> Felado : La'ng Attila D.
> E-mail :  [International]
> Temakor: Ikerborso ( 18 sor )
> Idopont: Tue Feb 12 15:53:19 CET 2002 NYELV #34
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

> Az eny‚met viszont igen: egyr‚szt a vezet‚kn‚v szlov k, m sr‚szt a
> keresztn‚v arameus:
> Ikerbors¢, alias Racsk¢ Tam s

  |  _
  (Els  k‚p: egyenesen, m sodik: hanyattv g¢dva.)

  Valahonnan nekem az az adatom van, hogy a Tam s g”r”g 
eredetb l kerlt a
Bibli ba ‚s csod latost jelent (Thomasz). Ahogy visszaeml‚kszem, 
az
 sz”vets‚gben nemigen hemzsegnek Tam sok.

> S t olyan megr”gz”tt szl v etimol¢gusok, mint ‚n, v‚gre 
megadhatj k a
> "misk rol" sz¢ ‚kezethelyes eredetij‚t: < "mi k r" < "mie ok" :-)

  Az arabol¢gusoknak ‚s a k¡n szoknak m‚g mindig vannak 
gondjaik... :)

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
GIN = (ejtsd: dzsin). Egetett borokafenyo palackjabol kiszabadulo 
szellem.

> =================================================
======
> Felado : La'ng Attila D.
> E-mail :  [International]
> Temakor: Februar 11 ( 7 sor )
> Idopont: Tue Feb 12 15:53:24 CET 2002 NYELV #34
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

> Van olyan akinek ekezetesen ment at?

  N lam egy rosszul be ll¡tott filter let”r”lte. A filtert meg”ltem.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
A valasztasi kuzdelem hasonlit az ablakpucolashoz. A mocsok a 
masik
oldalon van
 .

> =================================================
======
> Felado : Ma'rtonfi Attila
> E-mail :  [Hungary]
> Temakor: Re: magyar (latin-2) kodolas a HIX NYELV-en ( 8 sor )
> Idopont: Wed Feb 13 01:33:10 CET 2002 NYELV #34
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

A NYELV 0033-ban ¡rta Racsko' Tama's >:
>"ad¢oldalon" minden akad ly elh rult a teljes "magyars g" el l. S t 
olyan
>megr”gz”tt szl v etimol¢gusok, mint ‚n, v‚gre megadhatj k a 
"misk rol"
>sz¢ ‚kezethelyes eredetij‚t: < "mi k r" < "mie ok" :-)
Sajnos, nem, mert a Windows-1250 ‚s az ISO-8859-2 ‚pp itt t‚rnek 
el
egym st¢l. :-((

šdv: Attila

> =================================================
======
> Felado : Ma'rtonfi Attila
> E-mail :  [Hungary]
> Temakor: Re: harmadik szemelyu magazas ( 5 sor )
> Idopont: Wed Feb 13 01:33:14 CET 2002 NYELV #34
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

A 14--20. sz mban, valamint a 31.-ben el‚g sok hozz sz¢l s 
foglalkozott a
k‚rd‚ssel, el‚g sok aspektusb¢l. rdemes  ket v‚gigolvasni, mert a 
zanz ja
biztos csalni fog.

šdv: Attila

> =================================================
======
> Felado : Racsko' Tama's
> E-mail :  [Hungary]
> Temakor: Re: harmadik szemelyu magazas ( 22 sor )
> Idopont: Tue Feb 12 13:43:21 CET 2002 NYELV #34
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Kedves J¢zsi!!

