jut eszembe...

ugyebar a "faj" egy olyan fogalom, amit kulonfelekeppen definialnak. valahol ol
vastam, hogy jopar kulonfele alapon nyugvo fajfogalom van.

viszont szinte barmelyiket is vesszuk, az egy olyan hasonlosagi relacion alapul
, ami nem tranzitiv.

igy mindegyik esetben problemas az, hogy a "fajok" nem alkotnak valojaban oszta
jokat, hanem legfeljebb az evolucio egy idoszeleteben jol elkuluonulo csoportok
at.

de meg ez sem igaz, hiszen vannak azok a bizonyos gyurusfajok.

ha pedig idoben nem egy szeletet veszunk, akkor az egesz "faj" fogalom, mint ol
yan, problemassa valik. a biologusok bizonyos korultekintessel hasznalhatjak, d
e van egy alapveto problema vele, a tranzitivitas hianya.

ha valaki ezt figyelmen kivul hagyja, akkor jelennek meg a zolyan buta kerdesek
, mint a "tyuk es tojas", meg "atmeneti fajok", meg "fajok allandosaga".

valojaban az evolucio elmondhato a "faj" fogalom hasznalata nelkul, es erdemes
is volna igy elmondani, ezzel a kreacionistak latnak, hogy az ide vonatkozo erv
uk mind egy fogalmi problemabol adodnak, nem pedig valos problemabol.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: esprx01x.nokia.com)

Ferenc:

meg egy erdekes megkozelites. tegyuk fel, hogy oktatnak a kreacionizmust. meg t
udnad mondani, hogy melyik konyvbol oktatnanak es mit?

SZVSZ:

1) egy elmeletet biztosan nem tudnanak oktatni, mert nincs ilyen elmelet

2) meg az ideologia, amit oktatnanak is, az is inkabb antievolucionizmus lenne.

namost ez igy a tobbi probleman kivul is nagyon ures, nem konstruktiv otletnek
tunik. hogy egy tantargy arrol szoljon, hogy egy elmelet miert nem jo.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: esprx01x.nokia.com)

Az interjubol nem tudtam eldonteni, hogy ez a Korom Gyula total hulye, vagy nor
malis Lorenzianus fizikus.

mindenesetre velemenyem szerint is letezhet a spec. rel. elmelettel ekvivalens
megfogalmazas, ami egyszerubb.

az, hogy az ido, a tavolsag es a sebesseg is transzformalodik, feleslegesnek tu
nik. ebbol egy konstans lehet. a sebesseg, ido, tavolsag harmas fuggetlen kompo
nenseinek szama 2. eleg, ha 2 transzformalodik. a 3 tul bonyolult.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: esprx01x.nokia.com)

"Nem tudsz kilepni a szimulaciobol, csak a hibakat lehet keresni, mint a Matrix
ban, vagy  konyorogni a teremtodnek, hogy fedje fel magat."

igazabol ez sem donti el a kerdest. ha talalsz valami hibat, azaz illogikussago
t, abbol nem kovetkezik, hogya  vilag szimulacio.

az, hogy "a vilag szimulacio", csak odakintrol lehet ertelemzheto, es vizsgalha
to kerdes. ha van odakint.

az, hogy "van-e odakint" szinten ilyen.

idebentrol ertelmetlen, vizsgalhatatlan kerdes mindketto.

nincs ertelme azon elmelkedni, hogy:

- van-e valami azon tul, amit vizgslani tudunk
- szimulacio-e a vilagunk, vagy valosag
- ki/mi a vilag teremtoje, van-e neki teremtoje.

ezek pszeudo-kerdesek, ertelmetlenek.

egy eredmenyuk lehet: neurozis.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: esprx01x.nokia.com)

Ferenc:

"Nem azok, es az, hogy azt mondod, nincs jobb, azt
jelenti, hogy nem jo."

Tevedes. Ugye mit jelent a "nem jo"? ez azt jelenti, hogy "nem jobb (vagy egyen
lo) egy bizonyos kuszob szintnel". Mint lathato, a "nem jo" a "nem jobb"-hoz ke
pest tartalmaz egy onkenyes tenyezot, a kusozbszintet.

