A Forumon izgalmas eszmecsere folyik a tortenelem meghatarozottsagarol.
Mi donti el, hogy kitor-e egy vilaghaboru, mennyire lejatszott dolog
volt a nemet fasizmus kifejlodese, a masodik vilaghaboru kitorese, a
NOSzF (fiatalabbak kedveert a Nagy Oktoberi Szocialista Forradalom)
es igy tovabb. Mi hatarozza meg a tortenelem menetet? Vannak-e tenyezok,
amelyek eleve eldontik, mi fog tortenni? Lehetunk-e olyan magabiztosak az
esemenyek ertelmezeseben, mint Ko'csi Zolta'n mutatkozik a Forum#1434-ben:
>....az orosz forradalom ugy az elmult szaz ev alatt dolt el. Lenin nelkul
>lehet, hogy egy evvel kesobb tor ki, lehet, hogy nem a Putyilov gyari
>munkasok hozongenek, lehet, hogy az Aurora nem lo, lehet, hogy eppen
>esik a ho - de az orosz forradalom kitorese az oroszorszagi gazdasagi
>feszultsegek altal meghatarozott volt - az orosz tarsadalmi berendezkedes
>nem nyujtott megfelelo alapot a kapitalizalodasnak. Sem a kesobbi
>szocializmus, ezert van ami most van.
Nem azokkal a torteneszek szamara izgalmas kerdesekkel foglalkoznek, hogy
azert a NOSzF elott volt egy polgari demokratikus forradalom is, amit talan
nem szuksegszeruen kovetett a bolsevik hatalomatvetel. Meg azt sem
emlegetnem, hogy a vesztett haborut koveto nyomor es felfordulas nelkul
vajon lett volna-e barmilyen forradalom. Ezek szukebb szakmai kerdesek,
valoszinu Balogh Eva sokkal jobban meg tudja oket valaszolni. Itt a Vitan
inkabb arrol lenne erdemes eszmet cserelni, hogy tenyleg mit es mennyire
hatarozhat meg a gazdasag, a penz, a kezelfoghato dolgok, a jozan esszel
kovetheto, leirhato okok. Racionalis-e a tortenelem? Halad-e valamerre.
Kezdjuk Marxnal. Termeszetesen lehetne korabban is, de a gazdasag
fontossaga es meghatarozo szerepe a Forumon folyo vita veleje es errol
tudhatjuk, Marx mondta ki a nagy dolgokat. Nem szabad szegeny Marxot
mindezert hibaztatni. Nagy filozofus volt, koranak kiemelkedo gondolkodoja.
Amit alkotott, a kor szellemebol kovetkezett. Mondhatna Ko'csi Zolta'n,
ha nem o fogalmazza meg mindazt, rajott volna mas. Legfeljebb egy-ket
evvel, evtizeddel kesobb.
Mi volt ez a korszellem? A termeszettudomanyok diadalmenete volt egyik
meghatarozo eleme. A korulottunk levo anyagi vilag egyre nagyobb reszenek
mukodeset sikerult megerteni. A torvenyek csodalatos pontossaggal es
megbizhatosaggal irtak le a termeszet jelensegeit, azoknak egyre bovulo
korere terjedtek ki. Egyszeru torvenyeket fogalmaztak meg es azok
segitsegevel a technika egyre gyorsulo utemben fejlodott. Tert hoditott
az a nezet, hogy mindennek megertheto, az anyagi vilag torvenyeivel leirhato
oka van, semmi sem kovetkezik be csak ugy, az emberi elme szamara
felfoghatatlan, megerthetetlen, megmagyarazhatatlan modon.
Mar regebben irtam rola, emlitettem, most nem fejtenem ki reszletesebben
azt, hogy a vilagot gepezetkent szemleltek. A vilag determinisztikus,
meghatarozott volt a tanult ember szamara, nagyon soknak me'g ma is az. A
vilag jelen allapota ezek szerint egyertelmuen meghatarozza a jovot. Az egesz
le van jatszva elore, a szabad akarat csak illuzio. Idosebbek emlekeztek
az egyetemi filozofia kurzus (fiataloknak: ez egyertelmuen a marxista
filozofiat jelentette) alapveto tanitasara, miszerint a szabadsag az felismert
szuksegszeruseg. Vagyis mashogy nem tehetsz, mint ahogy teszel, szabad pedig
akkor vagy, ha ezen nem utkozol meg.
Marx a tortenelemrol gondolkodva arra a felismeresre jutott, hogy ott is
leteznie kell olyan egyszeru rendszerezo torvenyeknek, mint amik az anyagi
vilagot is leirjak. Ez persze nem csak az o gondolata volt, de o fogalmazott
a leginkabb hatasos modon. A tortenelem hajtoerejet a gazdasagi folyamatokban
talalta meg. A let hatarozza meg a tudatot. Az eroforrasokert valo kuzdelem,
a munkamegosztas soran kifejlodott tarsadalmi osztalyok kozotti kuzdelem,
az elnyomok es elnyomottak kozott folyo osztalyharc a tortenelem hajtoereje,
mondta a tudos Marx. Torvenyeket fogalmazott meg, josolt sokmindent, hadd
ne reszletezzem.