hix.nyelv #33, :
> Mindig racsodalkozom, hogy a magyarban a magazodas (egyes 
szam) harmadik
> szemelyben tortenik, mig az altalam ismert mas nyelveken 
(tobbes szam)
> masodikban. Hogy alakulhatott ez ki? Milyen mas nyelveken van 
meg igy? 
Az harmadik szem‚ly  mag z s a magyarban arra a "keletr l hozott" 
saj toss gra vezehet  vissza, hogy a megsz¢l¡tott szem‚lyhez -- ha 
n‚vet, titulust haszn lunk szem‚lyes n‚vm s helyett -- lehet harma- 
dik szem‚lyben sz¢lni. A mag z s egy‚bk‚nt fiatal jelens‚g ott, ahol 
az
elit nem a n‚p nyelv‚t haszn lta (mint pl. n lunk el bb a latint, majd
n‚metet). Az ilyen nyelveken a mag z¢d st a nyelv£j¡t s "vezet- te 
be",
 ltal ban a "m velt nyugat"  ltal haszn lt k”z‚pkori latin alap£ T/2
form ban. N lunk azonban a n‚pnyelvben alkalmazott alternat¡v 
form k
egyike er s”d”tt meg ("maga" n‚vm s + 3. sz.). De  kl”ncs‚gnk 
nem csak
itt van: a csal dn‚v-szem‚lyn‚v sorrendj‚t sem  cser‚ltk fel. Ilyen 3.
sz-j  mag z sr¢l csak egy nyelvben tudok: a hollandban. Ott az 
eredetileg
3. sz-  mag z s volt egy speci lis n‚vm ssal, de ezt £jabban kezdik
kiszor¡tani a 2. sz-£ alakok. Ez mutatja azt, hogy r‚gen m s 
nyelvekben is
voltak ilyen form k, csak nem sikerlt az irodalmi nyelvbe 
bekerlnik. 

> =================================================
======
> Felado : Racsko' Tama's
> E-mail :  [Hungary]
> Temakor: Re: "-a" v. "-o" kotohang ( 20 sor )
> Idopont: Tue Feb 12 14:53:22 CET 2002 NYELV #34
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Kedves Lord Epping!

hix.nyelv #33, :
> A NYELV#30-ban Sucy idez nehany olyan magyar szot, ahol a 
kotohang
> megvaltozasa jelentesvaltozast hoz (mas a 'palikat' es mas a 
'Palikot').
> Mas az, hogy "olvasom az aranyamat" /azaz a penzemet 
szamolom/ es mas,
> hogy olvasom az Aranyomat /Arany Janos kotetemet/. Vagy egy 
masik:
> Megkertem a mi atyankat, hogy mondjon el egy Miatyankot.  Itt 
a kotohang
> Sucyhoz hasonloan tulajdonnevhez kotodik. 
A k”t hang csak l tsz¢lag k”t dik a tulajdonn‚vhez. A jelens‚g oka, 
hogy f nevekn‚l "-a" el hang nem produkt¡v, vi. csak r‚gi szavakn l 
jelenik meg, £jakn l nem. A csal dnevek pedig nem is olyan r‚gi 
alakulatok. 
A "mi aty nkat" vs. "Miaty nkot" eset‚n pedig isn‚t az van, hogy az 
els ben k‚t rag van egym s ut n ("-nk + -t"), ‚s a nem els  rag el tt
mindig "-a" van: a "Mity nk" (mint az ima neve) viszont rag n‚kli 
sz¢,
elv‚gre tehet  r  birtokos szem‚lyrag: v”. a szigor£ atya sz monk‚r‚s‚t:
"Fiam, elmondtad m r az esti Miaty nkodat?". Ebb l a p‚ld b¢l 
l tszik,
hogy t rgyrag m sodik toldal‚kk‚nt m r enn‚l a sz¢n l is "-at".

Haho Awender !

Milyen levelezõ programot használsz ?
Lehet, a kódolását kellene átkapcsolni "ISO-8859-2"-re,
vagyis Közép-Európai ISO-ra. Korábban, amíg a HIX-ek
Nyugat-Európai ISO-ban jöttek, nekem is át kellett 
kapcsolnom a programomat és akkor hirtelen
minden ékezetes betû beugrott a helyére.


Szép napokat: Antal Attila
http://www.externet.hu/aas

A _Bacon szalonna_ egy régi kedvencem, nálunk két fajta csomagolásban is
lehet kapni. "Sliced Bacon szalonna" a szeletelt neve, "Darabolt bacon
szalonna" a darabolté. A "Bacon" ebben az esetben márkanév. Higy ez az angol
eredeti [:-)] vagy az importõr csinálmánya, azt nem tudom.