Namost a tudomany metodikajaban nincs ilyen onkenyes kuszobszint. Valojaban a l
egjobb elmeletet kell mindig elfogadni. Tehat csak "jobb" van, olyan nincs, hog
y "nem jo".

"Az alapveto termeszeti jelenseg a fajok allandosaga."

Ez egy pontatlan allitas. Ugyanolyan pontatlan, mint a "bomlekony", "rovid ido"
, "keves hely", "mesterseges", stb...

az egesz ervelesed egy csomo pontatlan fogalmon alapul, amiket  te az ideologia
d alapjan "losz be", es azt kepzeled, hogy ez egy egzakt cafolata egy tudomanyo
s elmeletnek.

ha cafolsz, tessek szamokat megadni!


"Honnan veszed, hogy az ertelmes tervezo milyen? "

a kreacionista elmelet feladata volna ezt megmondani. anelkul nem elmelet. enel
kul a kreacionista elgondolas nem is veheto komolyan. rohogve dobhato ki az abl
akon egy olyan elkepzeles, miszerint valaminek a magyarazata valami mas, amirol
 nem vagy hajlando megmondani, hogy milyen. ez nem magyarazat.




"A paleontologiai leletek novekvo szama mellett a hianyzo lancszemek meglete eg
yre bizonytalanabb. A felfedezett "hianyzo" lancszemekrol az derult ki, hogy "a
zsakutcas fejlodes maradvanyai"."

ez a korabbi homalyos erveleseid soraba illeszkedik be.

mi az, hogy "hianyzo lancszem"? mi az, hogy "zsakutcas fejlodes"? mirt cafolja
az evoluciot, ha nehany vagy az osszes ilyen ismert "hianyzo lancszem" "zsakutc
as fejlodes"?

"Jellemzoje, hogy ha a belso strukturaja megbomlik, az egesz "leny" megszunik."

szinten. mit jelent, hogy "jellemzoje"? milyen korulmenyek kozott jellemzoje, m
i mondhato ki valoszinusegileg? hogyan cafolja ez az evoluciot?


ha cafolsz,a kkro rendesen! ha csak homalyos rozsat tudsz nyomni cafolaskent, a
kkor te vagy az,a ki ideologiat terjeszt. ideologiaval akarod "bebizonyitani",
hogy egy tudomanyos elmelet helytelen, vagy ideologia?!

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: esprx01x.nokia.com)

Kedves Krumplipure,
> Régi legenda(!) , hogy nem definiálható - mi az élo''.
> A legjobb definíciót itt olvashattam, nem is egyszer. Pontosan nem
> tudom idézni, de  a lényege ez volt: szülo szulte,  eromuvi mukodésre
> alkalmas mechanizmus. Ilyen pl. a spermium is. (melyet azonban math
> annak idején élettelen alkatrésznek minosített, valamilyen elmélet
> alapján) Senki nem tudott - vagy mert állástfoglalni a kérdésben. Math
> akkoriban még moderátor volt, s a vita lezáratlan maradt.
> Moderátorként szólhatott volna, hogy a tudomány konzisztenciája
> érdekében ... stb, stb.  Vagy valami ilyesmi. :)
Azert volt mas is, pl. a Ganti fele es az is, amelyet en irtam be
szo szerint idezve (tobbszor is), nevezetesen a Lehninger fele,
amit Elodi Pal Biokemia-jabol ideztem. En emellett vegig ki is
tartottam, mert a Ganti felet konkretan nem irta le itten senki,
en meg aztat meg nem olvastam, de hasonlithat Elodiehez.
(Na es volt meg Varga Endre rekurziv kolcsonhatasmatrixa ;-)
Udv: S. Zoli
http://www.enevjegy.radio.hu/sandorzoltan
http://sandorzoltan.xw.hu/index.html
http://www.fw.hu/sandorzoltan
http://www.ekvilaw.ini.hu

Sziasztok!

Nagy allat az elefant, megse veszitek eszre! Orrmanyos baratunk az egyik
legjobb es legszomorubb pelda a szelekciora, aminek a letet annyira
hevesen vitatjak itt egyesek.

