Tovabbi valaszaim a #118 SZALON-ban publikalt irasodra. Azt irod:

>3. Azzal en is egyetertek, hogy etikai-moralis kerdesekben a vegso szo a
>maganemberre tartozik. Ha: normalis etikai-moralis kozallapotok kozott
>elhetnek ezek a bizonyos emberek.
>A kommunizmus utan maradt etikai kozallapotok nem tekinthetok normalisnak.
>Itt a politikanak LEHETNEK KREATIV FOLADATAI, es ez nem fogja a maganemberek
>szemelyessegi jogait csorbitani.

Nekem ugy tunik, hogy az irasod fenti reszlete az Orosz-Rubin vitara
vonatkozik. Ezen vitaban en azt az allaspontot kepviseltem, hogy a politika
egyik legfobb feladata az ma Magyarorszagon, hogy megprobaljon olyan
felteteleket teremteni, ahol az egyeni erdekek es az etikai ertekek sokkal
kozelebb esnek egymashoz, mint jelenleg. Ketelyemet fejeztem ki azzal
kapcsolatban, hogy ennek a vallasoktatas bevezetese lenne a leghatekonyabb
eszkoze.

Nemzeti frazeologia

Azzal mind egyetertunk, hogy a nemzeti celok erdekeben ma Magyarorszagon
nagyobb osszefogasra lenne szukseg. A rendszervaltas kezdeten egy ilyen
osszefogas megteremtesenek nagyon jo eselyei voltak. A legfobb celok
tekinteteben szinte minden ember es minden lenyeges politikai ero egyetertett.
Mostanra a helyzet sokkal bonyolultabb lett. Szinte mindenki tele van
gyanakvassal a masik fel valodi celjait illetoen.

Nagyon fontos feladatnak tartanam meghatarozni a legfobb nemzeti celokat,
amivel a leheto legtobben egyet tudnanak erteni. Nagyon jo lenne az, ha
hihetnenk abban, hogy az allando "nemzetizes" nem fokent egy ideologia fegyver,
amit a "nemzetietlen", "vilagpolgari ontudattal" rendelkezo ellenzek ellen
be lehet vetni, hatalmi celok erdekeben. Nagyon jo lenne, ha a jobboldali
centrum erok kisebb vonzodast ereznenek a sajat szelsosegeseik es nagyobbat
a liberalis es balodali cenrtum erok irant. Azt hiszem e nelkul nagyon
problematikus lesz stabil demokraciat teremteni.

Zoli, nagyon ovnalak attol, hogy demokrata letedre azt hirdessed, hogy
Magyarorszagon csak egyetlen politikai iranyzat ill. vezeto lehetseges, es
hogy minden mas megoldas belathatatlan kovetkezmenyekhez vezet. Amennyiben
ilyen nezeteket kepviselsz, a demokracia egyik legfobb alapelvet tamadod meg.

          udvozlettel                      Rubin Gyorgy

UI: Cser Feri, nehany hettel ezelott valoban begepeltem egy Nadas Peterrel
keszitett interju reszletet, amelynek tartalmaval messzemenoen egyetertek.

Kedves Feri (Cser) (urugyen es akit meg erdekel)!

Mire is utaltam az utalkozokkal? Ha megnezed az irasokat es azok
tartalmat, akkor erzesem szerint az utobbi idoben Szekely Zoli
tartotta eletben a Szalon nevu kavehazi asztal tarsalgasat, be-
begepelve olyan gondolatokat, amiket a nem nepben, nemzetben gon-
dolkodok nem tudnak elfogadni, ezert nagyon sokan reagaltak ra.
En nem reagalok Szekely Z. irasaira, mert sokszor pontosan az volt
az erzesem, ami neked velem szemben, hogy csak ir es nem olvas.
Ezt egyebkent szamomra elegendoen bizonyitotta addig a fokig, hogy
nem vagyok kivancsi a velemenyere es nem szivesen bonyolodnek vele
vitaba. Hasonloan velekedem a kavehazunkat mostanaban kerulo, kerdesre
nem valaszolo P.A.-rol es honunkhoz meg neveben is hu P.elfelejtettem
a keresztneverol. Azt hiszem velemenyuk a kirekesztosdi jatek keretebe
illesztheto. (Ha megtenned, hogy megirod, hogy az Agorat mikeppen
olvashatnam, akkor valoszinuleg megorvendeztetnel.)

