Kedves Akos (R.-T.) !

	Egyetertunk abban, hogy a politikai demonstracio a politikai harc
eszkoze. Az en megitelesem szerint azonban korantsem olyan artatlan fegyver,
mint amilyennek te leirtad. Bizonyos, (ha santa is) parhuzam vonhato a valodi
es politikai fegyverek kozott. A legmegbizhatobb politikai fegyvernek a
parlamenti felszolalast (tv. javaslatot, inditvanyt stb.) tartom. A kepviselok
mogott tomegek allnak (alltak, mikor megvalasztottak oket), azert valasztottak
oket, hogy torvenyeket alkossanak az orszagnak. Az analogia a valodi fegyverek
kozul a precizios bombazas lehetne. Egy felszolalas eseten a cel
kristalytiszta, az erveles tenyekkel jol korulbastyazott, ha megsem,akkor
senki sem veszi komolyan es eltunik a sulyesztoben.
	Egy masik politikai fegyver lehet a sajto. Az ujsagiro mogott nem
allnak feltetlenul tomegek es ugyes csusztatasokkal a tenyek sok felekeppen
ferdithetik a valosagot, ami esetleg a talalati pontossagot (akarva
akaratlanul) befolyasolja. Ha azonban az ujsagirast a piac torvenyei
iranyitjak, akkor a kereslet bizonyos temak irant hosszabb tavon megiscsak
tomegerdeklodest fejez ki. A valodi fegyverek kozul talan a hagyomanyos
bombazas lehetne az analogia.
	A politikai tuntes sokkal kenyesebb fegyver. Populisztikus felhivasok,
jelszavak es nem utolsosorban a "tomeghatas" konnyeden egy radikalis kisebbseg
kezebe juttathatja a kezdemenyezest. A radikalis csoportocskak pedig altalaban
ott vannak az ilyen politikai demonstraciokon, hiszen ez az egyetlen forum,
ahol publicitast kaphatnak. Vagyis a demonstracio a fenti ket modszernel
lenyegesen kevesbe kontrollalhato eszkoz, igen nagy "szorassal". A realis
fegyverek tarhazabol leginkabb a tomegpusztito fegyverekkel analog. Az effele
politkai fegyver tovabbi hatranya, hogy kifejezetten stimulalja a politikai
ellenfelet hasonlo fegyver bevetesere, mind nagyobb teret engedven a
szelsoseges erok eloretoresenek.
	A DC tuntetesen allitolag 100 ezer ember vett reszt. A DC ellenzeki
kezdemenyezesre jott letre es a tuntetesre sem igazan kormanyparti felhivassal
invitaltak a resztvevoket. Tekintettel a kormany es kulonosen az MDF
nepszerutlensegere, ami elsosorban a gazdasagi helyzet es szocialis
feszultsegek kovetkezmenye nem meglepo a 100 ezres tomeg. Ma gyakorlatilag
barmilyen kormanyellenes felhivassal az utcara lehet vinni nehany tiz (szaz)
ezer embert. Ha a DC januarban vagy februarban szervezne egy tuntetest, az AFA
emeles utan, 500 ezer vagy akar egy millios tomeg sem lenne meglepo. Ez a
fegyver azonban ketelu es erre gondolnia kellene a politikai forgoszinpadot
mostanaban oly gyakran emlegeto ellenzeknek is. Ha egy estleges SZDSZ-FIDESZ
kormany valoban egyfajta ujliberalis gazdasagpolitikaval szeretne kivezetni a
magyar gazdasagot a jelenlegi valsagbol, az a szocialis feszultsegek tovabbi
novekedesehez vezethet. Valoszinutlen, hogy ebben az esetben az MDF ne
viszonozna a jelenlegi "demonstrativ" ellenzeki magatartast. Magam reszerol
nem latnek tulsagosan szivesen egy 1 millios Csurka tuntetest. Hosszu tavon
minden partnak erdeke a politikai elet "deradikalizalasa".

	Kedves Gabor (F.) !

	Az altalam irt "felvonasok" kisse sarkitottak voltak es ez persze nem
igazan hasznal a kozerthetoseg szempontjabol. En remelem, hogy az RTA-nak irtak
a te kerdeseidre is valaszt adnak. A Konrad fele DC tuntetest illetoen csak
annyit tennek, hozza, hogy azok a jelszavak, amelyekert ezt a tuntetest
meghirdettek meglehetosen nagy publcitast kaptak a torvenyhozasban es a
sajtoban is. Szerintem semmi sem indokolta azt, hogy a problemat az utcara
vigyek. Rovid tavon talan noveli az ellenzeki erok nepszeruseget, hosszabb
tavon azonban a politikai elet radikalizalodasahoz vezet, ami a magyar
demokracia fejlodese (fennmaradasa) szempontjabol, szerintem, kifejezetten
karos.