Az elefantnak ugye van agyara, mert azzal jol lehet turni a foldet,
orrmanyt raakasztani, illetve a vetelytarsat oldalba bokni, ha no"u:gyro"l
van szo. Mivel az agyar-nelkuliseg csak akkor alakul ki, ha a papa es mama
is agyar-mentes, tovabba fentiek szerint elegge hatranyos tulajdonsag is,
ezert az orrmanyosok kozul ember-emlekezet ota csak kb. minden 100-adik
volt agyar-mentes.

Az agyar (elefantcsont) igen ertekes holmi, zongora, setapalca, jogar,
stb. alapanyaga lehet, ezert az elefantot vadasszak. A bennszulottek
landzsaval nem tul sok ilyen oriast tudtak ledofni, illetve magas lehetett
a kilapitott ember / doglott elefant arany, igy nem eroltettek annyira a
dolgot. Aztan jott a feher ember a villamlo botjaval... Mostanara odaig
fajult a dolog, hogy minden harmadik vad elefant agyar-mentes lett, mert
csak azok maradtak eletben (es igy parosodhattak), akik agyar-mentesseguk
miatt erdektelenek az orvvadaszok puskacsovei szamara. Ilyen paroknak
pedig az utodaik is fogatlanok. Ket nemzedek es utana szinte csak az
allatkertben lathatsz majd agyaras elefantot (vagy rakunk rajuk muanyag
agyarat...)

Es erre nem mondhatjatok, hogy az ember szerepe miatt ez nem a termeszetes
kivalasztodas peldaja. Ha tegyuk fel lenne griffmadar, ami az eles
szemevel meglatja az elefant villogo feher agyarat, leszall, elkapja es
szetcincalja az ormanyos baratunkat, akkor annak pontosan ugyanugy a gyors
es altalanos agyar-mentesseg lenne a kovetkezmenye, hiszen az elefant
egyebkent teljesen csukaszurke szinu, amivel kiralyul tudja magat alcazni
es ennyiben az agyar meglete hirtelen elonyos tulajdonsagbol hatrannya
valtozna.

Ja, egyebkent az elefant a tudosok szerint par millio eve tengeralattjaro
volt, az orrmanyat kidugta a vizbol lelegezni es kozben lent tempozott.
Ugyanezt a modszert a hasonlokeppen csukaszurke szinu nemet baratainknak
csak 1942-ben sikerult (ujra) feltalalniuk, bar ok a legtobb ember szamara
korantsem voltak olyan szimpatikusak, mint az elefantok.

Udvozlettel: Feher Tamas.

Sziasztok!

Ismet itt vagyok (allitolag gyorsan cserelodik az olvasotabor -> de
azert csak emlexik ram vki.. :-)  ).
Mostanaban ritkan jutok nethez, igy kesve tudok csak reagalni, de
azert megosztom a legujabb korszakalkoto otletemet :-)

A decentralizalt e-penztarcat is azonnal izekre szedtetek, azzal a
felkialtassal, hogy keptelenseg ugy megcsinalni, hogy ne torjek fel es
ne toltsek fel otthon penzzel - ezzel inflaciot okozva.
Sajnos egyet kell ertenem.

Az adhoc telefont sem kimeltetek. A full adhoc tenyleg tul meresz,
viszont azt a valtozatot, ahol a telefonokbol allo grafnak az "eppen
statikus" pontjait es eleit hasznaljuk, en me'g nem vetettem teljesen el.
Mondjuk a kesleltetes, a fogyasztas stb. tenyleg nem az igazi.

Viszont fix terminalokkal, szoveges levelezesre (tehat keves adattal)
me'g talan hasznalhato lenne. Az eddigi leveleimet CD-n jol
becsomagolva jo melyre eltettem egy dobozba, nem is tudom milyen
vegeredmenyre jutottunk amikor ezt targyaltuk.