Az isten személyneve NEM Isten. Ha valaki megnézi a bibliát, akkor sok
helyen talál utalásokat istenekre (pl. ne legyenek nektek idegen
isteneitek), tehát ez egy tulajdonsághordozó fõnév (az emberi erõkön többel
bíró transzcendentális személy). A teremtõ neve viszont Jah, Jehova, Jahve,
JHVS, Adonáj - fordítási és hitbéli különbözõségek alapján eltérõ lehet, de
semmiképpen nem Isten. Az Adonáj pl. egy JHVS helyetesítõ megszólítás,
értelme kb Úr.

A mostani Nyelv nekem is ékezethibásan jött át, eddig jó volt.
iván

> Ez mar a masodik HIX, hogy az ekezetes levelek teljes egeszeben
> hibasan jottek at.

  Krach. Awender, azert nem kellett volna szazharminc sort visszaidezni,
kevesebbol is ertjuk...
  Javaslatom van. Akinel hibasan jelennek meg az ekezetek, az probalja
elkommunikalni nekunk a sajat beallitasait -- ezekre van befolyasunk,
a szolgaltatojara es az utba eso szerverekre sajnos nincs, c'est la
vie, ki a kicsit nem becsuli, az egy jo nagyot erdemel, szoval ezeken
tudunk valtoztatni. Hatha kiderul valami a dologbol, annakutana, hogy
egyparan ezt megteszik es egyeztetjuk Jozsival. Ha nem, akkor legalabb
megprobaltuk.

RACSKÓ TAMÁS

> Nekem nem volt gondom. (Legutóbb a 29. számban találtam furcsát:
> Láng Attila D. egy cikke ékezet nélkül jelent meg.)

  Seráfütty! Úgy írtam, máshova is szántam.

> Olyan ez elmondható a "Racskó Tamás"-ra is, aki nem tisztel engem,
> írhatja kisbetûvel...

  Hát hiszen meg is cselekedték bizonyos Nemecsek Ernõvel.

> Ad 1) A buddha nem tulajdonnév: ha nagy kezdõbetûvel írjuk, akkor a
> buddhák közül az egyikre gondolunk (Gautama Sziddharta, Sákjamuni).

  Pardon: tudtommal Sziddhártha herceg fölvette ezt a nevet mint övét és
viselte. Buddha nagy kezdõbetûvel õt jelenti.

> Ennél fogva Buddha nem "buddha", mert a szamádhi elérése után még
> tanított.

  Om mani padme hum...

> Maga a "Krisztus" szó is csak annyit jelent, hogy "felkent" (azaz a
> héber "messiás" görög tükörfordítása). Lehet, hogy ezt is kisbetûvel
> kellene írnunk (már ha nem tiszteljük megváltóként)?

  Nem, mert ugyanaz az eset: fölvett név. Az õ neve Jesua vala, amit a
görögösített Jészosz alak után Jézusnak ismerünk, de fölvevé neve
részeként a Krisztosz nevet is: Jészosz Krisztosz, vagyis Jesua, a
fölkent. Ez neki a neve, ugyanúgy, ahogy Sánta-Balog József eredetileg
nem azt jelentette, hogy Sánta-Balog Ödön fia, hanem hogy a Józsi, aki
sánta és balog (balkezes). Saját jelzõibõl kapta nevét. A Megváltó is
ilyen név, ha már említed: kisbetûvel megváltó bárki lehet, aki
megváltja a jegyét a buszom, teszem azt. De nagybetûvel a Megváltó, az
már ragadványnév. Az ezerszemû Buddha viszont szerintem epitheton
ornans.

> Valahol azt olvastam, hogy az irodalmi nyelv és a helyesírás az elit
> találmánya szellemi monopóliuma megõrzésére, minthogy a kívülrõl
> jötteknek elõször el kell ezt sajátítania, amellyel lépéshátrányba
> kerülnek a kékvérûekkel szemben. Van ebben némi igazság...

  Van... de akorse csinálhasukhogy mindemki ugyirrlyon ahonneki
lyolesikk...

> Horger Antal nem csak József Attila kirúgásáról ismert, hanem
> nyelvészeti, köztük etimológiai munkásságáról is.