Marx felismeresenek utoleletevel, a marxi-lenini-sztalini tanitas
tortenelmileg sajnos kiprobalt modelljevel most nem foglalkoznek reszletesen.
Csak annyit, a kiindulo alap az volt, hogy birtokukban van az egyeduli
tudomanyos vilagnezet. Ennek birtokaban ismerik a jovot, ami a tanult, muvelt,
vallasi babonaktol megszabadult felvilagosult elme szamara tudnivaloan
rogzitett, a jelen egyertelmuen meghatarozza, lasd fent. Ezert tudjak minek
kell, szukseges, kotelezo bekovetkezni. A tudas biztos letetemenyese, a
faklya hordozoja a mozgalom, a Part, annak vezeto testulete, nagy vezere
(10 perc utemes taps felallva, csak le ne ussetek a monitort). Az mint ilyen,
tevedhetetlen, egyes tagjai, akar tagok csoportjai is hibazhatnak, de a Part
nem. A Part bolcsessege es mindentudasa birtokaban iranyit, utat mutat, sej
a mi lobogonkat fenyes szellok fujjak.
Mi a baj az egesszel? Miert nem valt be. Nem eleg tudomasul venni a
tortenelmi kiserlet eredmenytelenseget, meg is kell mondani, elvileg miert
rossz az egesz. Tudhatta volna ezt Marx mar a mult szazadban is? Miert nem
teljesultek a joslatai? Peldaul a nevezetesebbek kozul az, hogy eltunik a
penz es igy tovabb. Amikor ma nagy magabiztossaggal iteljuk meg, hogy
tortenelmi szuksegszeruseg volt ez meg az a forradalom, meg vilaghaboru,
miert nem merunk ugyanakkor josolni, elore megmmondani azt, mi lesz, ha mar
olyan tudosak es vilagos feju gondolkodok vagyunk.
Eloszor is az anyagi vilag nem szigoruan determinisztikus, ezt ma mar
tudjuk. Nem lejatszott.
A mult nem hatarozhatta meg a jelent es a jovendo nincs benne egyertelmuen
a jelenben. Errol nehany honapja mar irtam, ha van ra igeny, ujra
reszletesen megfogalmazom majd maskor, ez miert van igy. Nem csak arrol van
tehat szo, hogy gyakorlati okokbol nem tudjuk kiszamolni a jovot, hanem
a fizika torvenyei altal tenyleg nincs lerogzitve. A kulcsszavak a kaosz es
a kvantummechanikai indeterminizmus, mindketto kell annak belatasara, hogy
a vilag esetleges, masszoval kontingens. Ez a vallasos szemlelet szamara
termeszetesen evidens, mindig is ezt vallottak, a tudomany emloin felnottek
szamara a kontingencia zavaroan furcsa valami.
Tehat a tortenelem folyasa sincs elore megszabva. Az is esetleges. Nem
szuksegszeru az, hogy Oroszorszagban forradalomnak kellett lezajlania. Nagyon
sok minden mas is tortenhetett volna. Jelen vilagunk sem lehet olyan, hogy
tudhatnank elore, mi tortenik majd. Vannak szuksegszeru dolgok, ha szulettem,
meg is fogok halni, de a tortenelem egesze nem ilyen.
A tortenelemben a linearisan ertelmezheto meghatarozottsagok mellett erosen
nemlinearis, kaotikus elemek is boven jelen vannak. Utobbiakra kozismert pelda
az a pillango, amely Peking felett szarnyait csapkodva beinditja azt a
folyamatot, amely nehany heten belul hurrikant kelt Amerika nyugati
partjainal. Sohasem tudhatjuk elore biztosan, hogy pont mi kovetkezhet be,
utolag sem erdemes ugy tennunk, hogy a mult csak olyan lehetett, amilyen.
A gazdasag alapvetoen fontos, Marxnak igaza van. De amikor egy nemlinearis
egyenletrendszerben elhanyagoljuk azokat a kicsiny magasabb rendu tagokat,
mondvan, kicsik, akkor ne csodalkozzunk, hogy a linearizalt egyenletrendszer
megoldasa egeszen mas, mint amit a teljes egyenletrendszer megoldasa nyujt.
Ha az elhanyagolt tagok kicsik is, megis felmerhetetlen hatasuk lehet.
Es ez csak a kaotikus elem jelenletenek eredmenye. Me'g hozzaveve a mikrovilag
indeterminizmusat, amit a kaotikus elem evilagi meretekre erosithet fel,
ahogy a pillango eloidezheti a hurrikant, akkor erezhetjuk, a tortenelmet
szemlelve olyan szakadekok felett tancolhatunk, amelyekbe igen konnyu
beleszedulni. Mi, esetleg ki formalta ilyenre? A vak veletlen es a kaosz
osszjateka? Sokszor erezhetjuk ezt, de szerintem nem ez a helyzet. Nem tudom
elhinni, hogy ne legyen az egesz folott, mogott me'g mas is.
Minden jot kivan Laszlo
|
