Munkaval kapcsolatban megvettem egy titkositasrol szolo konyvet. Talaltam 
benne egy erdekes dolgot, ami talan ide is illik. Agyrohamot kapott 
tudosok kiagyaltak, hogy kihasznalva azt a kvantumfizikai csodat, hogy a 
lehetseges kvantumallapotok valoszinusegi lete csak akkor omlik ossze egy 
egyszeru ember altal is felfoghato valos allapotta, amikor megnezzuk, 
kiagyaltak egy (egyebkent teljesen egyszeru) adattitkositasi modszert, 
aminek az az elonye, hogy nem lehet lehallgatni anelkul, hogy a vevo 
oldalnak ez tudomasara ne jutna, hisz a lehallgato megvaltoztatja a 
kvantumallapotot a lehallgatas puszta tenyevel.

Eddig a gondolatkiserlet. Nosza, elorantottak a lezeruket meg a 
laboratoriumi konyhaasztalt, kiprobaltak, es mukodott. Ezek utan a 
British Telecom is kiprobalta, ok egy kicsit nagyobb konyhaasztalon, 
mintegy 10km uvegszallal, es meg nekik is megy. Azt allitjak, hogy a 
dolog ertelmesen megcsinalhato 50km -ig.

A konyv iroja szerint "The mind boggles", de az azonnal eldobom az agyam 
szerintem jobban fedi a dolgot :-).

Zoltan

Elfelejtettem a referenciat megadni, itt van:

A konyv az Applied Cryptography, Bruce Shneier tollabol, masodik
kiadas, ISBN 0-471-12845-7, kiadta a John Wiley & Sons, Inc, 1996.
Az emlitett dolog az 554-557 oldalakon lakik benne.
 
Tovabbi irodalom erre vonatkozoan (eleg regi, es csak egy a sokbol,
a konyv sokat megad):
 
P.D. Townsend, J.G. Rarity and P.R. Tapster, "Enhanced Single Photon
Fringe Visibility in a 10km-Long Prototype Quantum Cryptography
Channel", Electronics Letters, v. 28, n. 14, 8 Jul 1993, pp1291-1293

Zoltan

A #149-es TUDOMANY-ban irtam:
>A Bodonyi-Sarkadi paros pedig sz.v.sz. meg kellene, hogy
>probalkozzon az elmeletuk korrekt es szabatos leirasaval,
>es publikalasaval.

Persze, elobb magat a kiserletet kellene publikalni 
mindenfele elmelet nelkul, de ki kellene emelni, hogy
a szerzok szerint a meresi eredmenyek hol nem klappolnak
a Newton fele elmelettel.

Maganak a kiserletnek az ellenorzeseben is segithetnenk
a Bodonyi-Sarkadi parosnak, szerintem akkor is tanulsagos
volna, ha hibara akadnank, akkor is, ha nem. En tobbed-
magammal szivesen megtekintenem a kiserleti ossze-
allitast, sot, ha lehet, el is vegeznek ilyen mereseket.

Valoszinunek tartom, hogy termeszettudomanyi es muszaki
egyetemek megfelelo tanszekein is lehetne hasonlo, vagy
mas berendezessel merni az azonos tomegek kolcsonos
gravitacios hatasat. 

Szoval: elobb nezzuk meg a kiserleteket, aztan az elmeletet,
es probaljunk meg higgadtak es okosak lenni.

Udv
Attila

> a Pentiumok manapsag 0.35-el keszulnek).

Sot, mar 0.25-tel. A RAM-ok valoszinuleg meg 
kisebbel.

> Sacc/kb alapon en ugy sejtem, 100 elektronnal mar nagyon 
> jol el lehetne elni, kulonosen, ha valami hibajavito kodolast 
> is hasznalnanak a hattertarban. Problemanak latom a sugarzast, 
> egy-egy reszecske talalata csunyan rendet vaghat a par darab 
> elektron kozott.

Erdekes, hogy ezzel szemben egyre inkabb lemondanak
a hibajavitasrol. Az erv pont az, hogy a tranziens
hibak szama nagysagrendekkel kisebb, mint pl. a 
16k-s RAM-ok koraban.

-- MfG/Bye/Udv - Simon Istva'n (hu) - Istvan Simon (rotw) --
----- mailto: - mailto: -----

Ha lenne egy elvetemult, kobor biologus, aki hasonszoru tarsanak 
segitene abban, hogy megtudjam par aminosav izoelektromos pontjat, 
nagyon sokat lenditene mostani munkamon. A kerdeses aminosavak: 
DL-p-tirozin, DL-o-tirozin, DL-m-tirozin, DL-triptofan, 
DL-3,4-dihidroxifenilalanin(DOPA), DL-alfa-metil-DOPA, 
DL-fenilszerin, DL-threo-dihidroxi-fenilszerin. Mint lathato nem 
mindegyik feherjeepito, de talan altalanos ismert.
Elore is kosz,
A.
> ---------------------------------------------
Akos Vegvari     >
Dept. of Biochemistry
Biomedical Center
University of Uppsala,
PO Box 576
S-751 23 Uppsala
Tel.:46-18-471 41 90