  Cáfolom. Szerintem kizárólag József Attila kirúgásáról. :)))

MÁRKUS NORBERT

> Kozben nem tudom, hogy nagy kezdobetuvel irjak-e a magazo
> szemelyesnevmast.

  No, sen~or, nem írják nagy kezdõbetûvel.

> A magazas pedig: u gaat, u gaat.

  Aandacht! A hollandban viszont az U névmás nagybetû.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
Mindig van ket lehetoseg, vagy nincs.

Kedves Nyelvtarsak!

hix.nyelv #34, :
> Ez mar  a masodik HIX, hogy az ekezetes levelek teljes
> egeszeben hibasan jottek at.

Elnezeseteket kerem a tulbuzgosagert, ezennel kezdemenyeztem az 
eredeti allapot visszaallitasát (vi. hogy a levelek a felado 
kodkeszletebol nem konvertalodjanak vissza a szabványos ISO 
kodkészletre). 
Azert mindenki ellenorizhetne a kliense beallitasait, mert aki 
rosszul kodolt levelet olvasott, vagy ilyet adott fel, annak 
rendszere nem tamogatja a vonatkozo RFC-leiratok szerinti 
megoldasokat (magyarul: nem szabvanyos).

Meg egyszer elnezest kerve: Tamas Racsko

Kedves Attila!

hix.nyelv #34, Mártonfi Attila:
> >szó ékezethelyes eredetijét: < "mi±kár" < "mie±ok" :-)
> Sajnos, nem, mert a Windows-1250 és az ISO-8859-2 épp itt térnek el
> egymástól. :-((
Ez komoly? A Bõregér! nem konvertálja a megjelenítéskor ANSI-ra? Vagy
csak nem lett feltelepítve valami bemeneti szûrõ? A Szárnyas Ló 
esetén pl. ez a helyzet: le kell generálni a "wpm-lmtt.rsc"-t [ezt 
nem épp neked írom, de azoknak, akiknek Pegasus mailjük van és nem 
olyan leveleket kapnak, mint "awender"].

Kedves Pityu!

hix.nyelv #34, :
> > Van olyan akinek ekezetesen ment at?
> Igen, igen, igen! Szuper!
Awender most megóvta...

Kedves Gábor!

hix.nyelv #34, :
> Ezekutan, akinek nyaja van az nyajas vagy inkabb nyajos? (fuggetlenul
> attol, hogy kedvesen viselkedik-e :) Akinek viszont nagy sza'ja van, az
> nagysza'ju'. A sza'jas (esetleg sza'jos?) alakot nem hasznaljuk. Hogy is
> van ez? 
Mint írtam, a "szabály" alól (azaz: fõnevek "o" elõhangzót, 
melléknevek "a"-t kapnak) vannak kivételek: ezeket meg kell tanulni. 
A probléma gyökere egyébként ugyanott van, mint a "hAlott" : "hOlt", 
ill. a "vAn" : "vOlt" szópárok esetén. A XIII. sz-tól a magyar 
nyelvben beindult az ún. "nyíltabbá válási tendencia", melynek során 
majdnem minden magánhangzó egy fokkal nyítabbá lett ("i" > "e", "ü" > 
"ö", "u" > "o", "o" > "a"). Ez nem minden nyelvjárásban ment végbe 
(vö. í-zõ nyelvjárások), és még egy nyelvjáráson belül sem volt 
teljes folyamat: így a "holt" és a "volt" ebbõl kimaradt. 
Létrejöttek tehát -- meglehetõsen önkényes eloszlásban -- olyan 
szavak, amelyekben az elõhangzó nyíltabbá vált, és olyanok, amelyben 
zárt maradt, illetve voltak esetek, ahol a nyelvhasználat ingadozott.
Az ilyen kettõs alakokat a nyelvek "szeretik" eltüntetni, most is ez 
történt: ún. "jelentéshasadás" lépett fel: elõször a fõnévként 
használt mellékneveknél a nyílt változat egyre inkább a fõnévi 
jelentés, míg a zárt a melléknévi jelentés jelölõje lett; majd ez a 
kettõsség a többi fõnévre ill. melléknévre is átterjedt. 
Maradtak azonban szavak, amelyek megõrizték a jelentéshasadás elõtti 
állapotukat (pl. "házat", "várak", "nagyot", "bajos"). Ennek -- a 
maradiságon kívül -- több oka is lehet, a "várak" esetében pl. 
sikerült elkerülni az "(én) várok" alakkal való homofóniát. Más 
esetben nyelvjárási alak került a köznyelvbe (ilyen pl. az "-ít" 
igeképzõnk is, pl. "tanít"; itt a "szabályos" alak az nyíltabb "-ét" 
lenne, azonban korábbi í-zõ irodalmárok hatására rögzült a zárt 
forma).
Egyébként ez a nyíltabbá válás alakította ki a mi jellegzetes 
ajakkerekítéses "a" hangunkat: ilyen lett a régi "o" hangokból. Egy 
ideig egymás mellett élt a régi ajakréses "rövid á", és az új 
kerekítéses "a", majd egyformává váltak. A nyelvterület nagy részén 
a "rövid á"-kból "a" lett, a "hosszú a"-kból viszont "á", de egyes 
nyelvjárásokban éppen fordítva. 

