Kedves SZALON,
Boda Miklos idezett egy valoban erdekes Hanak irast arrol, hogyan valhat egy
politikai eszmeben valo hit vakhitte, onpusztitova. Az iras ezekkel a
sorokkal zarul.
"Nem gondultuk vegig az efajta
tomeges leleplezesek abszurditasat. Ha vegiggondoljuk, holtbiztosan
feltamadt volna bennunk a ketkedes. Ez peddig kifele es befele
egyarant eletveszelyes lehetett: a kommunista parttal es
eszmerendszerrel inkompatibilis a ketkedes. A tortenelem
megismetelte a credo, quia absurdum szornyuseget."
Az egyebkent kivalo iras az utolso mondatban egy sajnos tipikusnak mondhato
csusztatast kovet el: parhuzamba allitja a kereszteny vallasos hitet a
kommunizmusba vetett hittel.
Formailag nezve valoban nagyon sok a hasonlosag a keresztenyseg, ill.
katolikus Egyhaz intezmenye es a kommunista eszme, es azon belul is a
letezo kommunista partok szervezetei kozt. "Demokratikus centralizmus",
kuzdelem az eretneksegek ellen, teleologikus vilagkep mind-mind olyan ismeros
kifejezesek, melyek mindkettore alkalmazhatok.
Ugyanakkor, ha valaki nem lep tul ezeken a formai hasonlosagokon, akkor
sose fogja megerteni, mitol letezik es befolyasos a keresztenyseg 2000 eve,
es mitol tunt el a kommunizmus a tortenelem szinpadarol kevesebb mint egy
ropke evszazad alatt.
A keresztenyek altal vart Isten orszaga "nem evilagbol valo" es ugyanakkor
"mar koztunk van". Egy spiritualis allapot, amelybe kereszteny hivok remenye
szerint Krisztus minden igaz kovetoje el fog jutni. Isten orszagaba
vetett hitem nem --vagy csak kozvetve-- fog abban befolyasolni, hogy jobb
vagy baloldali partra szavazok, milyen gazdasagi es szocialis allapotokat
tartok kivanatosnak. Szent Pal egyenesen arra tanitja hiveit, hogy az ur
maradjon ur, a szolga maradjon szolga es mindketten testverek Krisztusban.
Jezus meg arra buzdit, hogy adjuk meg a csaszarnak, ami a csaszare es
Istennek ami az Istene. A keresztenyeknek nincs programjuk Isten orszaganak
eleresere, Istentol varjak annak meghozasat, es addig szivukben epitik.
Ezzel szemben a kommunistak ugy kepzeltek, hogy a kommunizmust az ember
sajat erejebol egy meghatarozott cselekvesi program soran tudja elerni.
(Idevago vicc: "Van egy tudomanyos fantasztikus es egy realisztikus
megoldas Oroszorszag gondjaira. A realisztikus az, hogy a marslakok
fognak segiteni. A tudomanyos-fantasztikus az, hogy az oroszok magukat
huzzak ki a bajbol...")
Az is igaz, hogy a katolikus Egyhaz a tortenelem folyaman szamos eretnekseget
belyegzett meg, es neha megengedhetetlen eszkozokkel uldozott is.
Kezenfekvo az eretnekegeteseket a kommunista kirakatperekhez, a kereszteny
skizmakat a kommunista mozgalmon beluli skizmakhoz hasonlitani. Megis van
egy alapveto kulonbseg: a kereszteny szakadasok olyan tanok ertelmezese es
megorzese koruli vitakban kovetkeztek be, melyeket minden erintett fel
--inkvizitortol eretnekig-- Isteni eredetunek, tevedestol mentesnek fogadott
el. Ezzel szemben a kommunista ideologia olyan profetakat kanonizalt, akik
sose allitottak magukrol, hogy muveik Isten altal sugalmazottak lennenek,
hanem hangsulyoztak annak lehetoseget, hogy egyben s masban tevednek. Mig
teljessegel racionalis egy isteni uzenet pontos megorzeseert
es tovabbadasaert aggodni, megmagyarazhatatlan miert veszi fel valaki
ugyanezt a magatartast olyan iratokkal szemben, melyekrol maguk a szerzok
allitjak, hogy nem Szentiras.
Vegul maga a hierarchikus szervezeti felepites magatol ertetodo egy olyan
egyhaz eseteben, amely kosziklakent akar allni az idok viharaiban,
ugyanazt az orok uzenetet sugarozva kulonbozo korok kulonbozo tarsadalmainak,
esztelenseg viszont egy politikai part eseteben, amely rugalmasan kell hogy
alkalmazkodjon a valtozo korulmenyekhez.
Osszefoglalva: Hanak Peternek vagy fogalma sincs a keresztenysegrol, vagy
nem figyel oda arra, hogy mit ir, amikor sajat szellemi rovidzarlatat a
credo quia absurdum intuiciojahoz hasonlitja. A keresztenyseg vagy barmely
mas vallas valoban megkovetel egy eszervekkel nehezen alatamaszthato
ugrast. Az ugras megtetele utan azonban minden logikusan kovetkezik,
konzisztens gondolatvilag epulhet ki. A letezo kommunista eszmerendszer viszont
belso ellentmondasokat hordoz, amelyekre az alapaxiomakban valo hittol
fuggetlenul fel lehet es fel kell figyelni.
Udvozlettel, Hetyei Gabor
|