Feri:

> A kockak szamomra egyformak, nem erzekelek koztuk valo kulonb-
> seget. Azt allitom, hogy a kiserletezo -ugyancsak- nem tudhatja
> azokat megkulonboztetni, hiszen egyformak. Mire alapozza ezen
> allitasat? Konkret erzekelheto igazolast kerek arra, hogy a koc-
> kak valami miatt kulonboznek.
> 
> Johetnek a "kezzelfoghato" bizonyito allitasok.

Rettentoen egyszeru a dolog. Megkerjuk a latot, hogy szedjen ossze 20 db
kockat ugy, hogy azok tobbfele szinuek legyenek, de szamomra teljesen
egyformanak tunjenek. Ezutan (mondjuk egy raragasztott, kitapinthato
jelzes segitsegevel) jelolje meg mindegyiket ugy, hogy a jelolesbol
kideruljon, hogy szerinte a kocka milyen szinu.  Ezutan a 20 darab kockat
atadja nekem, a vaknak. En jol osszekeverem a kockakat, majd egy ujabb, a
kockakra ragasztott jeloles segitsegevel megszamozom oket 1-tol 20-ig. A
kockakon most mar ket jeloles van, ugyhogy keszithetek egy tablazatot,
hogy melyik szamjeloleshez melyik szinjeloles tartozik. Ezt elkeszitem,
majd a kockakrol eltavolitom a szin jeloleset, es csak a szamozast hagyom
rajtuk. Meggyozodom rola, hogy a kockak kozott most csak a szamozas
alapjan lehet kulonbseget tenni, de a szamok es a szinek osszerendeleset
csak en tudom, a lato ember nem. Ezutan ujra atadom a kockakat a latonak,
es megkerem, hogy megint jelolje meg oket szin szerint. Az eredmenyt
osszevetem a tablazatommal. Ha az jon ki, hogy a szamok es a szinek
osszerendelese pontosan megegyezik az elozoleg keszitett tablazatommal,
akkor az nagy szignifikanciaszinten igazolja, hogy a lato tenyleg
kulonbseget tud tenni a kockak kozott egy olyan tulajdonsag alapjan, amit
en nem erzekelek. Peldaul ha ket szin van, es a 20 kocka kozul 10 az
egyik, 10 a masik szinhez tartozik, akkor ez a kiserlet 10^-6
szignifikanciaszinten igazolja a szinlatas letezeset, ugyanis 2,75*10^-7 a
valoszinusege, hogy a lato csak veletlenul adta meg ketszer ugyanazt a
szinkiosztast. A kiserletet megismetelve a szignifikanciaszint
tetszolegesen novelheto. Ket ilyen kiserlet utan mar csak egy a
tizbilliohoz lesz a valoszinusege, hogy szinlatas nem letezik. Ha a
kiserletet kello gondossaggal vegeztuk, kizartuk a csalas es tevedes
lehetoseget, akkor ez igen-igen kemeny tudomanyos bizonyiteka a
szinlatasnak.

> En eppen azok reszerol szeretnek hipotezist hallani, akik e jelen-
> seget tudomanyosan alatamasztottnak minositik, ugyanakkor allitjak
> a hatasmechanizmus ismeretlenseget. Velelmezem, hogy azert van va-
> lamilyen feltetelezes a mukodest illetoen. En elsosorban a jelenseg
> hirdetoitol (parajfalok) varnam a mukodes lehetosegeinek magyaraza-
> tat.

A parajelensegek letezese annyira nem illik a fizikai vilagkepunkbe, hogy
a mechanizmusara nincsen semmifele ertelmes elkepzeles. Barmikor lehet
persze kodos kepzelgeseket gyartani mindenfele morfogenetikus mezokrol meg
ilyenekrol, de ezeknek tudomanyos szempontbol az erteke egyenlo a
nullaval, ugyanis sem a kiserleti ellenorizhetoseg kriteriumanak, sem
pedig Occam borotvaja elvenek nem felelnek meg. Az, hogy "morfogenetikus
mezo", csak egy hangzatos kifejezes, amivel semmit nem lehet kezdeni.
Pontosan annyit jelent, mint ha azt mondanank, hogy a prekognicio mogott a
kiszeramera bavatag all, vagy hogy a telepatia magyarazata maga a
telepatia. Ugyanigy beszelhetnenk mondjuk Q-mezorol, Z-terrol, a
telepatiat kozvetito lathatatlan, intelligens demonokrol, es meg millio
mas dologrol, s ezek eppolyan hasznavehetetlen zagyvasagok lennenek, mint
a "morfogenetikus mezo" elkepzelese. Ezek a "teoriak" csak arra jok, hogy
leplezzuk magunk elott azt a tenyt, hogy nem ertjuk a jelenseget.

A telepatia eseteben azert vannak hasznalhatobb hipotezisek is, ott lehet
pl. elektromagneses kolcsonhatasra gyanakodni, es ez tesztelheto is.
Tortentek is ilyen kiserletek, de az eddigi eredmenyek alapjan nem
valoszinu, hogy elektromagneses kolcsonhatas kozvetitene a telepatiat.
Vannak tovabba probalkozasok kvantummechanikara tamaszkodo magyarazatra,
de ezek erosen vitatottak. 

A tudomany szellemehez az a magatartas illik, hogy ha valamit nem ertunk,
nem tudjuk megmagyarazni, akkor ezt beismerjuk, es nem kezdunk nagyszabasu
porhintesbe, hogy megis elhitessuk magunkkal es masokkal, hogy ertjuk. Ez
az egyik fo kulonbseg a tudomany es az ezoteria kozott. 

SziA