Más: szerintem, van "szájas" szavunk, vagy legalábbis felénk 
használják (kevésbé durva mint a "nagyszájú").

Kedves Magam!

hix.nyelv #34, Racskó Tamás:
> [A La Manche] Szárazföldi druszája a hsipán La Mancha. 
Utólag elõvéve a Földrajzi nevek etimológiai szótárát, be kell 
lássam, hogy ezt a kijelentésemet nem támogatja: a francia "manche" 
szónak a spanyolban "manga" felel meg (< lat. "manica" 'ruhaujj'). 
A spanyol "mancha" jeletése 'folt' (< lat. "macula" u.a.), és a 
környezõ vidékektõl eltérõ színû vegetációra utalna. 
(Mindenesetre "bibi" van a hispán "mancha" szóval, mivel a latin 
"macula" szabályos spanyol leszármazottjának "*maja" /e: maha/ 
alakúnak kellene lennie. Így lehet, hogy a jelen hangalak 
létrejöttében szerepe volt a szomszéd franciák "manche" szavának.)

Kedves Attila!

hix.nyelv #34, Láng Attila D.:

> Valahonnan nekem az az adatom van, hogy a Tamás görög eredetbõl
> került a Bibliába és csodálatost jelent (Thomasz). Ahogy
> visszaemlékszem, az Ószövetségben nemigen hemzsegnek Tamások. 
A MEK-en is fenn lévõ Ótestamentumban szereplõ "Théma" (1Móz 25,15; 
1Krón 1,30), "Thémán" (1Móz 36,11.15.42; 1Krón 1,36), ill. "Témán" 
(1Krón 1,53; Jer 25,23) nevek jelentik a Tamás név héber elõzményeit,
viszont az apostolt ezen név arameus alakján "Teomo"-nak hívták 
(mivel akkoriban az arameus volt a népnyelv arrafelé). Ezek jelen- 
tése 'iker'. A görögbe a név a héberes és az arameus alak össze- 
vegyítésével került, és gondolom, ebben nem elhanyagolható szerepet 
játszott az, hogy a "Thomasz" görögül valóban 'csodálatos'-t jelent, 
de ez csak népi etimológia. 

> Az arabológusoknak és a kínászoknak még mindig vannak gondjaik... 
Erre megoldást jelenthetne pl.  által a 33. 
számban alkalmazott (de a HIX által nem kezelt) UTF-8 (vagy UTF-7) 
kódolás. Ez lenne az igazi, az egész unicode-készlet megnyílhatna 
az újság közönsége elõtt! [Bajban is lennék :-)) Az én kliensem nem 
kezeli, de a kódolt magyar és szláv betûket már fejben restauruálni 
tudom.]

Kedves baramisati!

> Egyetértek, csak azt akartam leirni, hogy a hivatalos allami verzio hogyan
> hangzik [a román nyelv genezisérõl]
Az -- talán az én hibámból -- számomra nem derült ki, hogy saját véleményed 
idézted-e avagy másét. Mindenesetre a tisztánlátást -- elsõ sorban Bata 
Gáborét -- nem segíti sem a hivatalos román állami verzió, sem az ezzel 
ellentétesen elfogult vélemény.