A mai otletem a kovetkezo:
Igen, e-penztarca, tehat egy apro kutyu, aminek van egy azonositoja
es tarol egy osszeget - de ugy, hogy a sok tarca egyutt egy nagy de
elosztott, amolyan "kollektiv tudattal" birna. Tehat valahogy teljesen
elosztva, a "ko:z" is tarolna, hogy kinek mennyi penz van a tarcajaban.
Fizeteskor pedig a penzt fogado fel lekerdezne' ezt a "kollektiv
nyilvantartast" hogy valoban annyi penze van-e a fizeto felnek vagy
esetleg csalt es otthon feltoltotte. Marpedig nem lehet mindenkit
meghekkelni. Persze elfogadhatja a hamispenzt, de akkor o nem fog
tudni fizetni vele...

Tovabb is gondoltam a dolgot, es ha a penzt fogado fel - a "kozos
tudatban" levo nyilvantartas lekerdezesekor pl. hamis adatokat kap,
(mert tegyuk fel, hogy minden, amit lat csak hekkerek szinjateka),
akkor is csak lopas tortenik, de a rendszerben tarolt penz eredoje nem
no, nem lesz inflacio.

Innen akit erdekel mindenki tovabb tudja gondolni maganak.
Az egesz alapja viszont megintcsak az, hogy kell egy mindentol
fuggetlen mobil halozat (minimalis adatmennyisegre).

Szerintetek?

a BenceMiki
(orommel veszem, ha kapok maganban kopiat)

Kedves math!

>konkretan nezzuk azt a ket ellenvetesedet, aminek halvany lila eselye
volna, ho
>gy valamifele cafolat-kiserlet lehessen, ha dolgoznanak rajta a
kreacionistak.
>1) nem sikerult eddig laboratoriumban eletet eloallitani.
>mint kifejtetted, nem az a semad, hogy:
>premissza1: amit nem sikerulmestersegesen eloallitani, az termeszetesen nem
muk
>odhet
>premissza2: eletet nem isikerult mestersegesen eloallitani
>konkluzio: elet eloallasa termeszetes modon nem mukodhet
>ezt nem gondolhatod.

Ezt nem is gondolom, hiszen azok a premisszak, amelyeket nekem
tulajdonitasz, nem az en premisszaim, hanem az en premisszaimnak a te
elmedben megjeleno torz tukrozesei. Amit en allitottam, az a kovetkezo: _ha
valami mestersegesen csak bizonyos feltetelek fennallasa mellett johet
letre, az termeszetesen nem johet letre e feltetelek (vagy ekvivalenseik)
fennallasa nelkul_.

_Nem allitottam, hogy eletet nem lehetne laboratoriumban eloallitani, hanem
azt allitottam, hogy csak olyan feltetelek mellett, amelyek termeszetesen
nem allhattak fenn._

>nem, te egy homalyos, pontatlan modon ervelsz, azt mondod, hogy "amit
mesterseg
>esen nem lehet eloallitani, az nehezen mukodik termeszetesen".

Egyaltalan nem mondom ezt. Megismetlen, kovetkezot mondom: Amit
mestersegesen csak bizonyos korulmenyek fennallasa mellett lehet
eloallitani, az termeszetesen nem johet letre e feltetelek (vagy
ekvivalenseik) fennallasa nelkul. (Peldaul az, ami a laboratoriumban _csak_
zart lombikban johet letre, az nem johet letre a termeszetben a nyilt
atmoszferaban, "egy ko arnyekanak vedelmeben".)

Egyebkent erdekes: Ha azt allitanam, hogy egy auto spontan letrejohet a
termeszetben, mindenki orultnek nezne. Miert van az, hogy aki viszont azt
allitja, hogy az autonal sokkal valoszinutlenebb sejt spontan letrejohet a
termeszetben, azt nagy tudoskent tisztelik :-).

>mivel a laboratoriumban stabilizaljak a vegtermekeket, ezert az a
termeszetb
>en nem alkalmas az elet kialakulasahoz.
>mivel a laboratoriumban stabilizalni kell a vegtermekeket, ezert a
>termeszetben GYORSAN elbomlalanak

Pont forditva. Mivel a vegtermekek gyorsan elbomlanak, ezert a
laboratoriumban stabilizalni kell oket. A termeszetben ugyanolyan gyorsan
elbomlanak, ezert ott is stabilizalni kellene oket, azonban ott nincs
stabilizalo rendszer.