Van bennem neha olyan erzes, hogy Szekely Z. nem is olyan kiszoritos,
mint amit irasai tukroznek, lehet, hogy egyszeruen csak kormanyhu
(nem tudom, hogy ez a mindenkorinak vagy a jelenleginek szol-e) es
irasra akarja serkenteni a tobbieket, amugy az ordog ugyvedjekent
es van benne eleg martiromsag, hogy a liberalis gondolatokat ugy
hivogassa kavehazi asztalunkhoz, hogy kozben ot magat hagyja, akar
csak kiatkozni is. Ez termeszetesen nem egy brunoi kovetkezetesseggel
vallalt velemeny nyilvanitas, de szerencsere minden ember kulonbozik.
Ha mind egyformak lennenk, akkor egy szep nagy katonasag kozlegenyei,
az arra erdemesek pedig a vezetoi lennenek. Hogy ez nem igy van, azt ekesen
bizonyitja a politika (egy 168 oraban olvastam, sajnos elfelejtettem a
nevet annak a nemet gondolkodonak, aki mondta, ha valaki tudja, erdemes
lenne engem kijavitani, hogy a politikusok a leglassabban tanulo
emberek csoportjat alkotjak). A magyar politkaval is az a bajom,
ami a magyar gazdasaggal, hogy kicsi a piac, kicsi a felhozatal, annal
nagyobb viszont az igeny. Igy aztan az talga magyar a politikat la-
pozza, az atlag amerikai a sporthireket (tudja isten, engem soha sem
tett boldogga, ha egy hazankfia nyert egy versenyt, meg akkor sem, ha
szivembol drukkoltam neki, lehet, hogy azert, mert ettol meg egyszer
sem lett olcsobb a kenyer. Ha erdekel irhatok errol, de csak majd
egy masik kozmaszagu szunetben.) Mielott nagyon dagalyossa valnek
befejezem ezt a kormolest azzal, hogy irjatok minel tobbet irodalomrol,
muveszetrol, mert ha mas neveben nem is beszelhetek, de vevo vagyok
minden ilyenre.

Meg egy mellekgondolat: a muveszek is emberek, ugyanugy erdekli oket
a mindennap, mint a mindorokke, jo muveszek ugyanugy lehetnek jo em-
berek es rossz emberek, ahogy a nem muveszek vagy a rossz muveszek.
A politikai erzekenyseg nem a muveszi erzekenyseggel rokon, hanem az
emberi josaggal, rosszasaggal. Hogy a muveszekre leginkabb a josag
jellemzo az az emberi fejlodes sajatja lehet, de hogy koztuk is vannak
kifejezetten rossz emberek az is. A masik, hogy sajnos eles hatar-
vonalat sem lehet kozejuk huzni. Szoval tessek az embereket az alapjan
megitelni, hogy mit csinalnak es nem, hogy milyen kifejezesi eszkozt
hasznalnak.

Molnar Gusztav cikke a Magyar Hirlapban

Kedves Olvasok!

Molnar Gusztavnak, az MDF egyik szakertojenek erdekes cikke je-
lent meg a Magyar Hirlap julius 11-i szamaban. Mivel a cikk igen
aktualis a HIX-vitak nezopontjabol is (minimalis roviditessel,
tobb reszletben es sajat kiemeleseimmel megtuzdelve) kozzeteszem
mindket HIX-es politikai vitaforumon.

                             Kellemes olvasast kivanok! - Sz.Z.

**************************************************************
Nemzeti es nemzettol felo liberalisok

Grendel Lajos, a kituno pozsonyi iro, a nemreg megnyilt Francia
Intezet Kozep-Europa vitajan a liberalis partok szlovakiai ku-
darcat annak tulajdonitotta, hogy e partok ALABECSULTEK A NEM-
ZETI KERDESSEL JARO KONFLIKTUSOKAT. Ez illuzionak, sulyos teve-
desnek bizonyult. De nemcsak Pozsonyban es Dunaszerdahelyen gyoz-
tek a nemzeti erdekvedelemet a liberalis doktrinersegnel fonto-
sabbnak itelo erok, hanem Pragaban is. Klaus ugyanis mindenek-
elott a cseh nemzeti erdekek kepviseloje - nemcsak a szlovakok-
kal, hanem a voltakeppen a masaryki es benesi "liberalis cseh-
szlovak allam" szent hagyomanyaval szemben is.

Mivel nalunk a liberalizmust nem egyik vagy masik part kepviseli
csupan, remelni lehet, hogy Magyarorszagon a liberalis politikai
alternativa, mint olyan, nem fog a maga egeszeben marginalizalodi-
ni a baloldali es a nemzeti fundamentalizmussal szemben, csak azert,
mert egyik vagy masik liberalis iranyzat rosszul reagal a foderaci-
ok, nemzetallamok, sot nemzetek tersegunkben (de a vilag szamtalan
mas pontjan is) feltartozhatatlannak tuno bomlasi folyamataira.

A politikai talajvesztettseguket "kulturharcok" sorozataval leplezo
magyar polgari radikalisok ertetlenul allnak a "csehszlovakiai val-
tozasok" elott (mint ahogyan a Balkanon zajlo folyamatokkal sem tud-
nak mit kezdeni). Kis Janos SzDSz-MSzP-koaliciot sugallo fejtegete-
sei ugyan arra utalnak, hogy a baloldal szlovakiai eloretorese az
SzDSz volt elnokenek eszebe juttatta a francia radikalisok mult sza-
zad vegi maximajat ("Pas d'ennemis a gauche"), a lenyeggel, a bomlasi
es elszakadasi, valamint az ezekkel parhuzamosan jelentkezo uj tipu-
su reintegracios folyamatok es torekvesek elemzesevel azonban ados
maradt.

Akarcsak Konrad Gyorgy, aki tiszteletremelto kovetkezetesseggel mond-
ja ki ujbol es ujbol, hogy Horvatorszag es Szlovenia elismerese el-
sietett lepes volt, es hogy a verengzesekert, a haborus bunokert nem
azok a felelosek, akik a nemzeti onrendelkezes jogaval elo es e jogon
szuverenne valo allamokat fegyveres eroszakot alkalmazva magtamadtak,
hanem azok, akik az onrendelkezesi jogukkal elo nemzetek szuverenita-
sat elismertek.

                                             (Folyt. kov.)