, hogy melyik tudománynépszerûsítõ mûben találkoztam a
dologgal. Addig is, két kérdésem lenne.

Az elsõ Józsihoz: Nem lehetne valamiféle módon a HIX mailer-ét rávenni
arra, hogy a Content-type headerbe charset="us-ascii" helyett "UTF-8"
-ot írjon? Ugyanis akkor az olyan levelezõprogramok is jól írnák ki az
ékezetes karaktereket, amelyek el is olvassák, sõt, értelmezik is a
headert és amikor azt találják, hogy us-ascii, akkor szépen minden
karakter(sorozat)-ot, aminek a felsõ bitje áll egy kackiás aláhúzással
helyettesitenek, tekintve, hogy az us-ascii kódkészletben olyan
karakter nem lehet. Ettõl aztán mondjuk a "bíróságé" az "b_r_s_g_" lesz
és baromira nehéz olvasni.

A másik kérdés az a spec. rel. ill. ált. rel. határesetén mozog.
Az ikerparadoxont, amikor is az ûrhajós elmegy majd visszajön és az
órák másképp járnak az ûrhajós gyorsulásával magyarázzuk, mert amikor
visszafordul, akkor le kellett lassitani a hajót majd felgyorsítani az
ellentétes irányba és ez behozza az asszimetriát a két iker közé.

Mi van akkor ellenben, ha a következõ ravasz kísérleti elrendezést
használjuk:
Természetesen mindentõl nagyon távol vagyunk. Építünk egy mûbolygót,
aminek a tömege jó nagy, tehát a felszíní gyorsulása kellõképpen
akkora, amekkorának csak akarjuk és amit a megfigyelõ kibír. Mivel nem
akarok ASCII ábrákat rajzolni, legyen a mûbolygónak egy északi és egy
déli sarka, amik fent ill. lent vannak. A bolygót ellátjuk továbbá nagy
rakétákkal, amik az egyenlítõn tangenciálisan vannak, azaz képesek a
bolygót a sarkokon átmenõ tengely körül megforgatni és megállítani.
Amúgy a bolygó nem forog. Namost, építünk egy rakétát, aminek teljesen
fúziós reaktora van és fotonmeghajtása, hogy ne kelljen sokat
foglalkoznunk az üzemanyagveszteség miatti tömegváltozással. Ez valahol
a bolygótól kellõen távol egy parkolópályán kering, az egyenlítõ fölött.
Most az egyik iker beül a hajóba, a másik iker leül a bolgón, az
egyenlítön. Namost, ahogy a hajó kering, egyszer csak bekapcsolja a
hajtómûvet és egyenletes gyorsulással távozik, mégpedig úgy, hogy a
gyorsulásvektora megegyezik az egyenlitõn ülõ iker által érzett
nehézségi gyorsulással. A hajó megyen, megyen, nem kapcsolja ki a
hajtómûvet, csak szépen asszimptotikusan közelíti c-t. Egy valamilyen
jó hosszú idõ után a hajó megfordul, mikõzben a fõhajtómü amúgy totál
gázzal megy, és jön vissza, de most persze lassul. Amikor a hajó
fordult, akkor a bolygót is megfordítottuk egy fél fordulatnyit a
tengelye körül, aztán megállítottuk és úgy hagytuk. Egy idõ után a hajó
visszaér, és amikor pont lelassul, kikapcsoljuk a hajtómûvet és
megnézzük az órákat, amikrõl feltételezem, hogy különbözõnek találjuk
majd õket.

Mindkét megfigyelõ pontosan ugyanazt a gyorsulást szenvedte el, úgy
abszolút értékben, mint a vektor irányában. A nehézségi gyorsulás és a
mozgási gyorsulás az ált. rel. értelmében azonos. 

Mi volt most a különbség az ikrek között?

Amúgy ez komoly kérdés, nem tudom a választ és tényleg izgat, hogy mi
lehet.

Kocsonya