>osszefogllva: te azt magyarazod, hogy az evolucio ideologia. ebben
elkovetsz ke
>t csusztatast, mert igazabol a prebiotikus evoluciot probalod csak tamadni

Persze. Eleve kimondtam, hogy egyelore az evolucios folyamatnak csak egy
pontjat vitatom. Kizarolag gyakorlati okokbol, meg igy is alig van idom a
tempo megtartasara. :-))

>masreszt nem azt tamasztod ala, hogy ideologia, hanem azt probalod
alatamastzani,
>hogy egy lehetetlen elmelet.

Ugy van. Ha bebizonyitom, hogy 1. lehetetlen elmelet, 2. ez az elmelet
elengedhetetlen egy ideologia alatamasztasahoz, es valaki megis ragaszkodik
hozza, akkor annak csakis ideologiai oka lehet.

>igy csak annak mukodik az ervelesed, akinek az evoluciorol eloiteletei
vannak,
>azt eleve elveti. az beveszi a "tul hosszu, tul rovid" "meglatasaidat"
anelkul,
>hogy konkretan prezentalnad neki a szamokat.

Akinek pedig evolucioparti eloiteletei vannak, az mindig talal
kifogasolnivalot, hogy ne kelljen elfogadnia az erveimet. -:)
kent a kerdeses vegyuletek masodpercek, percek vagy napok alatt bomlanak el.
Ebbol a szempontbol teljesen kozombos, hogy evezredek, evmilliok vagy
evmillardok allnak rendelkezesre. Nem lattal meg bomlo allati hullat?)

>ut eszembe. vannak hittan orak, akkor ugye kene, hogy legyen ateizmus es
mater
>alizmus ora is?

Termeszetesen. A biologiaoran csak az egyertelmuen igazolt allitasokat volna
szabad tanitani, peldaul morfologiat, genetikat, molekularis biologiat stb.,
es feltetlenul szukseg volna filozofiaorara is, itt azonban valasztasi
lehetoseg lenne, hogy valaki milyen iranyzat kepviseloitol kivan tanulni.
Az, hogy manapsag nem tanitanak filozofiat, az az oktatasi rendszer sulyos
hianyossaga.

>konkluzio?

Ilyen specialis korulmenyek a Fold osi allapotaban nem leteztek (eddig
legalabbis senki sem tudott ilyesmire ramutatni, csak a nevetseges "egy ko
arnyekanak vedelmeben" tipusu megjegyzesek kerultek elo), tehat az
abiogenezis nem kovetkezhettek be.

>es akkor elekeztunk ahhoz a filozofiai tanulsaghoz, hogy a
"termeszetes"-"meste
>rseges" megkulonboztetes abszolutizalasa maga is bullshit.

Ki akar itt abszolutizalni. Csak eppen meg kellene mutatni, hogy a
termeszetben elofordultak a laboratoriumival ekvivalens feltetelek. Amig ez
nem kovetkezik be, az abiogenezis nem mas, mint ideologiai bullshit. :-)

Kedves Starters!

>Ez viszont azt jelenti, hogy vitas esetben Nalad a tudomanynak meg kell
>hatralnia az ideologia elott. Soha nem fordulhat elo olyan, hogy
>valamilyen erv, vagy teny hatasara azt mondd: "Belatom, hogy
>valoszinuleg megsem igaz az ertelmes tervezo gondolata".

Dehogy is! Az ideologianak kell meghatralnia a tudomany elott. Miutan
rajottem, hogy az evolucioelmelet igazolatlan, sot ugy tunik,
igazolhatatlan, egy jobb ideologiat fogadtam el.

>Mas pedig nem hajlando elfogadni egy igazolatlan ideologiai hipotezist.

Ne fogadja el! De akkor szigoruan a "nem tudjuk" allaspontjara kell
helyezkednie..

(To be continued. Tegnap videken voltam. Sajnos mar alig birom a tempot, de
azert megprobalom.)