Udv.: Szabo Kalman

A Szalon 197-ben 3. helyen megjelent levelem valasz volt
Vizy Belanak az _ugyanezen_ Szalon 6. helyen megjelent
levelere (volt olyan szives, hogy elore elkuldte nekem privat
email-ben).
Az a levelem, amelyet V.B. idez, a Tipp 799-ben jelent meg,
Lengvarszky Zsoltnak a Tipp 798-beli irasara valaszkent (nem
azonos az altalam hivatkozott Tipp 797-el).
Tudom, hogy a tobbseg szamara a fentiek nyilvanvalo tenyek, de
kaptam egy olyan reakciot, amibol ugy tunik, hogy nem mindenki
szamara. A nagy tobbsegtol mindenesetre elnezest kerek a fenti
precizkedesert.
Udvozlettel minden Szalon-olvasonak: Kecskes Csaba

Hollosi Jozsi idezi az alabbi adatokat a Szalon 198-ban:
>      People in jail per 100,000:
>      (1) U.S.:               426
>      (2) South Africa:       333
>      (3) Soviet Union:       268
>      (*) Europe:             35 to 120
>      (*) Asia:               21 to 140

Attol tartok, nem egeszen tiszta dolog osszehasonlitani az USA-t
olyan diktatorikus allamokkal, mint pl. a nehai SzU. Egy
diktaturaban szamos "jogon kivuli" eszkozzel is nagyon kemeny
nyomast lehet gyakorolni az allampolgarokra. Es a jogi lehetosegek
is erosen elteroek lehetnek, pl. nem tudom, hogy az USA-ban van-e
kenyszerlakhely kijeloles mint bunteto szankcio (az ex-SzU-ban
a "szazadik kilometer" tudtommal ma is ervenyben van).

Ezzel egyutt az USA bebortonzottsegi szazaleka tenyleg magas,
de en valahogy ugy erzem, ez tobbe-kevesbe annak a nagyfoku
liberalizmusnak a kovetkezmenye, ami az USA-ban eleg sok teruleten
jellemzo, iskolatol a bevandorlasig. (Na hogy en erre mit fogok
kapni a vizum ugyekkel kuszkodoktol - de probaljatok csak bevandorolni
Svajcba.) Az "allampolgari fegyelem" erositesevel nyilvan lehetne
kedvezobb mutatokat produkalni, de azt nem hiszem, hogy az USA polgarok
nagyon boldogok lennenek attol, hogy ha ugy kellene elniuk, mint
a derek svajci polgaroknak. Es a jelenlegi helyzetben ez feltehetoleg
csak eroteljes allami beavatkozassal lenne elerheto, ami aztan
tenyleg konnyen "rendorallamba" torkollhatna.

Egy szo mint szaz: en a fenti mutatot onmagaban teljesen irrelevansnak
tartom (meg nemzetkozi osszehasonlitasban is). Ha a "hanyatlast"
egy szammal kellene jellemezni, akkor en mar inkabb a kivandorlok es
a bevandorlok aranyat javasolnam. Persze az is csak "statisztika" :-)
lenne. Udvozlettel: Kecskes Csaba

Meg nehany adat Hollosi Jozsi statisztikai melle.

* A 20 es 29 ev kozotti fekete ferfiak kozel egynegyede van jelenleg a
  buntetesvegrehajtasi rendszer ellenorzese alatt (prison/jail/parole/
  /probation). Ugyanez az arany a feher nem-hispanic ferfiak eseteben 6.2%, a
  hispanicoknal 10.4%.

* Baltimore 18 es 35 kozotti fekete ferfi lakossaganak 56%-a van a
  buntetesvegrehajtasi rendszer ellenorzese vagy korozes alatt.

* 1981-ben Baltimore-ban 15 feher es 86 fekete fiatal korut tartoztattak le
  kabitoszer-arusitas miatt. 1991-ben 13 feher es 1304 fekete fiatal korut
  tartoztattak le ugyanott hasonlo okokbol.

Vegul

* Iden augusztusban az Egyesult Allamokban a munkanelkulisegi rata a
  feketek koreben 14.3%, a nem-hispanic feherek koreben 6.6%. A tizenevesek
  koreben az arany a kovetkezo: feketek 36.9%, nem-hispanic feherek 16.9%.

Forras: New York Times, 1992. szeptember 13.

                                                Szabo Zoltan