Racskó Tamás

Kedves Tamas!

> Én személy szerint nagyvonalúbb lennék, és néhány száz évvel korábbra
tenném
> a kezdeteket: az i.e. III. sz-tól, Tracia provincia megalakításától
> kezdõdõen. Viszont az is igaz, hogy a neolatin nyelvek csak az i.sz. V-VI.
> században érték el azt az állapotot, amely már a külön nyelv státusára
> "jogosítja fel" õket. Addig csak helyi -- bár erõsen különbözõ -- vulgáris
> latin nyelvjárásokról beszélhetünk. A román esetén még külön meg kell
> fontolnunk azt, hogy ezután még fel kell tennünk a román-dalmát egység
> idõszakát: a két nyelv csak a IX-X. sz-ban válhatott el egymástól.


Egyetértek, csak azt akartam leirni, hogy a hivatalos allami verzio hogyan
hangzik.

Tisztelettel,
baramisati

Kedves nyelvtarsak,

Rajottem valamire, bar lehet, hogy a nyelveszek ezt regota tudjak.

Furcsa a magyar o',o", u, u" v;gu szavak targyesete, tobbes szama,
melleknevi stb. alakja. Gyakran - de nem mindig - egy "v" betu szurodik be.
A to (to') targyesete tavak, a szep kert fuves (es nem fu"s), a lo (lo')
tobbes szama lovak, a tetu (tetu") melleknevi alakja tetves.

De ez nem mindig van igy: a betu (betu") tobbes szama betuk, nem pedig betvek!

Igazam van-e abban, hogy az osi, finnugor eredetu ilyen szavaknak volt egy
 v-betus tove is, es a ragozott alakokat ebbol kepeztek? Finnugor oseink
nyilvan ismertek a tetvet, de a betut nem. Egy frappans pelda: a daru
(emelogep) tobbes szama daruk, de a daru (madar) tobbes szama darvak. Mind
a ket szo azonos alanyesetben, de targyesetben, tobbesszamban mar nem! De
akkor hogyan magyarazzuk az, hogy az etel so's, de ha a pH < 7, akkor az
oldat savas?

Tovabbi jol nyelvtorest kivan

Lord Epping

>Valahonnan nekem az az adatom van, hogy a Tamás görög eredetbõl került
>a Bibliába és csodálatost jelent (Thomasz). Ahogy visszaemlékszem, az
>Ószövetségben nemigen hemzsegnek Tamások.

Ezt a "valahonnan" származó téves adatot sürgõsen töröld az adatbázisodból.
"Thómas (arám te'ómá "iker")". Az Ószövetségban valóban nem szerepel, de
Újban annál inkább, pl. Jn 11,16, ahol magyarázatot is kapunk: Thómas ho
legomenos Didumos (Tamás, akit Ikernek hívtak). Lásd: Dr. Varga Zsigmond J.,
Újszövetségi görög-magyar szótár.

>Az, hogy az angolokat
>hova soroljuk, bizony jo kerdes, mert az en meglatasom szerint nem is
>magazodnak, es ha megis, akkor az masodik szemelyu, de hogy egyes-
>vagy tobbes szamu, hat az jo kis talany, mert nem igazan derul ki.

Egyáltalán nem talány. Az angolok egyáltalán nem tegezõdnek, a mai angol
nyelvben csak magázódás van. (A tegezõdéssel _szociológiailag_ a
keresztnéven való szólítás egyenértékû.) Természetesen a használt alak
többes számú, ami rögtön kiderül, ha belenézel egy King James Version,
minden könyvesboltban kapható Bibliába.

Ferenc

Sziasztok!

Mit jelent a következõ kifejezés: "grafomániás hajlamaim vannak..."
Nekem fogalmam sincs:(
Légyszi magánba is küldjétek el, ugyanis nem olvasom a listát!!!

Elõre is köszi!

Üdv.: Proci

" A gyõztesek soha nem adják fel,  akik feladják, soha nem gyõznek."