Ferenc

A horizontig kötéllel belógatott, majd elengedett ideális székrol
elvben el lehet rugaszkodni.
Ám tudni kell, hogy a szék egyrészt magától elindul lefele (véges
gyorsulással), másrészt eközben folyamatosan veszít
tehetetlenségébol.
A szék lábainak horizont alá kerülo része ugyanis mintha megszunne
létezni. S ahogy zuhanva süllyed, tömege végül kifogy a róla elugrani
akaró lábai alól. Az eltunt szék után világítva, fény nem verodik róla
vissza többé - legalábbis kinti megfigyelo szerint nem.
Az egyik probléma: mit mutatna a szék gravitációját méro muszer
az eltunés után ?

Eszeveszettül pörgo ülokéju (ld. relativisztikus kerületi sebessegu)
zongoraszék vajon elonyösebb e ?
Legyen mágnesbol az üloke, nem bánom, hogy mágnestalpu surranóval
perdülés nélkül lehessen elrugaszkodni.
Ki bánja ?
Legfeljebb az, akinek felteszik a kérdést: Hoppá, vajon marad-e kintre
valami egy lyukba ejtett mágnes erejébol? :-)
Mert ugyebár ha a beesett töltés örökre látszik kintrol, akkor
a beesett mágnes sorsán is illene elgondolkodni.

Az elvárás szerintem jogos, ha arra gondolunk, hogy bitangul
mágneses neutroncsillag esetleg fekete lyukká válik.

Burgonya

Attól függ kinek.
A lyuk horizontja felett álló kamera a világot olyannak látja, mintha
csaknem fénysebességre gyorsultak volna a világ EM sugárzói. A világ
persze nem látszik közeledni, hanem csak extrém közelinek látszik
sokminden. (De ha a kamera elindul kifelé, akkor kiderül, hogy
mégiscsak messze vannak a dolgok.)
A galaxisok lentrol nézve rémesen közel vannak. Vegyük a következot:
Kintrol nézve komótosan esik befele valami.
A kintrol tekintve komótós beesés bentrol nézve már aligha
lehet komótos! Igazam van ? (bentrol minden zsugorítva látszik)
Akkor mi is van a kintrol nézett beeso fénnyel ?
Kintrol tekintve, a lyukhoz közelíto fenynek is komótosra kéne
vennie a tempót, hogy az eso test és a fény sebességének arányát
odalent méregeto technikus ne jöjjön zavarba. Jogos ?
Arra célzok, hogy a fickó minden komótost gyorsnak mér , mert lomhák
az órái. Miért épp a fény lenne kivétel ?
Nekem emiatt még mindig úgy tunik, hogy kinti álláspont szerint a fény
egyre lomhábban közelít az eseményhorizonthoz.

Burgonya

Zoli:

1) amikor moderator voltam, sosem intezkedtem moderatori minosegben olyan vitab
an, amiben reszt vettem maganszemelykent. ez az indoka

2) amit te eromuvi mukodes-kent irtal le, az a Ganti fele definicioban szerepel
, mint anyagcsere es autokatalitikus reakciociklus

3) ami a te definiciodbol hianyzik, az az informacioatadas, es az informacio re
produkcioja az autokatalitikus ciklusban

4) azok az elemek, amik nalad hianyoznak, szuksegesek ahhoz, hogy evolucio bein
duljon.

5) az evolucio beindulasa vagy nem beindulasa a dolgok egy olyan tulajdonsaga,
amit fontos volna elnevezni valahogy. praktikus, ha az "elet" definicioja ezzel
 egybevag.

6) nem volna praktikus, ha az "elet" fogalma ennel tagabb volna, mert kene kere
sni egy fogalmat arra, hogy "evoluciora alkalmas objektum".

szoval a te fogalomrendszered inpraktikus SZVSZ. ezert nem is fogjak elfogadni
a biologusok.

