Ferenc:
szoval megallapithato, hogy a QM szerint az elemi reszecskek
hullamcsomagok, es a szerint viselkednek. Tehat peldaul nem
hatarozhato meg egyszerre a helyuk es sebesseguk. Tovabba a
viselkedesuk leirasa statisztikai, tehat nem szigoruan
determinisztikus.
Namost ezek utan ha te megkerdezed, hogy megis adjanak egy
determinisztikus leirast a dologra, akkor olyat kerdezel,
ami az elmelet szerint lehetetlen. Ket dolgot tehetsz:
1) elfogadod az elmeletet. akkor nem kerdezel az elmelet
szerint hulyeseget
2) meg akarod donteni az elmeletet, es keresel jobb elmeletet.
de elfogadni az elmeletet, es hulyeseget kerdezni, az
onellentmondas.
tovabba ebbol istenre kovetkeztetni teljesen alaptalan
M
|
z2
>Haladjunk idõrendben:
Rendben. Nézzük sorban! Elhangzott:
*A vallás a legcinikusabb agymosás, amit az emberiség valaha is
feltalált. *
Erre írtam, hogy szerintem ez is csak ideológia.
Késõbb szóltál:
>Légy szíves vallj, mire alapozod, hogy "Szerintem ez is csak
>ideológia..."! (Lehetõleg _tényt_ közölj... :)
A fenti megállapítás amiatt ideológia, mert egymással összekapcsolt
két idea együttese, rendszere - azaz eszmerendszer.
Megjegyzem ama vélelem, hogy a vallás az emberiség találmánya -
mégha statisztikával némileg alátámasztható is - tudományos tétellé
aligha válhat, mert hisz nincs lehetõség a múltba korlátlanul
visszatekinteni - azt ellenõrizendõ ill. eldöntendõ - hogy eredendõen
emberi agyszülemény, vagy esetleg másoktól átvett tanítás e.
Zoli
|
>(#1626:) "Arrol van szo, hogy a tudomany egyertelmuen megallapitotta,
>hogy itt nincsenek, nem lehetnek termeszeti okok, amelyek meghataroznak
>az egyes elemi reszek viselkedeset. De mivel megiscsak viselkednek,
>ennek oka csakis termeszeten kivuli ok lehet."
>Én a "természeten kívüli ok" helyett "természeten belüli szabadságot"
>vélek felismerni.
Nevezhetjuk akarhogyan, de a lenyeg az, hogy a termeszeti torvenyek nem
hatarozzak meg egyertelmuen. Talan erdemes azt is meggondolni, amit Goethe
mondott, aki a "termeszet alatti" veletlenrol, mas szavakkal a termeszet
alatti
kaoszrol beszelt.
>Ha arról akarsz beszélni "aminek a törvényszerûségeit megismerhetjük",
>akkor beszélj arról. Ha a természetrõl akarsz beszélni, akkor beszélj
a
>természetrõl.
>Összemosni a két dolgot, miszerint a természet ekvivalens lenne azzal
>"aminek a törvényszerûségeit megismerhetjük", indokolatlan, zavaró,
>félrevezetõ, ködösítõ.
Tovabbra is fenntartom a velemenyemet, hogy a termeszet az, amit a termeszeti
torvenyek hataroznak meg. Szamomra egy ettol eltero termeszetfogalom kodos.
Jo
lenne, ha definialnad, hogy szerinted mi a termeszet, de nem fogadhato
el
olyan
definicio, hogy "minden". A termeszetdefinicionak olyannnak kell lennie,
hogy
a
termeszetet vilagosan megkulonboztesse a nem termeszettol. Mas kerdes,
hogy
a
nem termeszet ures halmaz-e, vagy nem.
>Juteszembe: A MÁV menetrend "természeten kívüli"?
>A MÁV menetrendet elvileg sem ismerheted meg, mert elõre tudhatjuk, hogy
>meg fog változni.
Ezt ugye viccnek szantad. A politikai esemenyeket sem tudjuk megjosolni,
de
nem
vitatjuk, hogy emberi cselekedetek kovetkezmenyei.
>És a természet? (Lakóterületektõl távol fekvõ, mezõgazdasági mûvelés alá
>nem esõ területek összessége.)
Ezt megint viccnek szantad? Nyilvanvalo, hogy a termeszettudomany nem
korlatozodik a fentiekben definialt termeszet vizsgalatara.
>Megvárom szól-e még valaki "a becsapodásnak van pontos helyé"-hez
>kapcsolódóan. Ha mások is azt mondják, hogy létezik egy ilyen "pontos
>hely", akkor elfogadom igazként.
Egyszerubb es celratorobb lenne, ha elolvasnal egy kvantummechanika-tankonyvet.
Ferenc
|
