>
>Jut eszembe, hogy a svéd külvárosi szlengben találjuk
>a török bevándorlók 'çok' (ejtsd: csok) = magyar 'sok'
>szava. Tótfalusi István szerint viszont ez a szó ősi,
>finnugor örökségünk része. Szóval török v. finnugor
>eredetű? (Esetleg mind a kettő? Vagy véletlen hason-
>lóság csupán? Tudja-e valaki?
>
>Balázs írta Stockholmból
>
---
Tótfalusi a tudományos ismeretterjesztő műve készítésekor a TESz-t dolgozta
fel, így tudományos alkalmazás során azt kell(ene) használni. Kellene,
de
nehezen beszerezhető. Abban a _sok_ szavunk eredetére az áll, hogy:
Ősi örökség a finnugor korból. Vogul (manysi), zürjén (komi) és cseremisz
(mari) példákat hoz. A végén megállapítja, hogy más finnugor vagy török
eredeztetés téves.
Eddig a hivatalos információ közlés, az alábbiak szigorúan a
magánvéleményemet képezik:
Néhány észrevétel:
- Nincs osztják (hanti) eset, mely szintén ugor nyelv.
- Az említett nyelvek nagyjából közel esnek egymáshoz, mind a FU elmélet
leszármaztatása alapján, mind területileg.
- Jelenleg elismert nyelvcsalád elméleteken időben túlmutatni próbáló
nosztratikus és egyéb szupernyelvcsalád elméletek még nem kellően
kiforrottak, így még nem képesek felváltani tudományos igénnyel az ismert
nyelvcsalád elméleteket.
És a magánvélemény:
Mivel [1] az emberi nyelv jelenlegi formában legalább az afrikai kirajzás
óta létezik, de nagy valószínűséggel korábbi, azaz minimum 60-70.000 éves,
s
[2] a nyelvcsalád-elméletek nagyon optimista szemüveggel is csak 6-8.000
évre tudnak visszakövetkeztetni, [1]-[2] ==>>> így nem tudhatjuk, hogy
a
nyelvcsaládok keletkezése előtt milyen szókészlettel rendelkeztek a
nyelvcsaládokat kialakító népek. Lehetséges, hogy a _sok_ szó előzménye
mind
hangalakban, mind jelentésben már akkor létezett egyes népeknél, kik ezen
szóismeretüket 'bevitték' a kialakuló finnugor ill. altáji -nomeg esetleg
más- nyelvcsaládok készletéibe.
A szavak (hangalak-jelentés) eredetét lehetne esetleg más aspektusból is
kutatni, nem csak úgy ahogy a nyelvcsalád-elméletek szemlélik.
Két nyelv egy-egy szavát összehasonlítva 5 logikai eset adódik: hang és
jelentés hasonlóság-nem hasonlóság összevetés 4 lehetséges esete ill. a
mind
hangalak, mind jelentés hasonlóság esetén nem mutatható ki vagy igen a
közös
eredet. Ezen utóbbi jelzi a nyelvrokonsági kapcsolatot, de az elöbbi nem
feltétlenül csak a véletlen műve, legfeljebb még nem tudjuk magyarázni
a
kapcsolatot. Ide tartozhat a tárgyi _sok_ szavunk is. De hasonló érdekes
kapcsolatok adódnak az indogermán nyelvek felé is. Ilyenek lehetnek -többek
között- a _víz_, _só_, _faz(ék)_, _föld_, _méz_, _kör_, _(e)ml(ő)_ szavaink
is. Érdekes, ezek mind az alapszókészlet része, s tisztában vagyok vele,
hogy az elfogadott elméletek szerint legtöbbje csak véletlen egybeesés,
de
a
tudományos szemléletben a véletlen nem cáfolat, míg nincs cáfolat (vagy
igazolás) addig kutatni kell(ene).
Azaz izoglosszák segítségével lehetne megmutatni egy-egy kiragoadott szó
hangalaki ill. jelentésbeli hasonlóságait más nyelvekben. S ezen izoglosszák
kapcsolatait lehetne összevetni. Más dolog, hogy ez egy iszonyatosan nagy
feladat lenne statisztikai mennyiségű szóra (vagy más nyelvi részre)
elvégezni.
A fenti nyelvcsaládok kialakulására magyarázatot adni próbáló elméletek
egyike a _Pusztay János: Ugor-török háború után_ könyvében olvasott Andronov
elmélete a nyelvi építőelemekről. S ezen építőelemek nemcsak szavak, hanem
nyelvtani elemek is lehetnek.
HK
|
>a svéd külvárosi szlengben találjuk
>a török bevándorlók 'çok' (ejtsd: csok) = magyar 'sok'
>szava. Tótfalusi István szerint viszont ez a szó osi,
>finnugor örökségünk része. Szóval török v. finnugor
>eredetu? (Esetleg mind a ketto? Vagy véletlen hason-
>lóság csupán? Tudja-e valaki?
Bárczy Géza Magyar Szófejtő Szótára szerint finnugor eredetü, példaként
felhozza
a vogul "sok" szót, amelynek jelentése "sok", valamint az osztyák "soch"
szót,
amelynek jelentése "sürü, tömött". Megfelelöik a zürjénben és a votyákban
is
megtalálhatók.
Ferenc
|