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: esprx01x.nokia.com)

>Feladó: cdrom.jeszy_uh.orelexa
>>Kedves Csaba!
>>Miert ne lenne vagy maradna? hisz az elet minden pillanata az evolucion
>>alapszik, amit mi elok rovid ido alatt kevesbe erzekelunk.
>Hogy alapulna azon? Az alapveto termeszeti jelenseg a fajok allandosaga. A
>mutaciokat a szelekcio altalaban kikuszoboli.
 Nehez itt a helyes dontes, es bizony eleg sokat lehetne vitazni minden
apro reszletkerdesen. Amibol en kiindulok az nem mas mint a tudomany,
mely  egyre nagyobb sikert arat.  Azt mondjuk a bibliai irasok a
legregebbiek, mely tortenelmi peldakat is idez.  Ezek az irasok pedig
alig egy par ezer evre vezethetok vissza, holott mar tobb millio eve
torolhetetlen nyomokat hagyunk kisbolygonkon.
  Ami zavar a vallasban, az nem mas, mint a sokoldalusaga. Ahany nep,
ahany pap, annyifelekepen magyarazzak es sokszor a tudomany fejlodeset
is beepitik.  Volt olyan pap aki allitotta hogy kinn a vilagurben
tisztan hallatszik a kenetlen tengelyek csikorgasa, melyen az univerzum
a bolygoi, csillagjai forgoloznak.
  Hat igen az egyszeru emberek hiszekenyseget konnyen ki lehet hasznalni,
es ez nem mas mint a papok nyeresege. Nalunk nem egy peldat tudok
felsorolni jelen pillanatban is, hogy az egyhaznak nincs penze, mig a
papok hatalmas milliardos villakat epitenek a szomszed utcasarkon,
kulfoldi pareves kocsikkal kozlekednek, mig a szegeny munkasember
kerekparral kozlekedik.
  Tehat az egesz vallas egy politikava valik, az pedig aki tudomanyosan
elemzi a dolgokat, nem tudja elhinni hogy ami az eletet ileti valaki
teremtette volna.
   Ami azt ileti nekem az sem fekszik, hogy maga az univerzum is
egyszercsak elkezdodott, kb. tizennegymilliard eve, ezzel egyidoben az
ido, stb.   Ha mar akkor kulonbozo egyensulyi erohatasok nem borultak
volna fel, lehet mind a mai nap az univerzum nem keletkezett volna.
Inkab elfogadhatob a tobbuniverzumos elmelet, amit viszont nincs
lehetosegunk bizonyitani.
    Udv. Csaba.

Izguljunk, vagy nincs ertelme? (Origo)
    Tény, hogy 2004. szeptember 29-én a torz ellipszoid alakú, 4,6 x 2,4
kilométeres Toutatis - amely a legnagyobb ismert kisbolygók közé
tartozik - földközelbe kerül. Tény az is, hogy az emberiségnek nincs
tudomása arról, hogy ilyen méretu égitest valaha is ennél közelebb
került volna a Földhöz.

Az 1989-ben felfedezett Toutatis is potenciálisan veszélyes égitest, ám
pályáját jobban ismerik a csillagászok, mint bármely más kisbolygóét.
Négyévente kerüli meg a Napot, pályája a Mars és a Jupiter közötti fo
kisbolygóövtol a Föld pályájáig nyúlik, így négyévente kerül földközelbe
is. Legkisebb távolsága az idei földközelség során a Föld-Hold távolság
körülbelül négyszerese (1 549 719 kilométer) lesz, ami egy ilyen méretu,
globális katasztrófa kiváltására képes égitestnél valóban "kellemetlen"
közelségnek számít. A visszamenoleges pályaszámítások szerint 1353 óta nem
került ennyire közel bolygónkhoz, illetve 2562-ig nem is fog.

Bolygónk nagyjából egymillió évente ütközhet 1 km-nél nagyobb átméroju
aszteroidával. Ha egy ilyen katasztrófa mostanában következne be,
körülbelül 1 milliárd ember halálát okozná. Jelenlegi ismereteink szerint
az aszteroidabecsapódások jelentik az egyetlen olyan természetes
veszélyforrást, amely az emberi civilizációt egyik pillanatról a másikra
megsemmisítheti vagy jelentosen visszavetheti fejlodésében.

A szakemberek szerint azonban biztosan kijelentheto, hogy a Toutatis
becsapódásától vagy bármilyen más hatásától nem kell tartanunk, jelenleg
és a következo hat évszázad során sem. Hogy ezek után hogyan módosul a
pálya, azt egyelore nem lehet kiszámítani.
     Udv. Csaba.